„Öveket becsatolni, rázós hetünk lesz” – figyelmeztetett a miniszterelnök hétfő reggel közösségi oldalán, utalva arra, hogy hétfő este indul az Európai Tanács kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója, ahol az állam- és kormányfők többek között Ukrajna támogatásáról és a befagyasztott orosz vagyonok felhasználásáról tárgyalnak.
A miniszterelnök szerint Európa „óriási lehetőség kapujában áll”, mert „soha nem voltunk ilyen közel az orosz–ukrán háború lezárásához”. Szerinte „a háborút, amit mi európaiak nem tudunk lezárni negyedik éve, az amerikaiak hamarosan lezárhatják”.
„Nincs más dolgunk, mint hogy támogassuk őket. De nem erre mutatnak az előjelek” – tette hozzá Orbán Viktor.
A kormányfő szerint Európa folytatná, sőt kiszélesítené a háborút. Az Európai Unió ki akarja terjeszteni az orosz–ukrán háborút a frontvonalakról a gazdasági hátországokra is a befagyasztott orosz vagyon elkobzásával.
Ez a lépés felér egy nyílt hadüzenettel, amelyet orosz részről meg fognak torolni
– figyelmeztetett a miniszterelnök.
Orbán Viktor szerint „nincs okunk, hogy megváltoztassuk a magyar álláspontot”. A kormányfő szerint „a háborúnak nincs megoldása a frontvonalon. Márpedig ha nincs megoldás a frontvonalon, akkor azt kell csinálni, amit Trump elnök: tárgyalni”.
Magyarország „nem támogatja a befagyasztott orosz vagyon elkobzását, nem küld sem pénzt, sem fegyvereket Ukrajnába, és nem vesz részt olyan uniós hitelfelvételben, amely a háború céljait szolgálja”.
Azonban még mielőtt ezt az álláspontját a miniszterelnök Brüsszelben is kifejthette, azelőtt még adott egy évértékelő interjút a Patriótának.
A brüsszeli csúcs tétje 230 milliárd euró
Orbán Viktor nem fukarkodott a drámai szavakkal, amikor a csütörtökön kezdődő brüsszeli EU-csúcsról beszélt. A miniszterelnök szerint óriási összeg sorsa dől el a tárgyalásokon, és az európai vezetők mindent megtesznek majd, hogy áttörjék a magyar ellenállást.
Nagyon sok pénz van az asztalon. Tehát 230 milliárd euró van az asztalon, ennyi a befagyasztott orosz vagyon, aminek az elkobzását és az ukránoknak való átadását tűzték ki célul az európai vezetők, ami a mi fölfogásunk szerint fölér egy hadüzenettel
– hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán szerint ez a lépés nemcsak Oroszországot fogja provokálni, hanem az egész Európai Uniót „nagyon súlyos bajba rántja bele”. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy ez a döntés „előretol bennünket a háború ösvényén, egyre közelebb a tényleges háborús konfliktushoz”.
Éjjel-nappal tartó „iszapbirkózás”
A miniszterelnök a tárgyalások menetéről is leleplező képet festett. Orbán Viktor elmondta: a brüsszeli vezetés bevett taktikája, hogy az éjszakai órákban próbálják megtörni azokat, akik ellenállnak.
„Két lehetőség van: most megkegyelmeznek nekünk, akkor éjfélkor abbahagyjuk, vagy nem kegyelmeznek meg, akkor viszont, ami belefér, kivilágos kivirradtig” – mondta Orbán, aki szerint attól függ minden, hogy „a rendező mit tart taktikailag helyesnek: akkor adjuk-e föl könnyebben, ha egész éjjel gyomroznak, vagy akkor, hogyha engednek bennünket reggelizni”.
A miniszterelnök különösen keményen fogalmazott, amikor arról beszélt, miért tartanak hajnalig a tárgyalások.
„Ez egy kihallgatásos, fogvatartó dolog. Senki nem tudja nekem azt megmagyarázni, hogy miért van az, hogy ahelyett, hogy lefeküdnénk 10-kor és másnap visszajönnénk mondjuk 8-kor, éjjel 3-kor, meg 4-kor…” – tette fel a kérdést, majd maga adta meg rá a választ:
Be akarnak bennünket darálni.
Futnak a pénzük után
Orbán Viktor brutális őszinteséggel beszélt arról, hogy szerinte mi motiválja az európai vezetőket. A miniszterelnök szerint egyszerűen arról van szó, hogy a brüsszeli elit maga alá temette magát a korábbi ígéreteivel, és most kétségbeesetten keresi a kiutat.
