Az előadás legérdekesebb része a tabudöntögetés volt. Dr. Csépe Valéria hangsúlyozta, hogy érdemes volna elfelejteni az olyan ijesztgető metaforákat, minthogy a képernyő olyan, mint a heroin. Ez szerinte nem igaz, hiszen „a túl sok telefonhasználat után nem fogunk ott állni lecsupaszodott dopaminreceptorokkal, mint ahogy a heroin esetében”.Hozzátette, mindezek mellett természetesen van társas veszélyeztetettsége a digitális technikának, amiről pedig keveset beszélünk, gondoljunk csak a szexüzenetekre, vagy a bullyingra.Kifejtette, hogy nem szereti azt a kifejezést sem, hogy „eltűnt az offline gyerekkor”, szerinte ugyanis „nincs offline gyerekkor, online gyerekkor van, és a gyereknek van online jelenléte”. Szólt arról is, hogy az okostelefonhasználat nem okoz ADHD-t és autizmus spektrumzavart sem. Kiemelte, hogy kétezer gyermeken végzett követéses vizsgálat azt mutatta, hogy a képernyőhasználat az agyi területek volumenén sem változtat. Kivéve persze, ha napi nettó nyolc órát videójátékozik az illető. „Önmagában nem a képernyőidő a meghatározó”
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
