Index – Belföld – Orbán Viktor a Szőlő utcai bántalmazásokról: Ez kamerán van, nem lehet mellébeszél…

• Orbán Viktor interjút adott a Mandinernek. Szerinte a Szőlő utcai javítóintézet „speciális, börtönszerű közeg”, ahol súlyos bűncselekményeket elkövető fiatalkorúakat tartanak, ezért eleve rendkívül nehéz ott dolgozni.
• De a felvételeken látható bánásmódot teljesen elfogadhatatlannak nevezte, és hangsúlyozta: nem szakmai hibáról, hanem bűncselekményről van szó.
• A 2025-ös évet „zajosnak” írta le: szerinte nem azt egyszerűen választás előtti logika magyarázza, hanem egy nagy világátalakulás (példaként az amerikai elnök visszatérését említette), miközben a külpolitika is egyre hangosabb és súlyosabb.
• A külpolitika szerinte ma már a mindennapokban, a rezsin és az üzemanyagáron „dől el”; a rezsivédelem fenntartását közös érdeknek tartja.
• A kormányfő szerint rendkívül aggasztóak Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentései, különösen az, hogy Oroszország immár Európát tekinti célpontnak.
  
• A kormányfő felhívta a figyelmet: az Egyesült Államok békéről beszél, míg Európa már a háborús logikát követi. Ilyen nyílt amerikai–európai ellentétet korábban nem lehetett látni.
  
• Orbán Viktor különösen veszélyesnek nevezte a befagyasztott orosz devizatartalékok ügyét. Megítélése szerint ez nem egyszerű gazdasági döntés, hanem hadüzenet.

Orbán Viktor a Mandinernek adott interjújában beszélt a Szőlő utcai javítóintézetben történtekről. Már a beharangozó videóban is arról szólt, hogy az intézmény speciális hely, ahol olyan fiatalkorúakat helyeznek el, akik mind követtek el bűncselekményeket, ezért eleve rendkívül nehéz közegben kell dolgozniuk az ott szolgálatot teljesítőknek.

A miniszterelnök szerint éppen ezért rázta meg a közvéleményt az eset. Úgy fogalmazott: egy bonyolult, feszült helyzetet egy fogvatartó olyan módon kezelt, amely teljes mértékben elfogadhatatlan. Hangsúlyozta, hogy nem pusztán szakmai hibáról van szó, hanem bűncselekmény történt.

„Ami mindannyiunkat felzaklatott, hogy egy nagyon nehéz közegben egy nehéz szituációt egy fogvatartó úgy oldott meg, ami elfogadhatatlan. Sőt, bűncselekményt valósított meg” – mondta a miniszterelnök. „Még egy bűnöző fiatallal sem lehet úgy bánni, ahogy ez a fogvatartó bánt a fogvatartottal. Ez elfogadhatatlan, nincs mese” – tette hozzá Orbán Viktor.

Szerinte nincs olyan körülmény, amely igazolná az ilyen eljárást, és ebben a kérdésben nem lehet kompromisszum. Az eset tanulsága szerinte az, hogy a jog és az emberi méltóság védelme minden körülmények között alapelv kell hogy maradjon.

Nincs lecsendesedés a politikában

Orbán Viktor szerint bár az advent az elcsendesedés és a számvetés időszaka lenne, a politika világában ennek nyoma sincs. Úgy fogalmazott, mindenki vágyik a csendre, még a politikában is, a valóság azonban egészen más képet mutat. A belpolitika kifejezetten zajos és aktív, egyáltalán nem úgy viselkedik, mintha az év lezárására készülne. A külpolitika szerinte még ennél is hangosabb, ráadásul folyamatosan súlyos események zajlanak.

A miniszterelnök szerint az advent hangulata inkább a nézőknek adatik meg, a kormány számára kevésbé. Ennek ellenére nem kerülhető meg a kérdés, hogyan lehetne összefoglalni egy olyan bonyolult és nehéz évet, mint amilyen 2025 volt. Orbán Viktor szerint ez rendkívül nehéz feladat, de ha egyetlen szóval kellene jellemeznie az elmúlt esztendőt, azt mondaná: zajos év volt.