Futnak a pénzük után. Tehát elköltöttek már több mint 100 milliárd eurót erre a háborúra. Azt mondták a választópolgáraiknak, ilyen műsorok keretében kedves német, portugál, spanyol, olasz, francia állampolgárok, nektek ez a háború egy filléretekbe se fog kerülni
– idézte fel Orbán azokat az ígéreteket, amelyeket a nyugat-európai kormányok tettek a választóiknak.
A miniszterelnök szerint azt hazudták, hogy az ukránokhoz elküldendő pénzt majd az orosz vagyon hasznosításából fedezik. Most viszont kiderül, hogy ez nem így van, és valakinek fizetnie kell a számlát.
„Most ha ez megbukik ez a gondolat, hogy nektek nem kerül, és kiderül, hogy mégis a ti zsebeteket fogja ezt nyomni, ez egy robbanásszerű felismerést eredményezhet Nyugat-Európában, és számos kormány megbukásához vezet azonnal” – figyelmeztetett Orbán.
A kormányfő szerint pontosan ezért olyan fontos most az európai vezetőknek, hogy „valahogy valóban az adófizetők zsebén kívülről megszerezni ennek a fedezetét”.
Ez az orosz vagyon. És ha ezt nem tudják megszerezni, akkor nagy baj lesz néhány kormány háza táján
– tette hozzá.
Brüsszel átírta a szabályokat
Orbán Viktor szerint amit Brüsszel most csinál, az nyíltan törvénytelen. A miniszterelnök részletesen elmagyarázta, hogyan írták át az Európai Unió szabályait azért, hogy megkerülhessék a magyar vétót.
Először is világossá kell tenni, hogy mindaz, ami történik, ez jogszerűtlen. Tehát az, hogy Magyarországtól elveszik az ellenállás jogát, miközben egy egyhangúságot igénylő kérdésről van szó, és Magyarország nem tudja megvédeni a saját érdekeit, ez sért minden európai uniós jogelvet
– jelentette ki a miniszterelnök.
Orbán elmondta: korábban 6 havonta kellett egyhangúlag dönteni az orosz vagyon befagyasztásáról, de ezt most „egy jogi bakugrással megváltoztatták, és mostantól elegendő lesz a kétharmados többség is”. A kormányfő szerint amikor felmerült a veszélye annak, hogy Magyarország „és esetleg még egy-két más ország ezt nem fogja támogatni, és föloldja a befagyasztottság alól ezt a vagyont”, gyorsan módosították a szabályokat.
A miniszterelnök bejelentette, hogy nem hagyják annyiban.
Amint írásban is megjelennek ezek a döntések, másnap reggel az Európai Bírósághoz fogunk fordulni, és megpróbálunk a jog útján érvényt szerezni a követeléseinknek
– mondta, bár hozzátette, hogy „az Európai Unió bíróságának a döntéseire se tennék föl túl nagy összeget, hogy azok kedvezőek lesznek” számukra.
Nincs nyugati egység
A miniszterelnök rámutatott egy fontos tényre: Amerika nem támogatja az európai tervet. Orbán szerint ez óriási hasadást jelent a nyugati szövetségen belül, ami rendkívül ritkán fordul elő.
„Az első dolog, amit érdemes tudnunk, hogy itt nincs nyugati egység, mert az amerikaiak ezt mind ellenzik, és ezt nyíltan meg is mondják, hiszen az amerikai-orosz tárgyalásokon az egyik tétel éppen ennek az összegnek a sorsa” – fejtette ki Orbán, aki szerint az amerikai tervekben az szerepel, hogy ezt a pénzt „beletesszük két amerikai-orosz vagyonalapba, és a megtermelt jövedelmet pedig bizonyos célokra fogjuk fölhasználni”.
A miniszterelnök szerint az európaiak azt mondják, hogy bár ez az oroszok pénze, de mostantól a mienk nem adjuk. „Tehát itt van egy transzatlanti hasadás, az európaiak és az amerikaiak nyíltan egészen más irányt keresnek ebben a kérdésben” – tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország az amerikai álláspontot támogatja. „Mi azt gondoljuk, hogy az amerikaiaknak van igazuk, és ezt az összeget ott kell hagyni, ahol van, és engedni kell, hogy az amerikaiak meg az oroszok fölhasználhassák a béketeremtés érdekében” – fejtette ki.
