Jobban szeretnék az unalmas Bajnai Gordon irányítása alatt élni. De a társadalom még nem tart ott, hogy egy kedves, intelligens belvárosi kultúrlény kelljen neki.”Ebben az egy mondatban minden benne van. A tipikus belpesti balliberális álláspont, „én tudom, hogy a kedves, szép, ügyes, okos, intelligens Bajnai Gordon kell az országnak, de a magyarok nem olyan okosak, mint ÉN, ezért a bunkó Orbánra szavaznak”. Ugyanaz a felsőbbrendűségi komplexusos, belpesti, lekezelő, értelmiségi érvelés és szóhasználat, amiből a magyaroknak évtizedek óta elege van.Ha ez nem volna elég, Nagy Ervin éppen a Bajnai kormányzás „unalmas” éveit sírja vissza. Lehet, hogy neki „unalmas” volt ez a időszak, de sok százezer magyar család számára ez korántsem unalmat, hanem mindennapi rettegést, megszorításokat és a puszta létfenntartásért folytatott küzdelmet jelentette. Akkor emberek tízezrei veszítették el állásukat, csökkentek a bérek és a juttatások, nőttek a terhek, miközben a számlák könyörtelenül érkeztek, és a hónap vége sokaknak már a hónap közepén elkezdődött. Ezeknek az embereknek nem egy intellektuális, belvárosi esztétikai vita volt a „kormányzás minősége”, hanem az a kérdés, hogy lesz-e pénz élelmiszerre, rezsire, gyerekruhára.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