Orbán Viktor szerint magyarázat lehetne az is, hogy választás előtti utolsó év volt, és ezek mindig hasonlóan zajosak, de ezt nem tartja igaznak. Úgy fogalmazott: hihetően hangzana, de nem fedné a valóságot, mert sok tényező egyszerre adódott össze. Felidézte, hogy bár már távolinak tűnik, valójában csak az év elején történt, hogy újra hivatalba lépett  egy korábbi amerikai elnök.

Szerinte ez alapvetően megváltoztatta a világot. Nemcsak szimbolikusan, hanem ténylegesen is lezárt egy korszakot, és egy új időszak kezd kibontakozni. Ennek körvonalai egyre tisztábban látszanak, és mindez az elmúlt tíz–tizenkét hónap fejleménye. Éppen ezért úgy látja, 2025 nem tekinthető szokásos választás előtti évnek. Inkább egy nagy világátalakulás zajlott le, amelyhez hozzáadódott a kampányidőszakra jellemző politikai zaj.

Orbán Viktor szerint az embereket érdeklik a külpolitikai fejlemények. A miniszterelnök szerint ennek két oka van. Az egyik az a tévhit, amely szerint a régi iparvárosok lakóit elsősorban saját mindennapi gondjaik kötik le, és kevésbé érdeklődnek a külvilág iránt. Tapasztalatai azonban ennek épp az ellenkezőjét mutatják. Ózdon, Tatabányán, Komlón vagy Dunaújvárosban is nyitott, érdeklődő közönséggel találkozik. Ezek a városok szerinte különböző utakon, de kezdenek magukra találni, és az ott élő polgári közösségek legalább annyira aktívak és kíváncsiak, mint bármely hagyományos polgári városban.

A másik ok szerinte a történelemben gyökerezik. A magyar társadalomban erős tapasztalat él arról, hogy ami a világban történik, az előbb-utóbb Magyarországon is megjelenik. A 20. század eseményei többnyire negatív hatással voltak az országra, kivételt leginkább a Szovjetunió összeomlása jelentett, amely felszabadulást hozott, és lehetőséget adott egy saját, kívülről nem kényszerített világ felépítésére. Orbán Viktor szerint mindez különösen érzékennyé tette a közvéleményt a nemzetközi folyamatokra.

Emellett úgy látja, ma sokan azt is érzik, hogy a világban valami változóban van. Még ha nem is tudják pontosan levezetni az összefüggéseket, a hírekből, eseményekből és beszélgetésekből kirajzolódik bennük a kép, hogy szokatlan, mélyebb átalakulás zajlik. Ez a felismerés kelti fel az érdeklődést a külpolitika iránt, és szerinte ezek a tényezők adódnak össze azokon az estéken, ahol ilyen élénk és felkészült közönséggel találkozik.

Orbán Viktor: a külpolitika ma már a rezsiszámlákon dől el

Orbán Viktor szerint a Washington–Moszkva–Isztambul irányú diplomáciai utak azért váltottak ki nagy érdeklődést, mert a külpolitika kézzelfogható módon érinti az emberek mindennapjait. Sokan megérezték, hogy ezek a döntések nem elvont kérdésekről szólnak, hanem például arról, mennyibe kerül a rezsi vagy az üzemanyag.

Úgy látja, a világ átalakulóban van, és az eseményeket nagyhatalmak alakítják. Ebben a helyzetben sokakat foglalkoztat, hol lesz Magyarország helye. Emellett mindhárom érintett ország kulcsszerepet játszik abban, hogy Magyarország meg tudja őrizni az európai összevetésben alacsony rezsiköltségeket.

A miniszterelnök hangsúlyozta: a magyarok pontosan látják a különbséget, hiszen a számlákon érzékelhető, mit jelent a rezsivédelem. Szerinte ennek megszűnése azonnali életszínvonal-csökkenést hozna. A kormány ezért már több mint egy évtizede küzd a rendszer fenntartásáért, ami nem pártpolitikai ügy, hanem minden magyar közös érdeke.