Belgium gazdasága összedőlhet
A miniszterelnök szerint Belgium különösen veszélyes helyzetben van, hiszen a befagyasztott orosz vagyon jelentős része éppen ott található. Orbán Viktor arra figyelmeztetett, hogy ha az Európai Unió valóban elkobozza ezt a vagyont, Belgium fizetheti meg az árát.
„Ha az oroszok majd pert nyernek, és csak idő kérdése, oroszok pert fognak nyerni, tehát a nemzetközi jog nem engedi meg azt, amit mi csinálunk, abban a pillanatban a belgáknak kell ezt az összeget visszafizetniük az oroszoknak, és ez összedönti a belga gazdaságot” – figyelmeztetett a kormányfő.
Orbán elmagyarázta: a befagyasztott orosz vagyon „tetemes részében éppen Belgiumban és belga cégeknél van letétbe helyezve”, ezért Belgium különösen érdekelt abban, hogy ne kerüljön sor az elkobzásra. Éppen ezért „a belga miniszterelnök egyelőre kitart” a magyar álláspont mellett.
Kevesen vannak, de vannak
A miniszterelnök őszintén beszélt arról, hogy mennyire kisebbségben vannak azok az országok, amelyek ellenzik az orosz vagyon elkobzását.
„Kevesen vagyunk, hárman-négyen, akik nem értünk egyet ezzel. Dacára annak, hogy korábban a németek is és mások is, tehát ilyen nagyobb testű országok is azt mondták, hogy erről szó sem lehet, de úgy látom, hogy átlépik a Rubicont” – mondta Orbán, aki szerint a korábban ellenző nagyobb országok most mégis támogatják a tervet.
A miniszterelnök szerint a szlovákok „egyértelműen azt mondják, amit mi”, és ha jól értelmezte a cseh miniszterelnök szavait, akkor „egy malomban őrlünk” velük is. Orbán hozzátette: Belgium kényes helyzetben van, de egyelőre ellenáll.
A gyerekek jövőjét adósítják el
Orbán Viktor az interjúban arra is kitért, hogy az Európai Unió hogyan használja fel a befagyasztott orosz vagyont. A miniszterelnök szerint nem egyszerűen odaadják az ukránoknak ezt a pénzt, hanem hitelfedezetként használják, így sokkal nagyobb összegeket tudnak felvállalni.
„Csinálhatjuk azt is, hogy azt mondjuk, ez a cég, ez a belga cég ezt a 230 milliárd eurót adja át az Európai Uniónak. Igen? Az Európai Unió azt mondja, na jó, most hitelt akarunk fölvenni. És ez a 230 milliárd euró, ez a fedezete a hitelnek. Akkor már nem 230 milliárd eurót lehet szétosztani, odaadni az ukránoknak, hanem akár több ezermilliárdot is” – magyarázta el a kormányfő.
Orbán szerint ennek az a következménye, hogy „a végén valakinek majd a hitelt ki kell fizetni”.
És az a valaki, azok a mi gyerekeink meg az unokáink lesznek. Tehát valóban, amit az Unió most csinál, az nem más, mint a gyerekek, mármint az európai gyermekek és unokák eladósítása hosszú évtizedekre
– figyelmeztetett.
A miniszterelnök szerint azonban ez nem véletlen, hanem tudatos stratégia része.
„A háború mögött van egy másodlagos gondolat, mert a háborút is támogatják teli szívből vagy teljes szívből az európaiak, de emögött van még egy másik megfontolás is, hogy a háború a legjobb ürügy, hogy eladósítsuk az egész kontinenst, ezzel fölszámoljuk a nemzetek függetlenségét, és létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat” – mondta Orbán.
Civilizációs átalakulás vagy megsemmisülés
A miniszterelnök az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról is beszélt, amely Európa civilizációs megsemmisüléséről ír. Orbán Viktor szerint ez nem túlzás, és valóban ezt látjuk.
„Szerintem is Európa egy civilizációs megsemmisülés, inkább azt mondanám, hogy egy civilizációs átalakítás pillanatában van. A hagyományos nyugati keresztény értékek azok kiveszőben, sőt ki is űzik őket a politikából, és helyette bejött egy liberális globális szemléletmód, ami pedig magával hozta a migrációt” – fejtette ki a miniszterelnök.
Orbán szerint a mostani európai elit „kifejezetten támogatja is a migránsok behozatalát Európába”, és ez demográfiai változásokhoz vezet.
