A Magyar Helsinki Bizottságnak az elmúlt csaknem 14 év összes olyan ombudsmani jelentéséről készült összefoglaló elemzés került fel a Tisza Párt honlapjára, amely gyermekotthonokban és javítóintézetekben készült.
„Újabb brutális, következmények nélkül maradt, gyermekek ellen elkövetett bűncselekményeket tárt fel a kormány számára készített hivatalos ombudsmani vizsgálatok alapján egy tegnap nyilvánosságra hozott 78 oldalas jelentés” – írta Magyar Péter hétfői bejegyzésében a jogvédő szervezet 19 – 2011 és 2024 között készült – ombudsmani jelentést feldolgozó elemzéséről.
Magyar Péter december 12-én már közzétett egy olyan 47 oldalas dokumentumot, amelyet címoldala szerint az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat Meghallgató és Terápiás Szolgálatfejlesztési Osztálya készített 2021-ben, és amelynek hitelességét a Belügyminisztérium ugyanaznap válaszként kiadott közleménye sem cáfolta.
Annak a jelentésnek a legsúlyosabb megállapításai közt szerepelt többek közt, hogy minden ötödik, állami gondozás alatt élő gyermeket hivatalos adatok szerint is bántalmaznak, a gyámoknak csak 10 százaléka állította, hogy a rájuk bízott gyermekek nem voltak érintettek bántalmazási ügyben, és miközben a gyámok 38 százaléka tud legalább egy olyan gyerekről, akit a szakellátás ideje alatt szexuálisan bántalmaztak, a szexuális bántalmazási ügyek negyede soha nem jut el a hatóságokig.
A most közzétett, „Intézeti bántalmazások következmények nélkül” című anyag a Magyar Helsinki Bizottság az elmúlt 10 év minden büntetés-végrehajtási vagy javítóintézetben, illetve gyermekotthonokban végzett vizsgálat alapján készített ombudsmani jelentés átnézésével készült. Az ezek közül rendszerszintű bántalmazást feltáró jelentésekhez hozzátették még azoknak a korábbi eseteknek az ombudsmani jelentéseit is, amelyekről sajtóhírekből lehetett tudni, illetve egy 2011-es átfogó vizsgálat jelentését is, amely a gyermekjóléti szolgálatok és gyermekotthonok mellett a rendőrkapitányságokat és gyámhivatalokat is érintette. Az ombudsmani iratok részleteihez pedig bizonyos esetekben az egyes ügyekhez kapcsolódó, más szervek által készített anyagok releváns részleteit is mellékelték.
Bár a dokumentumban szereplő ombudsmani vizsgálatokat már korábban nyilvánosságra hozták, a vizsgálatoknak sokszor nem lett a szakmai nyilvánosság előtt ismert olyan hatása, amely az érintettek számára hatékony védelmet vagy jogsérelmeik orvoslását biztosította volna – olvasható a jogvédők összefoglalójában.
Ennél is súlyosabb helyzet, ha a jogsértések egyáltalán nem kerülnek felszínre. Példa erre a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet, ahol értelemszerűen lehetőség sem volt külső beavatkozásra
– tették hozzá a szerzők.
Figyelemre méltó, hogy a jogvédők szerint a jelentésekben egyetlen egyszer sem szerepel az intézkedések között, hogy az ombudsman feljelentést tett volna, holott több esetben súlyos bántalmazás gyanúja merült fel. Sőt, még az sem szerepel az ombudsmani ajánlások között, hogy a gyermekvédelmi ágazat forráshiánytól szenved, amin csak az állami finanszírozás jelentősebb növelése segíthetne.
A gyermekjóléti szolgálatok, gyermekotthonok, rendőrkapitányságok és gyámhivatalok 2011-es átfogó vizsgálata alapján olyan megállapításokat tett az alapvető jogok biztosa, miszerint bűnszervezetek települnek a gyermekek prostitúciójára, vagy partnerük futtatja a lányokat, a gyermekotthonok nem rendelkeznek a megfelelő eszközökkel a gyermekprostitúcióval szembeni fellépéshez, illetve „a jelzőrendszer működése kifogásolható, nincs jelzés”. A 2018-as hasonló átfogó vizsgálat alapján pedig úgy fogalmaznak a jelentésben, hogy
egyes speciális gyermekotthonokban, javítóintézetekben elhelyezett gyerekek 25-40%-a érintett prostitúcióval.
Néhány példa
A budapesti Kossuth Lajos Gyermekotthonról készült 2016-os jelentésben olyan esetekről olvashatunk, amelyekben „a zaklatott gyerekeket a nevelő hátulról a karjával szorító fogással fogta át, dulakodtak, majd a nevelő az arccal földön fekvő gyereket tarkójánál fogta le”. Ezzel kapcsolatban egyébként büntetőeljárás is indult a bántalmazó nevelő ellen. Ugyanebben az intézetben viszont „az ételmegvonás nem, csak az azzal való fenyegetődzés igazolódott” egy igazgató vizsgálat során.