Orbán Viktor szerint a baloldali, liberális közgazdászoknak abban igazuk van, hogy a rezsivédelem piactorzító hatású, mesterséges beavatkozás, és tisztán piaci logika szerint kérdéses a fenntarthatósága. Úgy fogalmazott, hogy

ha úgy szemléljük a világot, hogy politikai beavatkozás nélkül nyersen érvényesülhetnek a gazdasági folyamatok – és ők ezt tekintik természetesnek –, akkor ami most van, az természetellenes, művi, mesterséges.

Ő azonban másként látja. Szerinte éppen az az állam feladata, hogy beavatkozzon ott, ahol a gazdasági folyamatok már az emberek ellen dolgoznak. Ezt nem művinek, hanem természetesnek és normálisnak tartja. Hangsúlyozta: az állami beavatkozást úgy kell kialakítani, hogy hosszú távon is fenntartható legyen, és figyelembe vegye a teljes rendszert, nemcsak a háztartásokat, hanem az energiatermelőket, kereskedőket és finomítókat is.

Orbán Viktor szerint a baloldal nem hisz ebben a modellben, és nem is tartja helyesnek. Különösen felháborítónak nevezte azt az érvelést, amely szerint a magyar embereknek „meg kellene tanulniuk spórolni”. Úgy véli, ez egy felsőbbrendűségi szemléletből fakad, amely okos elitként tekint magára, a társadalom többségét pedig kioktatásra szoruló tömegnek látja. A miniszterelnök szerint ez a gondolkodásmód elfogadhatatlan a nemzeti oldalon. Úgy fogalmazott: a világ nem így működik, és az emberekről sem lehet így beszélni.

Orbán Viktor: új világ jön, és ehhez új típusú vezetők kellenek

A miniszterelnök ismét elmondta, hogy Donald Trumpot már akkor is támogatta, amikor még nem volt elnök, sőt akkor is, amikor a legtöbben Hillary Clinton győzelmét vették biztosra. Ezt sokan vakmerő politikai húzásnak tartották, ő azonban inkább intuícióról beszélt. Úgy látta, a világban mély változások zajlanak, és ezek kezeléséhez nem a megszokott politikai rutinra, hanem új típusú vezetőkre van szükség.

Orbán szerint egy ilyen korszakban az intézmények önmagukban már nem elegendőek, erős, határozott, konfliktusokat vállaló vezetők kellenek, lehetőleg az establishmenten kívülről. Úgy véli, Trump ilyen szereplő volt, aki nem a meglévő szabályok finom igazításában gondolkodik, hanem képes teljesen új irányt szabni. Úgy gondolja, ez a számítás összességében beigazolódott.

Orbán Viktor szerint rendkívül aggasztóak Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentései, különösen az, hogy Oroszország immár Európát tekinti célpontnak, és hogy a mostani helyzetet a nagyapáink világháborújához hasonlította. Úgy fogalmazott, ilyen mondatokat ebből a pozícióból korábban nem lehetett hallani, és ezek óhatatlanul történelmi reflexeket indítanak el, különösen Magyarországon.

A miniszterelnök felidézte: a háború mintegy négy éve tart, ami önmagában is rendkívül hosszú idő, ezért sokan már nem emlékeznek a kezdeti álláspontokra. Elmondása szerint a háború elején Magyarország nem volt egyedül a békepárti megközelítéssel, kezdetben például Németország is hasonló álláspontot képviselt. A németek akkor még fegyverszállításokat sem akartak, és az energiaellátást érintő szankciókat is kizárták.

Orbán Viktor szerint innen jutott el a világ oda, hogy ma már világháborús hasonlatok hangzanak el a NATO részéről. Úgy véli, Mark Rutte tisztában van szavai súlyával, ezért különösen riasztó, amit mond. Hozzátette: ezek a kijelentések nemcsak történelmi traumákat idéznek fel, hanem azért is súlyosak, mert élesen eltérnek az amerikai állásponttól.

