Akkor is azon lamentáltam, muszáj volt az ember szükségletét közüggyé tenni? Nem lehetett volna elegánsabban indokolni az időleges távozást?Bod Péter Ákos 1990 utáni pályafutása az bizonyította, hogy nem. Nem hogy megtiszteltetésnek vette volna – azok után, hogy 15 évig a kommunistákkal az Országos Tervhivatal Tervgazdasági Intézetében dolgozott –, hogy Antall József kormányának minisztere lehet. Aztán részt vett Antall József emlékének elárulásában is, amikor kilépett az MDF-ből és átállt a Magyar Demokrata Néppártba. Azzal a Pusztai Erzsébettel, aki most szélsőséges nézeteivel a baloldalon árulja a cseresznyét, teli tüdőből fúj a kormányra. Orbán Viktorhoz sem tudott hűséges maradni. Orbán első kormányfősége idején a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főtanácsadójaként működhetett. A 2006-os országgyűlési választások két fordulója között pedig Orbán Viktor őt ajánlotta az MDF-nek közös miniszterelnök-jelöltnek. Persze nem fogadta el, sorsára hagyva a jobboldalt, hogy folytatódhasson a Gyurcsány-Bajnai-Bokros-féle népnyúzás.Bod Péter Ákos lelke mélyén mindig is baloldali lehetett, csak korábbi MDF-es ténykedése miatt sokan jobboldaliként könyvelték el, jobboldali tőkéjével. Most pedig ez a malacos história egyértelműen rávilágít:mintha magasról le is nézné a jobboldali embereket, másképpen fogalmazva: mintha egyszerűen tenne rájuk.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
