Az elmúlt napokban vita robbant ki a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának szabályozásáról. Az történt ugyanis, hogy az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának kormánypárti tagjai kiegészítő módosítási javaslatot nyújtottak be múlt héten az Alkotmánybíróság működését érintő törvényjavaslathoz. Ez utóbbi indítványt Vejkey Imre, az Igazságügyi Bizottság elnöke terjesztette be még október közepén. A törvénycsomagról szerdán tartják a zárószavazást.
Az Alaptörvény szerint jelenleg a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatását – az államfő, a kormány vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére – az Országgyűlés állapítja meg, és ilyenkor a feladat- és hatásköreit a parlament elnöke veszi át. Ez azt jelenti, hogy az államfőt egyszerű parlamenti többséggel félre lehet állítani. És amíg az akadályoztatás (például betegség) tart, az államfő feladat- és hatásköreit a házelnök láthatja el.
A házelnök végezze a törvényhozás kontrollját?
A kormánypárti indítvány két ponton változtatna a mai szabályokon:
- az átmeneti akadályoztatásról szóló parlamenti határozatot az Alkotmánybíróság három munkanapon belül megvizsgálná, és döntene annak jóváhagyásáról;
- a köztársasági elnök dönthetne akadályoztatásának megszüntetéséről.
Az indítványozók nyilvánvalóan elejét akarják venni annak, hogy egy új összetételű parlament – ha átmenetileg is, de – kiiktassa az államfőt, és a házelnök személyén keresztül ellehetetlenítse a törvényhozás kontrollját. Mint ismeretes, a köztársasági elnök két legfontosabb jogosítványa a politikai és az alkotmányossági vétó, amelyekkel ha korlátozott mértékben is, de befolyásolni tudja a törvényhozás menetét:
- ha egy törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet, azt az aláírás előtt észrevételeinek közlésével megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek (politikai vétó);
- ha egy elfogadott törvényt vagy annak valamely rendelkezését Alaptörvény-ellenesnek tartja, annak aláírása előtt megküldi vizsgálatra az Alkotmánybíróságnak (alkotmányossági vétó).
Miután az Országgyűlés elnökét a mindenkori kormányzati többség adja, a köztársasági elnök akadályoztatásának megállapításával – számos más államfői jogkör mellett – a politikai és az alkotmányossági vétó intézménye is kiüresedne.
Az ellenzék szerint a Fidesz vereségre készül
Az ellenzéki képviselők szerint a kormánypárt ezzel a lépéssel a 2026-os választások utáni hatalomvesztésre készül. Tordai Bence független képviselő a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében így fogalmazott: „Törvénymódosítást nyújtottak be a fideszesek (sunyi módon az utolsó pillanatban, a Törvényalkotási Bizottsághoz), ami a fideszes mélyállamot erősíti a választás után várható új, tiszás + független többségű Országgyűléssel szemben.” Szerinte
a jövőben a Fidesz-hű tagokkal teletömött Alkotmánybíróság előzetes jóváhagyása kell ahhoz, hogy hatályba lépjen az Országgyűlés határozata a köztársasági elnök akadályoztatásáról.
Jámbor András független képviselő is hasonlóképp értékelt közösségi oldalán: „A Fidesz (…) beadta a lex vesztest, amiből teljesen egyértelmű, hogy készülnek a választási vereségre. Két különböző törvény módosítójába dugták el a javaslatot, amely átírná a saját maguk által hozott törvényt, ami szabályozza a köztársasági elnök akadályoztatásának kimondását. (…) Tehát a Fidesz végiggondolta, hogy mit csinálna ő egy választás után a Tisza helyében, ha kormányra kerülne, és megpróbál minden jogi útvonalat bezárni, ahol leválthatók az embereik. (…) Ez őszinte és szép kimondása annak, hogy Orbán Viktor készül a vereségre!” – zárta szavait Józsefváros, Ferencváros és a Belváros független képviselője.
„Csökkenti a visszaélések lehetőségét”
Hack Péter jogászprofesszor az ATV Start című műsorában kijelentette: „Ha valaki vissza akarna élni a jelenleg hatályos szabályokkal, akkor azt könnyen megteheti, ha van egyszerű többsége a parlamentben.” Szerinte a javaslat mögött az a félelem húzódhat meg, hogy a következő parlamenti választások után egy új többség visszaélhet a jelenlegi szabályokkal. A szakértő úgy vélekedett, hogy az átmeneti akadályoztatás fogalma szándékosan nem került pontosan definiálásra az Alaptörvényben, ami egyszerre előny és hátrány. Szerinte nem is lenne célszerű tételesen felsorolni az okokat, mert „nagyon sokféle körülmény állhat elő”. Ugyanakkor ez a szubjektivitás lehetőséget ad visszaélésre is.
Ha a szabályokat megsértik, alkotmányos válsághelyzet jön létre
– állította. Példaként említette, hogy ha egy parlamenti többség visszaélésszerűen mondaná ki az akadályoztatást, az elfogadott törvények később megtámadhatók lennének. A kormánypárti javaslat másik elemét, az Alkotmánybíróság bevonását részben túlzott óvatosságnak nevezte, mivel egy új kétharmados többség úgyis átalakíthatná magát a testületet. Ugyanakkor elismerte: az ellenzék jelentős része nem tekint az Alkotmánybíróságra mint pártatlan testületre. Az új szabályozás „csökkenti az ilyen visszaélések lehetőségét és a válsággócoknak a létrejöttét” – hangsúlyozta Hack Péter.
Egyébként a szakértő szavaival cseng össze az indítványt jegyző képviselők indoklása is, akik szerint azért van szükség a módosításra, mert az átmeneti akadályoztatás „esetlegesen téves, az Alaptörvényben foglaltak megsértésével történő megállapítása az államszervezet demokratikus működése szempontjából kiemelkedő mértékű közjogi zavart keletkeztetne”.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. március 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