Az első kérdés, hogy tudja-e Mark Rutte, hogy mit beszél. Az se zárható ki, hogy nem tudja, mit beszél, butaságokat beszél, nem ismeri a történelmi analógiák súlyát és így tovább. Ezt nehéz föltételezni. Ismerjük jól a volt holland miniszterelnököt, aki most a NATO főtitkára. Szokott furcsa dolgokat mondani. Erre mi magyarok különösképpen is emlékezhetünk. Hiszen bőszítő vagy bántó és idegesítő dolgokat mondott Magyarországról. Szerencse most már mögöttünk van, de azzal sose lehetett megvádolni, hogy egy buta ember lenne. Tehát azt nem föltételezhetjük, hogy ő nem volt tisztában a szavainak a súlyával

– fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint új helyzet bontakozik ki, amelyben az Egyesült Államok békéről beszél, míg Európa egyre inkább a háborús logikát követi. Ilyen nyílt amerikai–európai ellentétet a szomszédságunkban zajló háború ügyében korábban nem lehetett látni. Ez szerinte annak a „új világnak” a jele, amelyben a transzatlanti feszültségek is erősödhetnek.

Orbán különösen veszélyesnek nevezte a befagyasztott orosz devizatartalékok ügyét. Felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek az eszközöknek a lefoglalása és felhasználása Ukrajna finanszírozására példa nélküli lépés, még a második világháborúban sem történt ilyen a harcok idején. Megítélése szerint ez nem egyszerű gazdasági döntés, hanem hadüzenettel ér fel, és a háborúba való közvetlen belépést jelenti. Arra figyelmeztetett: ennek a lépésnek beláthatatlan és rendkívül súlyos következményei lehetnek.

Digitális honfoglalás

A Digitális Polgári Körök tekintetében Orbán Viktor szerint már levonható egy első mérleg. Úgy látja, az egyik legfontosabb és legszimbolikusabb cél láthatóan teljesült: a jobboldali érzelmű magyarok ma már kevésbé érzik magukat egyedül hagyva, ha támadás éri őket az online térben. Megítélése szerint korábban sokan azt élték meg, hogy bár többségben vannak, a közösségi médiában mégis egy hangos, agresszív kisebbség uralta a teret, amely elnyomta az egyszerű emberek hangját.

Orbán Viktor úgy látja, a Digitális Polgári Körök önbizalmat adtak ezeknek az embereknek. Nemcsak azok tudnak részt venni bennük, akik aktívan megszólalnak vagy vitatkoznak, hanem azok is, akik egy lájkkal fejezik ki támogatásukat. Ez szerinte közösséggé formálta a korábban szétszórt jobboldali hangokat, és ez az egyik legfontosabb eredmény.

A miniszterelnök szerint meg kellett dönteni azt a szemléletet, hogy ebből a térből a jobboldal kimarad. Különösen azért, mert a közéleti viták egyre inkább ide helyeződnek át, miközben a hagyományos média szerepe csökken. Hangsúlyozta: a digitális térben is lehet tisztességes párbeszédet folytatni, nem csak romboló stílusban megszólalni.

A Digitális Polgári Köröket ezért ismét egy civil „digitális honfoglalásként” jellemezte, amelynek célja, hogy a korábban szétszórt jobboldali hangok közösséggé váljanak. Kiemelte: ez nem pártpolitikai kezdeményezés, hanem egy nyitott tér azoknak, akik nem a hagyományos liberális baloldali szemléletből nézik a világot.

Orbán Viktor szerint a közélet folyamatosan változik, ahogy más területek is. Példaként a futballt hozta fel: a játék ugyanaz, mégis egészen más volt az ötvenes–hatvanas években, mint ma. Úgy látja,

Hangsúlyozta: a politika és a közélet nemcsak a színpadon zajlik, hanem a háttérben is. Mindig szükség lesz szakértőkre, okos emberekre, olyanokra is, akik nem a kamera előtt a legerősebbek, de a tudásuk értékes. A vezetők feladata szerinte az, hogy ezekben az átalakulásokban mindenkinek megtalálják a helyét, úgy, hogy az egész közösség energiát nyerjen, ne veszítsen.

Orbán Viktor azt mondta, az elmúlt időszakban ezen dolgozott: ahol kellett, változtattak, és akik maradtak, azok sokat fejlődtek. Összeszedettebbek, élesebbek, világosabban és közérthetőbben fogalmaznak, mint korábban. Szerinte ez határozza meg a politika következő tíz évét.