Ez a migráció, meg minden, ami ezzel együtt jár, demográfiai változások, születésszám és így tovább. És hogy Afrika még meg sem mozdult, mert onnan jön majd az igazán nagy tömeg, és addigra itt már ki lesz építve nekik egy fogadóállomás. Ez együtt bizony Európát egy civilizációs totális átalakításba, bizonyos nézőpontból megsemmisítésbe sodorhatja
– magyarázta.
A miniszterelnök különösen fontosnak tartotta megjegyezni: az amerikai nemzetbiztonsági stratégia ugyanezt a veszélyt látja.
„Az amerikai dokumentumban az a legmeglepőbb, hogy olyan, mintha mi írtuk volna. Tehát szerintem az amerikaiak maguk írták, de pont arra jutottak, olyan következtetésekre, mint mi” – mondta Orbán.
A konzultáció védi meg Magyarországot
Orbán Viktor elmondta: az 1,6 millió visszaküldött konzultációs ív nélkül már régen feladták volna a küzdelmet. A miniszterelnök szerint ez az, ami megvédi őket a brüsszeli nyomástól.
Ha ez nem lenne mögöttem, vagy a hátam mögött nem tudnék neki vagy rátámaszkodni, akkor a magyar álláspontot már régen félresöpörték volna. Tehát ha sikerülne Brüsszelnek azt a képet kialakítani, hogy itt egy ember, egy makacs miniszterelnök áll szemben az európai igazsággal, vagy sikerülne kialakítani azt, hogy egy buta kormány áll szemben az okos európai állásponttal, akkor csak idő kérdése és fölőrölnének engem, fölőrölnék a magyar kormányt
– magyarázta.
A kormányfő szerint éppen ezért olyan fontos, hogy mindig „ott van mögöttünk Magyarország”.
„Ezt azért nem tudják megtenni egyetlen ügyben sem, mert mindig ott van mögöttünk Magyarország. Tehát már régen fölőröltek volna bennünket migráció ügyben. Azért nem tudnak fölőrölni, mert volt egy népszavazás Magyarországon, kedves brüsszeli elvtársak, ez a magyarok álláspontja. És én innen egy tapodtat sem fogok mozdulni” – hangsúlyozta Orbán.
2026: a háború előtti utolsó választás
A miniszterelnök a 2026-os parlamenti választások tétjéről is beszélt. Orbán Viktor szerint ez lesz az utolsó lehetőség arra, hogy Magyarország távol maradjon a háborútól.
A 2026-os választás lesz a háború előtti utolsó választás Magyarországon, vagyis most tudunk utoljára dönteni háború és béke kérdésében. Ha békepárti kormányt választunk, béke lesz. Ha Brüsszel párti kormányt választunk, háború lesz
– jelentette ki a kormányfő.
Orbán szerint az európai vezetők már háborúra készülnek.
„Az európaiak, illetve Brüsszel úgy gondolkodik, hogy az oroszokkal szembeni háború nem elkerülhető, sőt kívánatos. Ők egy háborús, gazdaságháborús logikájában gondolkodnak. Mi pedig békepártiak vagyunk” – fogalmazott a miniszterelnök.
Miről tárgyalnak Brüsszelben?
Az Európai Tanács december 18-19-i csúcstalálkozóján António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint „sürgős EU-cselekvésre” van szükség. A csúcs legfontosabb témája Ukrajna finanszírozása lesz. Az EU-nak döntenie kell arról, hogyan fedezi Ukrajna 2026-2027-es pénzügyi és katonai szükségleteit, amit a Nemzetközi Valutaalap 137 milliárd euróra becsül. Ursula von der Leyen bizottsági elnök 90 milliárd eurós uniós hozzájárulást javasolt.
A pénz forrása az orosz befagyasztott vagyon lenne. Európában összesen mintegy 210 milliárd euró befagyasztott orosz vagyont tartanak nyilván, ebből körülbelül 194 milliárd Belgiumban, az Euroclear pénzügyi elszámolóháznál található. Az EU december 12-én határozatlan időre fagyasztotta be ezeket a vagyonokat.
Belgium azonban ellenzi, hogy az orosz vagyonokat „jóvátételi hitelként” használják fel Ukrajna számára. Maxime Prévot belga külügyminiszter szerint a terv „következményes gazdasági, pénzügyi és jogi kockázatokat” hordoz. Belgium attól tart, hogy Oroszország beperelné az Eurocleart, és egyedül maradna a kockázatokkal.
A csúcs napirendjén szerepel még a közel-keleti helyzet, különösen Szíria az Assad-rezsim bukása után, a következő Többéves Pénzügyi Keret, az EU-bővítés, a migráció és az unió versenyképessége.
Olvasd tovább itt: index.hu
