„Az oroszok megmutatták a gép hasát a fegyverekkel, üzenve, hogy nem lenne jó közelebb mennünk” – li…

„Az oroszok megmutatták a gép hasát a fegyverekkel, üzenve, hogy nem lenne jó közelebb mennünk” – li…



Másfél órás repülés után kezdett süllyedni Litvánia felett a légierő Kecskemétről indult Airbus A319-ese, hogy aztán a hatalmas köd, a szinte zéró látótávolság ellenére is puhán landoljon a Siauliai légibázis futópályáján. A litván fővárostól, Vilniustól bő 200 kilométerre fekvő Siauliai az a település, ahol a magyar pilóták és vadászgépek augusztustól december elejéig a NATO Baltic Air Policing misszióban szolgáltak. A magyar repülősöket, akik Litvánia, Észtország és Lettország légterét védték a spanyol és az olasz kollégáikkal együtt – a három NATO-tag balti államnak ugyanis nincsenek vadászgépei –, missziójuk utolsó napjaiban kerestük fel.

A vizit idején Siauliai nem a legbarátságosabb arcát mutatta: olyan sűrű volt a köd, hogy a már parkolóhelyére guruló magyar Airbusból kinézve még a bázison állomásozó hatalmas, négy hajtóműves A–400M katonai szállító és légi utántöltő repülőgép is csak néhány tíz méterről vált láthatóvá. A leszállás után szigorú ellenőrzés várt a civilekre, pedig már a kecskeméti indulásnál is dupla kontrollon kellett átesni. Ez persze nem meglepő, hiszen Litvánia majdhogynem frontország az orosz–NATO határvidéken – innen légvonalban Moszkva alig 900 kilométerre van.

A magyar kontingenst Tősér Péter alezredes, a Magyar Honvédség Balti Fegyveres Légvédelmi Készenléti Alegység vezetője irányította, aki maga is aktív vadászpilóta. Több éles, orosz gépek elfogásával és azonosításával járó bevetése volt már ebben a misszióban is. Aminek persze csak a csúcsa az éles riasztás, a bevetés: ezeket több hónapos felkészülés előzte meg. A négyhónapos küldetésre majd kilenc hónapot készültek – erről már Szentesi Norbert alezredes, a misszió logisztikai részlegvezetője beszélt a HVG-nek.

Olvasd tovább itt: hvg.hu