„Az elmúlt négy esztendő a magyar gazdaságtörténet négy legsikeresebb éve volt beruházási szempontból, bizonyítja, hogy Magyarország nemcsak jól tudott alkalmazkodni a megváltozó körülményekhez, hanem azt is, hogy Magyarország ennek az új világgazdasági korszaknak az egyik nyertese lett” – mondta a békepártiságát lépten-nyomon hangoztató Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a német hadiipari óriás, a Rheinmetall szegedi üzemének megnyitóján péntek délután.
Abban, hogy ezúttal megengedőbb volt a miniszter a hadiiparral szemben, szerepet játszhatott, hogy az új komplexum úgynevezett hibrid üzem, vagyis a polgári és haditechnikai tevékenységét egy tető alatt egyesíti. A létesítményben kutatással és fejlesztéssel is foglalkoznak majd, elsősorban pedig a járműipar számára gyártanak termékeket, többek között elektromos alkatrészeket, például nanoszerkezetű kondenzátorokat, valamint a hidrogénmobilitásban és energiatermelésben használható eszközöket. Később a vállalat itt fogja gyártani a Rheinmetall Electronic Solutions divíziója katonai üzletágának egyes termékeit, elektronikus alkatrészeket a vállalat saját katonai rendszereihez.
A 96 millió eurós szegedi beruházás költségeiből a Rheinmetall 34 millió eurót vállalt, míg a magyar kormány a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) révén egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatással állt oda a beruházás mellé. Bár péntek délután egy közös gombnyomással szimbolikusan beindították a termelést, a gyártósorok többsége még hiányzik, az érdemi munka csak a jövő év elején indulhat el.
A szegedi üzemben elsősorban járműipari alkatrészeket fognak gyártani, de valójában az új üzem létrehozása a cég hadiipari termelésével függ össze. A Rheinmetall németországi autóipari létesítményei állnak át hadiipari termelésre, amit kiszerveztek például Magyarországra. Christoph Müller, a Rheinmetall Power Systems divízió vezérigazgatója azt mondta a HVG-nek, hogy a cég berlini és düsseldorfi autóipari gyártósorait építik át, hogy a védelmi piacra tudjon termelni.
A német hadiipari cég egy munkatársa úgy fogalmazott lapunknak, hogy a védelmi- és hadiiparban más szempontok érvényesülnek mint a járműiparban. Míg előbbinél nem is annyira a pénzügyi rész a fontos tényező, addig az autóiparban a kegyetlen árverseny miatt ez az egyetlen meghatározó tényező. Magyarországon pedig relatíve olcsón lehet jó munkaerőt kapni, így lejjebb lehet vinni a gyártási költséget.
Az ELI ALPS lézeres kutatóközpont mellett lévő Rheinmetall-üzem 84 ezer négyzetméteres területen körülbelül 16 hónap alatt épült fel. A 15 ezer négyzetméteres alapterületű épületben 8600 négyzetméter jut a gyártócsarnoka, de továbbá bővítések is lehetségesek, sőt, van egy raktáruk is 3850 négyzetméteren.
A komplexum háromszáz szakembernek adhat munkát, melyből jelenleg 60 pozíciót töltöttek be. Úgy tudjuk, a toborzásban csupán egyes, speciális munkakörök betöltése jelentett kihívást, főként azért, mert az új gyár a munkaerőpiacon bizonyos szintig konkurál a közeli gyárakkal: a szomszédban van például a kínai BYD autógyár. Ezzel együtt a vállalatnál nem tartatnak megoldhatatlan munkaerőgondoktól, Christoph Müller – a konkurencia jelenlétét elismerve – legalábbis úgy vélekedett, hogy a Rheinmetall kellően erős pozícióban van Magyarországon.
A szegedi üzem már a Rheinmetall negyedik magyarországi üzeme. Zalaegerszegen harcjárműveket, Várpalotán közepestől nagy kaliberig terjedő lőszereket gyártanak az állammal (és hamarosan a 4iG-vel közös) vegyesvállalati formában, Budapesten pedig a 4iG-vel felesben van közös védelmi digitalizációs cégük. A szegedi üzem nem csak abban különbözik a többitől magyar komplexumtól, hogy itt a civil üzletág van fókuszban: itt nincs vegyesvállalati konstrukció, az üzem a németországi Rheinmetall 100 százalékos tulajdonában van.
Az eseményen – amelyen részt vett Botka László, szegedi polgármester is – Szijjártó Péter elmondta, hogy a kormányzat 2014 óta 324 német cég beruházását támogatta, amelynek nyomán összesen 3800 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, több mint negyvenezer új munkahelyet hozva létre. „Minden erőfeszítés megérte, amit abba tettünk bele, hogy Magyarország biztonságos hely legyen. Olyan hely, ahol az emberek, a vállalatok és a beruházásaik is mindig biztonságban vannak” – hangsúlyozta.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
Olvasd tovább itt: hvg.hu
