Edvard Benes szobra Prágában (Fotó: Wikipédia)
Robert Fico szlovák miniszterelnök egy salátatörvénybe bújtatva fogadtatta el a múlt héten a szlovák parlamenttel a büntető törvénykönyv-módosítását: az állam ezután hat hónapig tartó szabadságvesztéssel torolná meg a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését. A törvénymódosítást 76 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadta el a pozsonyi törvényhozás. Mint a Magyar Hang is beszámolt róla, Szlovákia visszaható hatállyal alkalmazza a Beneš-dekrétumokat. 2020-ban több eset is nyilvánosságra került az üggyel kapcsolatban, kiderült, hogy több száz hektárnyi, több millió euró értékű földterületet koboztak el úgy, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkoztak.
A szólásszabadsággal összeegyeztethetetlen
A történtek közvetlen előzménye, hogy az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) országjárása során többször is felszólította kormányt, ne folytassanak elkobzásokat a Beneš-dekrétumokra hivatkozva. A kormánypártok azzal vágtak vissza a PS-nek, hogy el akarják törölni a dekrétumokat. Ezek után november végén határozatot fogadtak el a dekrétumok érinthetetlenségéről. Közleményükben felesleges feszültségkeltésnek nevezték az ellenzék felszólítását, ami, lám, félreértéseket idéz elő és megosztja a társadalmat. Ezek után jött a múlt csütörtöki módosítás.
„A büntető törvénykönyv módosítását már hamarabb beterjesztették, ám az utolsó pillanatban, csütörtök reggel került bele a Beneš-dekrétumokat érintő szöveg, amit este meg is szavaztak” – mondta lapunknak Keszegh Tünde, a szlovákiai Komáromban élő ügyvéd. Ő 2009 óta képvisel egy magyar felmenőkkel rendelkező ügyfelet, akitől erdőt vett el az állam a dekrétumokra hivatkozva. Egészen a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságáig vitte az ügyet, 2020-ban pedig kimondták, hogy jogtalanul vették el a területet. Idén februárban a szlovák Legfelsőbb Bíróság viszont megint felülbírálta a döntést, amit az ügyvéd az Alkotmánybíróságon támadott meg. Mint mondta, ugyanilyen ügyek miatt indult el a mostani „lavina”. Hozzátette, ilyenekből rengeteg van most az országban, egészen kis területeket is el akar venni az állam, de ez teljességgel jogellenes. Szerinte a csütörtöki döntést nem előzték meg a megfelelő szakmai egyeztetések. Ezt a gyorsított eljárást csak rendkívüli helyzetekben szabadna alkalmazni, márpedig most nincs ilyen.
„Teljesen általános megfogalmazású jogszabályt fogadtak el, amivel vissza lehet élni. A cél az volt, hogy a dekrétumok által okozott embertelenségről ne lehessen beszélni. Ez teljesen abszurd, a szólásszabadsággal összeegyeztethetetlen” – jelentette ki Keszegh Tünde.
Mik is pontosan a Beneš-dekrétumok?
„A Beneš-dekrétumok alapján vált jogfosztottá és üldözötté a német és magyar kisebbség a második világháború után. Itt azonban nemcsak egy történelmi, elvi és szimbolikus ügyről, hanem nagyon aktuális témáról van szó. Napjainkban a Szlovák Földalap és az Erdőgazdálkodás is végez ilyen kisajátításokat. Ez alkotmányellenes” – fogalmazott Szent-Iványi István volt diplomata, külpolitikai szakértő, a Connect Europe Egyesület elnöke.
De mik is pontosan ezek a dekrétumok? Tárnok Balázs a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója így írt róla 2022-ben egy tanulmányában: Csehszlovákia második világháborús német megszállása idején az ország száműzetésben lévő kormánya által elfogadott, és a köztársasági elnök által kiadott jogszabályok összessége, célja a háború utáni új állam alapjainak lerakása volt. Eduard Beneš elnök 1940. július 21. és 1945. október 27. között összesen 141 rendeletet adott ki. A dekrétumok közül 13 vonatkozott a német és a magyar kisebbségre, rögzítve azok kollektív bűnösségét. Megfosztották őket állampolgárságuktól, elvették tőlük a munkához, a nyugdíjhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, valamint a német és magyar kézben lévő földbirtokokat, mint „ellenséges vagyont”, elkobozták. Bár a közvélemény hosszú időn keresztül úgy tartotta, hogy a dekrétumokat már nem lehet a gyakorlatban alkalmazni, az utóbbi években több olyan ügy is napvilágot látott, ami ennek ellenkezőjét bizonyítja.
Orbánék hallgatnak
Szent-iványi István szerint ezeket a rendelkezéseket még a csehszlovák időkben, az 50-es évek elején hatályon kívül helyezték, de úgy tűnik, a szlovák kormány még most is érvényesnek tekinti azokat. Mindezek után szerinte érthető, hogy a demokratikus szlovák erők és az egyébként megosztott szlovákiai magyarság egyként határozottan tiltakozik a diszkriminatív törvény ellen és demonstrálnak. Ahogy lapunk is beszámolt róla, tüntetést szerveznek ma este 6 órától Pozsonyban a kormány intézkedései ellen, ennek része a csütörtöki módosítás és a kisajátítások ügye.
„A magyar kormány viszont ebben a szlovákiai magyarokat súlyosan diszkrimináló ügyben lapít, sunyít, tudomást sem vesz a jogtiprásról. Orbán, Szijjártó és azok, akik hangoskodva a magyar nemzetiség jogainak védelmezőjeként tüntetik fel magukat, szégyenletesen hallgatnak, egy szavuk sincs erről. Azt mondanánk, hogy ez példátlan botrány, de ez sem lenne igaz” – mondta Szent-Iványi István.
Hozzátette, azok után, hogy Orbán Viktor tihanyi beszédében nyíltan támogatta a magyar katonasírokat meggyalázó George Simion román elnökjelöltet, ezen már aligha csodálkozhatunk. Simion pártja, az AUR egyébként a háláját azzal fejezi ki, hogy durva magyarellenes kampányt folytat. Most azonban már nemcsak a romániai magyarokat nevezik nyíltan ellenségnek, hanem „hálából” Magyarországot is. Szent-Iványi szerint ez a két eset rávilágít az elvtelen és opportunista politizálás teljes csődjére. Az árulásért még csak előnyöket sem sikerül kicsikarni a „hazafinak”, „patriótának” nevezett jó barátoktól.
Kerestük a miniszterelnöki sajtóirodát, a kormányszóvivőt, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is a témában. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Olvasd tovább itt: hang.hu