„Ahogy közeledik a választás, a lényegtelen elemek kiszorulnak”

Orbán Viktor a közvélemény-kutatásokról szólva azt mondta: a baloldal rendszeresen már fél évvel a választás előtt mozgósítja minden elérhető erőforrását. Ilyenkor egyszerre lépnek színre értelmiségiek, művészek, újságírók, influenszerek és közvélemény-kutatók, ami erődemonstráció érzetét kelti. Felidézte, hogy a legutóbbi választás előtt hónapokkal még arról szóltak a felmérések, hogy a kormánypárt elveszítheti a kétharmadot, ehhez képest végül kétharmados győzelem született.

Szerinte a baloldal gyorsan és fegyelmezetten szervezi meg a mozgását, és képes egy irányba beszélni, ami átmenetileg azt a benyomást kelti, hogy erősebbek. A választási időszak elején azonban rendszerint kakofónia (kellemetlen, zavaros, minden harmóniát nélkülöző helyzet – a szerk.) alakul ki, amely aztán fokozatosan letisztul. Ahogy közeledik a választás, a lényegtelen elemek kiszorulnak, és csak a valódi kérdések maradnak meg.

Ahogy megyünk a választáshoz, úgy szokták mondani, hogy a kormányképesség szempontja egyre nagyobb súllyal esik latba. És ezt is biztosan mondhatom, hogy ez a folyamat is meg szokott történni

– mondta Orbán Viktor, aki úgy látja, ilyenkor kerül előtérbe, kire bízzák az emberek a következő négy év sorsdöntő döntéseit. Különösen egy kockázatokkal teli nemzetközi környezetben a tapasztalat és a biztonság fontosabbá válik, mint a kísérletezés. A kampány végére szerinte a kormányképesség, a felelősség, az alkalmasság és a kiszámíthatóság kerül a középpontba.

A digitális térben sem maradhat magára a jobboldal

A miniszterelnök elismerte: a 15 éves kormányzás egyszerre jelent hátrányt és előnyt. Hosszú idő alatt több kritika gyűlik össze, de lehetőséget ad arra is, hogy a kormány bizonyítsa a megbízhatóságát, a kitartását, és azt, hogy válsághelyzetekben sem hátrál meg. Szerinte ahogy közeledik a választás, a kormányképesség szempontja egyre nagyobb súlyt kap, és ez összességében a kormánypártoknak kedvez.

Orbán Viktor szerint léteznek úgynevezett bizonytalan szavazók, jellemzően ők döntik el a választások kimenetelét. De hangsúlyozta: ezek az emberek valójában nem bizonytalanok abban, hogy mit akarnak az élettől vagy az országtól. Pontosan tudják, milyen elvárásaik vannak, egyszerűen még nem érkeztek el a döntés pillanatához.

Úgy fogalmazott, sokak számára a politika még nem vált személyes üggyé. Amíg nem kopogtat a választás, addig nem is fordítják le az elvárásaikat politikai döntésre. Amikor azonban eljön az idő, körülnéznek, mérlegelnek, és tapasztalatai szerint végül a biztonság, a kormányképesség, a kiszámíthatóság és a tapasztalat mellett döntenek.

Érzelmi állapot

A Tisza Párt körüli lelkesedésről Orbán Viktor azt mondta:

Szerinte a baloldal régóta alkalmazott politikai módszere, hogy a meglévő problémákra érzelmi kampányt épít, indulatokat kelt, és ezekkel fordítja szembe a választókat a kormánnyal.

Úgy véli azonban, hogy ez az érzelmi felhevültség nem tartós. Rövid távon működik, de nem lehet fenntartani a választás napjáig. Ahogy közeledik a döntés pillanata, az indulatok háttérbe szorulnak, és ismét az észszerű mérlegelés kerül előtérbe. Orbán Viktor szerint ilyenkor dől el igazán, kire bízzák az emberek a következő négy évet.

Úgy látja, a magyar választók szeretnek erős véleményeket megfogalmazni, de a döntés pillanatában óvatosak és racionálisak. Tapasztalata szerint 1990 óta minden szabad választás mögött felfejthető egy világos, észszerű megfontolás, még akkor is, ha a kampányidőszak érzelmekkel teli volt.

