Túl enyhe ítéletek a gyermekvédelem jegyében?

Túl enyhe ítéletek a gyermekvédelem jegyében?



Túl enyhe ítéletek a gyermekvédelem jegyében?

A Tűzfalcsoport egy friss tanulmány és bírói reakciók alapján arról ír, hogy a gyermekvédelemhez kapcsolódó büntetőeljárások ítélkezési gyakorlata megdöbbentő tendenciát mutat Magyarországon.

Egyre több szakmai és közéleti vita bontakozik ki arról, hogy a fiatalkorú elkövetők ügyeiben túlzottan enyhe ítéletek születnek. Sokszor nem az áldozatvédelem, hanem az elkövetők jogi védelme kerül előtérbe, a gyermekvédelem jegyében – írja a Tűzfalcsoport.
A Szőlő utcai ügy a gyermekvédelem és az áldozatvédelem szimbolikus ügyévé vált

A lap felidézi a Res Iudicata Egyesületnek a Szőlő utcai ügy kapcsán közzé tett közleményét. Az egyesület szerint a közbiztonságot hangsúlyozó politikai lépések „hangulatkeltőek”, és a valódi fókusz a „gyermek legfőbb érdekének” elsődlegessége kell legyen, még akkor is, ha az adott „gyermek” erőszakos bűncselekmény miatt került javítóintézetbe.

Ez a megközelítés azonban – fogalmaz a Tűzfalcsoport – túlmutat a klasszikus gyermekvédelem határain. A lap forrásai szerint ugyanis az aktivista bírák és jogvédő szervezetek nyelvezete relativizálja az elkövetett bűncselekményeket, és az áldozatok nézőpontját háttérbe szorítja. A Szőlő utcai ügy így szimbolikus üggyé vált:

már nem egy intézmény működéséről,hanem egy veszélyes szemléletmódról szól.

A kritikusok szerint a bírói testület egy része az elmúlt években túlzott empátiával fordult az elkövetők felé, miközben a közbiztonság és az igazságérzet szempontjai gyengültek. 

Egy az Ügyészek Lapjában megjelent tanulmány adatai is ezt támasztják alá:

2015-ben az összes elkövető 24%-a kapott végrehajtandó szabadságvesztést, míg 2020-ban már csak 18%-uknak kellett börtönbe vonulnia.”

Vagyis a legsúlyosabb, gyermekek ellen elkövetett cselekményeknél is egyre gyakoribb a felfüggesztett ítélet, még akkor is, ha az elkövető éveken át terrorizálta vagy bántalmazta családját.

A szakértők szerint a tendencia mögött szemléleti és intézményi okok is húzódnak. A korábbi kúriai vezetés idején, amikor Darák Péter állt a legfőbb bírói fórum élén a testület nem törekedett egységesebb, szigorúbb joggyakorlat kialakítására.

A Tűzfalcsoport emlékeztet ezzel kapcsolatban arra, hogy Darák több alkalommal is rendszerkritikus bírák felé tett gesztusokat, és baloldali kötődésű szakmai körökkel is kapcsolatot ápolt.

Olvasd tovább itt: www.origo.hu