Ugyanebből az évből egy másik fővárosi intézményből, a Cseppkő Gyermekotthonból jelentette az ombudsman, hogy „a szakdolgozók gyermekprostitúció gyanúja esetén nem teljesítették jelzési kötelezettségüket”, illetve a hivatal vizsgálatot folytató munkatársai „kortársbántalmazásnak is tanúi voltak (egyiknek csontja repedt egy verekedésben), a gyerekek szerint a nevelők nem tudják megvédeni őket”.
Az ombudsman szerint elfogadhatatlanok az alkalmazott módszerek, azok megalázó bánásmódot valósítanak meg – szerepelt az Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézetéről és Nagykanizsai Telephelyéről szóló jelentésben. A dokumentum szerint itt – kortársbántalmazást is okozható – kollektív büntetést is alkalmaztak, amit ráadásul írásban is rögzítettek.
A gyerekek fegyelmezésére az épület falain elhelyezett kiírásokat pedig egyenesen „az ötvenes évekbeli büntetőtáborokra emlékeztetőként” írta le a jelentés.
„Vonulás alatt nincs nézegetés”, étkezésnél „Nincs repeta”, „Nincs beszéd”, „Nincs kérdezés senkitől csak … egyeztetés után”, „Mindent elmondasz”, „Kabátban nem lépsz be”, „30 mp van kiállni az ajtó elé vigyázzban”, „Azt csinálod, amit mondanak”, „Mindenhez engedélyt kérsz” – szóltak az önkényeskedésre is lehetőséget teremtő szabályok.
A kalocsai intézményben a 2016-os jelentés szerint „volt gyámi feljegyzés arról, hogy kulcscsomóval a tenyerébe csapnak a gyereknek, további intézkedés nem történt”.
A zalaegerszegi intézményben 2016-ban lefolyt vizsgálat a bántalmazások eltussolására tett kísérletekről árulkodott. „A beadvány szerint a gondozott gyermekek ellátását nem biztosítják megfelelően, őket az intézményben rendszeresen bántalmazzák, sőt egyes szakdolgozók egyenesen szexuális kapcsolatot is létesítenek velük. A gyermekek a gyermekjogi képviselővel és a gyermekvédelmi gyámjukkal nem beszélhetnek négyszemközt, ugyanis a látogatásukkor egy nevelő, vagy egy gyermekfelügyelő mindig jelen van.” A jelentés arra is kitért, hogy az ombudsmani vizsgálat keretében elvégzett kontroll nélküli beszélgetéseket az egyik nevelő úgy akarta megakadályozni, hogy ő akarta kijelölni azokat a gyermekeket, akivel a hivatal munkatársai beszélhetnek. Ugyanitt az egyik fiú arról számolt be, hogy alsóneműben zárták be a „kamerásba”, ahol teljesen átfagyott.
Szintén Zalaegerszegen több interjúban is elhangzott, hogy a legfiatalabb, 11 éves gyermeket „állandóan bántják a felnőttek, ütik” vagy futtatják az udvaron, felsikáltatják vele a padlót az üvegházban. Elmondásuk szerint volt egy külön az ütésére tartott és a fiúról elnevezett bambuszbot. Az itt készült jelentésben az is szerepel, hogy a gyermekek beszámolóit a vizsgálat elvégzői hihetőnek ítélték, illetve több gyerek testén – többek közt nyakon és karon – találtak sérüléseket.
Egy 2023-as, a rákospalotai intézetben készült jelentésből azt emelték ki a dokumentum szerzői, hogy ott „további panasz szerint egy gyermekfelügyelő a szökés elősegítéséért cserébe szexuális szolgáltatást kért és kapott az egyik 15 éves lánytól, a próbaidős gyermekfelügyelő munkaviszonyát azonnal megszüntette az igazgató, de feljelentést nem tett az intézmény hírneve miatt”. Feljelentést csak a gyermekvédelmi gyám tett, hónapokkal később.
A Pest Megyei Topház Egyesített Szociális Intézmény gödi telephelyén tapasztaltakról szóló jelentésben pedig olyan is szerepel, hogy „több ellátott fogát nem a saját, hanem két darab közös fogkefével mossák meg, a minden ellátott részére egyébként névvel ellátott fogkefék és fogmosó poharak használata helyett, azokat ugyanis külön tárolták, elzártan, egy esetleges ellenőrzés esetére”.
Nyitóképünk illusztráció. (Fotó: Túry Gergely)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