Felidézte: a rendszerváltáskor a kommunizmus elutasítása döntött, később gazdasági várakozások, majd csalódások, később pedig a stabilitás és a kormányzóképesség iránti igény. Szerinte 2010 óta is ez magyarázza az ismétlődő kormánypárti győzelmeket: az emberek mérlegelnek, és végül az alacsony adók, a családtámogatás, a gazdasági szuverenitás, a migráció elutasítása és a békepárti álláspont mellett döntenek.

„Ez kamerán van, tehát nem lehet mellébeszélni”

A Szőlő utcai javítóintézet ügyéről Orbán Viktor azt mondta: ez egy rendkívül nehéz, speciális intézmény, ahol súlyos bűncselekményeket elkövetett fiatalkorúakat tartanak fogva. Hangsúlyozta, hogy az ott készült felvétel mindenkit felzaklatott, mert egy nevelő elfogadhatatlan módon járt el, és bűncselekményt követett el. Szerinte még egy bűnöző fiatallal sem lehet így bánni, ebben nincs vita.

A miniszterelnök kiemelte: az állam felelőssége, hogy az ilyen intézményekben rend legyen, ezért az elmúlt napokban mind az öt javító-nevelő intézet élére rendőri vezetőket neveztek ki, és a felügyelet a büntetés-végrehajtás hatáskörébe került. A cél az, hogy ilyen esetek ne fordulhassanak elő, és a közvélemény megnyugodjon.

A Szőlő utca, amiről ön beszél, az egy speciális intézet. Ott bűnöző fiatalkorúak vannak. Mind követtek el bűncselekményeket, leginkább súlyosakat, emberöléssel bezárólag. Tehát tulajdonképpen ez a börtönnek egy fajtája. Van külön fiatalkorúak börtöne, meg javító-nevelő intézet, de ez lényegében az. Ez egy nehéz hely. Mindenkit ugye vannak fogvatartottak, meg vannak fogvatartók. Ez nehéz hely. Amit mi láttunk, és amúgy fölzaklatott bennünket, gondolom önt is, meg engem is, az az, hogy egy nagyon nehéz közegben, egy ilyen börtönszerű helyzetben egy nehéz szituációt egy fogvatartó, egy nevelő úgy oldott meg, ami elfogadhatatlan, sőt bűncselekményt valósít meg. És ez kamerán van, tehát nem lehet mellébeszélni.

Orbán Viktor szerint az ügy politikai kihasználása önmagában nem meglepő, de ezt a demokrácia természetes részének tartja. Az ellenzék dolga, hogy nyomás alatt tartsa a kormányt, és rámutasson a hibákra. A kormány feladata viszont az, hogy garantálja: még a fogva tartott fiatalkorú bűnözők is emberséges bánásmódban részesülnek, és esélyt kapnak a törvénytisztelő élethez való visszatérésre.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az ellenzék dolga az, hogy megpróbálja bizonyítani, a kormány nem képes jól kormányozni, és ezzel nyomás alatt tartsa. Ez szerinte a politikai verseny természetes része, önmagában nem kifogásolható. Az ellenzéknek joga van rámutatni egy-egy problémára, még akkor is, ha azt politikai előnyszerzésre használja. A kormány feladatát ugyanakkor egyértelműnek nevezte: garantálni kell, hogy még az állam által fogva tartott fiatalkorú bűnelkövetők is emberséges ellátást kapjanak, és valódi esélyük legyen a törvénytisztelő életbe való visszatérésre.

Önkritikát nem mond

Az interjú végén, amikor hiányérzetek és kellemetlen meglepetések felsorolását kérte tőle a műsorvezető, a miniszterelnök jellegzetes stílusban reagált:

Önkritikát sosem mondok, mert nem akarom elvenni az ellenzék kenyerét. […] Mondtam már, hogy egy pénzért két melót egyébként sem végzek.

Az év egyetlen fájdalmas emlékeként a „96. percet” jelölte meg – utalva a skótok elleni vesztes Eb-meccsre.

(Borítókép: Orbán Viktor 2025. január 20-án. Fotó: Tövissi Bence / Index) 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!