Jövő szerdán szavaz az Országgyűlés arról a kormányzati előterjesztésről, amely többek között a gépjárművezetők vizsgáztatásán tapasztalt csalások visszaszorítását célozza. A Lázár János építési és közlekedési miniszter által jegyzett törvényjavaslat egy új rendelkezéssel egészíti ki a közúti közlekedésről szóló törvényt:
A jogszerű vizsgáztatás és a visszaélések, a vizsgán meg nem engedett, a vizsga eredményének befolyásolására alkalmas külső informatikai és mobil segédeszközök használatának megakadályozása érdekében a vizsgaközpont jogosult a közúti járművezetők és közúti közlekedési szakemberek vizsgáztatása során az említett eszközök használatának zavarására, akadályozására szolgáló technikai, informatikai eszköz használatára.
A szakértők szerint az új szabályt az indokolja, hogy a felkészületlen tanulók egyre gyakrabban különféle informatikai eszközökkel külső segítséget vesznek igénybe az elméleti vizsgákon.
Gombnak látszó kamerák
Szabó Gábor, a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont (KAV) Felügyeleti és Módszertani Igazgatóságának vezetője a Közlekedésbiztonság című szakportálnak elmondta, hogy idén legalább harmincan próbáltak rejtett kamerákkal és mikrofonokkal, külső segítséggel gépjárművezetői elméleti vizsgát tenni.
A csalók egy része gombnak látszó kamerákat erősít a ruházatára és egy apró digitális eszközzel gyakorlatilag élőben közvetíti a vizsgáját.
Számos más megoldással is találkoztak már, de – tette hozzá a KAV Felügyeleti és Módszertani Igazgatóságának vezetője – nem akar senkinek sem ötleteket adni a csaláshoz.
A KAV azonban nem hatóság, ezért aztán nem motozhatják meg a vizsgára jelentkezőket, nem vehetik el a mobiltelefonjukat sem a vizsga idejére. Igaz, a mobilok elvételének nem is lenne gyakorlati haszna, hiszen a csalók nem telefonon kommunikálnak a súgóikkal.
Összesen egyébként 21 rejtett kamerás vizsgacsaló ellen indult eljárás, és a vizsgaszabályzat alapján legalább fél évre kitiltották őket a vizsgákról, azaz nem jelentkezhettek újra elméleti vizsgára. Ez egyben azt is jelentette, hogy nem kezdhették meg a vezetési gyakorlatukat sem. Több esetben pedig kirohantak a teremből és eltűntek azok a vizsgázók, akik feltehetőleg okkal tartottak a lelepleződéstől.
Folyamatosan képzik a vizsgáztatókat
Szabó Gábor közölte: folyamatosan képzik a vizsgáztatókat, hogy melyek azok az apró jelek, amelyek csalásra utalhatnak. Gyanús lehet például az évszakhoz képest túl meleg, túl vaskos ruházat, a természetellenesnek tetsző testtartás, vagy a furcsa, zavart viselkedés, mintha a vizsgázó fejben egészen máshol járna, és nem a kérdésekre fókuszálna. Az is felkeltheti a vizsgáztatók gyanúját, ha valaki a lakóhelyétől távol jelentkezik írásbeli vizsgára. A hatályos szabályok szerint ezt megteheti ugyan, de elméleti vizsgán ennek nincs sok értelme, hiszen ezek a vizsgák az országban mindenütt ugyanúgy zajlanak: érintőképernyőn kell kitölteni egy több ezer kérdésből véletlenszerűen összeállított tesztet.
Az eddig feltárt esetekben a csalók azért fizettek több tízezer, illetve több százezer forintot, mert külső segítség nélkül nem tudták volna teljesíteni a jogosítvány megszerzéséhez szükséges követelményeket.
Idén négy dublőr is lebukott.
Ők 300-400 ezer forintért vállalták, hogy mások helyett vizsgáznak le. Az egyik alkalommal a vizsgabiztosnak feltűnt, hogy a vezetési órára jelentkező tanuló egy cseppet sem hasonlít arra, aki az elméleti vizsgán a tesztet kitöltötte. Egy másik esetben a vizsgázó hosszan elbeszélgetett a vizsgát felügyelő biztossal, ám a vezetési órára „elfelejtette a magyar nyelvet”, mert valójában soha nem tudott magyarul.
(Borítókép: Arne Dedert / picture alliance / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
