Cikkünk frissül!
Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán harangozta be az interjút, amit 16:30-kor tettek közzé a Patrióta csatornáján. A beszélgetésben számos témát érintett a kormányfő.
Kemény küzdelemre számít? – kérdezte Gerhardt Máté a miniszterelnököt.
Nagyon sok pénz van az asztalon, 230 milliárd euró van az asztalon, ennyi a befagyasztott orosz vagyon, aminek az elkobzását és az ukránoknak való átadását tűzték ki célul az európai vezetők, ami a mi felfogásunk szerint felér egy hadüzenettel.
Minket is beleránt egy súlyos konfliktushelyzetbe, amit meg kellene akadályozni. Kevesen vannak, akik nem értenek ezzel egyet, így nem könnyű Magyarország helyzete – kezdte a miniszterelnök.
„Valahogy ki kell előle maradni, ha nem tudjuk megakadályozni.” – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Az volt eddig a szabály, hogy az ilyen típusú döntést egyhangúlag kell meghozni. Mivel fennáll a veszélye, hogy mi és még néhány ország ezt nem fogja támogatni, ezért ezt jogilag megváltoztatták, így már elég a kétharmados többség is. A befagyasztás meghosszabbítása és az, hogy mi lesz a vagyonnal megint csak kérdéses. Magyarország így pedig nem tudja megvétózni a döntést.
„Leginkább az orosz válaszcsapásokból kellene kimaradnunk” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Itt nincs nyugati egység, az amerikaiak ezt mind ellenzik, ők egy vagyonalapba tennék ezt az összeget és felhasználnák. Az európaiak azt mondják, hogy nem, ez bár nem az ő pénzük, mégsem adják.
Itt vagyunk mi, akik azt mondjuk, hogy az EU tagjai vagyunk, nem értünk ezzel egyet és azt mondjuk, hogy ezt a béke teremtésére kellene használnia az amerikaiaknak és az oroszoknak, hiszen az övék.
Mi a brüsszeli elit motivációja? – tette fel a kérdést Gerhardt Máté.
„Futnak a pénzük után, elköltöttek már több mint 100 milliárd eurót erre a háborúra, azt mondták a választópolgárainak, hogy nekik ez a háború egy fillérükbe sem fog kerülni, ők pedig elhitték.” – válaszolta a miniszterelnök.
Ami történik, az jogszerűtlen, mivel Magyarországtól elveszik a vétójogot, miközben egy egyhangúságot igénylő kérdésről van szó, Magyarország nem tudja megvédeni a saját érdekeit, ez sért minden EU-s jogelvet, ami miatt másnap reggel a jog útján igyekszünk érvényt szerezni a követeléseinknek.
A szlovákok és a csehek, valamint a belgák is mellettünk állnak, annak ellenére, hogy utóbbi gazdasága meglehetősen instabil. Magyarország számra így több rossz forgatókönyv is veszélyt jelenthet.
Az amerikai béketörekvéseket kell támogatni, amit jó lenne, ha az európai vezetők is belátnának. A nemzeti konzultáció eredményeit felhasználva a miniszterelnök igyekszik majd világossá tenni, hogy mi a megoldás.
„Már régen felőröltek volna minket migráció ügyében, de a magyar emberek álláspontját már megértették, csak náluk még sose kérdezték meg őket. Akárcsak gyermekvédelem ügyében. Volt egy népszavazás Magyarországon. Ez van az ukrán EU-s tagság keretében is. A magyarok kimondták, hogy nem akarnak egy Európai Unióban lenni az ukránokkal.”
A korábbi, most hatályban lévő döntések egy része nagyban befolyásolja a gazdák, a földekből élők mindennapjait. Az EU következő 7 éves költségvetéséről is szó lesz, amiből az látható, hogy a gazdákra szánt összeget szeretnék megkurtítani, ez pedig a gazdáknak nem tetszik. 10 százalékot elvisz a koronavírus miatti törlesztés, 2028-tól ugyanis erre is kell szánni, hogy a költsön visszafizessék. 20 százalék pedig az ukrán problémák megoldására megy majd, azaz marad 70 százalék.
Minden korábban támogatott szegmensre kevesebb pénz marad, amivel nyilván nem értenek egyet az érintettek. Pláne, hogy a földműveléssel, agrár szektorral foglalkozók zsebéből vennék ki azt a pénzt.
Amit az Unió most csinál az az európai gyermekek és unokák eladósítása, hosszú évtizedekre. Nekik ez nem fáj, nekem igen.
„A háború mögött van egy másodlagos gondolat, egy másik megfontolás, hogy a háború a legjobb ürügy, hogy eladósítsuk a kontinenst, felszámoljuk a nemzeteket és létrehozzuk az Európai Egyesült Államokat.”
Brüsszel szeretné kiiktatni az európai vezetőket. Mindezt úgy, hogy a nemzeti költségvetésekbe nyúlnának bele és ezáltal adósítanák el az országokat. A háborúba sodródás kapcsán a miniszterelnök elmondta:
„Én is szeretném megtudni Brüsszelben, hogy mi zajlik, most úgy látszik, hogy amerikai-európai konfliktus van és a NATO-főtitkár az európai álláspontot képviseli, ami egy új helyzet, ilyen még nem volt. A NATO most úgy keveredhet bele egy háborúba, hogy az nem akart volna részt venni benne. Most mintha ilyesmi alakulna ki, amire korábban eddig még nem volt példa.”
Háborúk tekintetében Magyarországnak sajnos bőven megvan a tapasztalata a történelem korábbi korszakaiból, ami miatt mi máshogy látjuk ezt az egész helyzetet. Nem is beszélve arról, hogy a háborúkban korábban nem olyan fegyvereket használtak, mint most használnának. Mi van akkor, ha egy atomháborúvá alakul át ez a folyamat? Mi lesz akkor velünk?
Ők nem a háborús pusztításra gondolnak, hanem inkább a migrációra
– mondta a miniszterelnök a második világháborút követő civilizációs hanyatlás kapcsán, mellyel ilyen szempontból a miniszterelnök is egyet ért. A beérkező liberális szemlélet a migrációt is elhozta, és az azzal együtt járó változások Európát egy civilizációs átalakításba, bizonyos szempontból megsemmisítésbe sodorhatja.
Mi 15 éve, de legalább 2015 óta erről beszélünk és ez az amerikai dokumentumokból kiderül. Még egy olyan nagyhatalom, mint Amerika is tudja úgy látni a helyzetet, mint mi, tehát valami csak lehet benne.
Az új világrendszer alakot öltése zajlik most, az új világrend kialakulása zajlik éppen. A globalista világkormányzás korszaka lezárul és helyére lép a nemzetek korszaka. Annyi minden történt már, mintha nem 10 hónapja, hanem 10 éve lenne az országa élén az amerikai elnök.
Európa folyamatosan gyengül, így az érdekérvényesítő képessége is gyengül. Gyenge kormányok, gyenge eredményeket érnek el. Így érdemes lenne a kisállami létből kitörni.
2010 óta ezt csináljuk – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
A jövő évi választás miben lesz különleges? – kérdezte a műsorvezető.
Egyszerre különleges is, meg nem is. Ugyanolyan szerkezete van, mint 2015 óta minden választásnak. Brüsszel már korábban is meg akarta buktatni a kormányt. Lett egy nyílt konfliktus, egy seb, egy éles törés a migráció miatt. Nyílt terveik vannak arra, hogy a mostani nemzeti kormányt hogyan akarják lecserélni. 2018-ban és 2022-ben is ezzel próbálkoztak. Ebből a szempontból nem változik semmi.
A lefele vezető brüsszeli út vagy a fölfele vivő út áll szemben egymással. Nem is beszélve arról, hogy már a háború ügye is kérdéses. Az utóbbi időben már pedig nem a brüsszelieknek, hanem a magyaroknak van igaza. Az elhibázott stratégia megmutatta, hogy ez nem a mi háborúnk. Két szuverén ország háborújaként kellett volna kezelni már az elejétől fogva.
Brüsszel úgy gondolkodik, hogy az oroszokkal szembeni háború nemcsak nem kerülhető el, de szükséges is. Mi már pedig béke pártiak vagyunk nem pedig háború pártiak. A választáson is ez lesz a kulcskérdés, hogy a háborúra vagy pedig annak elkerülésére szavaznak a magyar választópolgárok.
A december 15-ei rendhagyó Patrióta mondhatni egyfajta évértékelő volt Orbán Viktor miniszterelnökkel, aki először világpolitikáról, majd aktuálpolitikáról beszélgetett a műsorvezetővel Gerhardt Mátéval:
Olvasd tovább itt: www.blikk.hu
