A Károlyi István Gyermekközpont utcai parkbejárata a városközpontban. (Fotó: MTI/Jászai Csaba)
Ráül a földön fekvő, fogyatékkal élő gyermekre, és láthatóan fojtogatja őt egy felügyelő a Molnár Áron által közzétett videón, amely a fóti gyermekotthonban készült. A gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár szerint a gyermek veszélyt jelentett saját magára és másokra. A Gyermekjogi Civil Koalíció szerint viszont gyermekbántalmazásra utal a videó. A civil szervezet arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen esetek független kivizsgálása nincs biztosítva a gyermekvédelemben, mert az intézmények az egész országban zártan, külső kontroll nélkül működnek. Gyarmathy Éva pszichológus úgy látja: a problémákra adott rossz válaszokat az is magával hozhatja, hogy létszámhiány van a gyermekvédelemben. Az erőszak pedig újabb erőszakot szül.
Gyermekbántalmazásra utaló információkat tett közzé a fóti gyermekotthon ügyében még szerdán Molnár Áron színész és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke. Molnár Áron egy videót is megosztott a közösségi oldalán arról, hogyan egy földön fekvő, fogyatékossággal élő gyereket fojtogat egy felügyelő a fóti Károlyi István Gyermekközpontban. Molnár Áron közlése szerint az eset tavaly történhetett, jelentették az intézmény igazgatójának, de „semmi nem történt”. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pedig úgy fogalmazott: „egy fogyatékossággal élő, földön fekvő gyermeket fojtogat egy iráni származású, katonai végzettségű nevelő a Fóti Gyermekotthonban egy hozzám eljutott 2024-es videófelvételen”. Magyar és Molnár is a kormány felelősségét firtatta az ügyben. Fülöp Attila, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára szerint a videón látható jelenet során a felügyelő veszélyhelyzetet hárított el, a gyermek saját maga és mások testi épségét fenyegette.
Jánoskúti Boglárka jogász, gyermekjogi szakértő, a Gyermekjogi Civil Koalíció elnökségi tagja a Magyar Hangnak leszögezte: az ügy részleteit nem ismeri, azt az üggyel kapcsolatos független szakmai vizsgálatnak kellene majd feltárnia, de a nyilvánosságra került képkockák nem megnyugtatóak, és gyermekbántalmazásra utalnak. Holott az állam feladata az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye és a gyermekvédelmi törvény alapján is a gyermekek védelme lenne.
– Ez kiemelten vonatkozik a gyermekotthonokban nevelkedő gyermekekre, hiszen őket az állam azért emelte ki a családjukból, hogy jobb kezekben legyenek – mondta a jogász, aki kiemelte azt is: 2005 óta zéró tolerancia van a gyermekbántalmazás ügyében Magyarországon, a gyerekekkel szemben semmilyen erőszak nem tolerálható. Ráadásul kutatások bizonyítják, hogy az erőszak nem éri el a kívánt nevelési célt, a családjukból kiemelt, többnyire súlyosan traumatizált gyerekek esetében, akik otthonról is bántalmazó mintákat hoznak, még inkább a pszichés segítségre és a pedagógiai eszközökkel történő nevelésre kellene helyezni a hangsúlyt, nem a rendészeti eszközökre.
Több ember kell az emberséges működéshez
– Előfordulhatnak ön-és közveszélyes cselekedetek, de fontos, hogy a beavatkozás ilyenkor szükséges és arányos legyen, és az erőszak semmiképp sem megengedhető nevelési eszköz. A nevelésre vannak megfelelő eszközök, és lennének megfelelő szakemberek is, de a szakma alulfizetett, így nem feltétlenül az arra alkalmas személyek kerülnek be a rendszerbe és a gyakorlat azt mutatja, hogy a nemrégiben bevezetett kifogástalan életvitel vizsgálat sem képes kiszűrni a gyerekvédelmi szakmára alkalmatlanokat – mondta Jánoskúti Boglárka.
Gyarmathy Éva neveléslélektani és klinikai szakpszichológus is azt mondta a Magyar Hangnak: előfordul, hogy szükség lehet fizikai közbelépésre a nevelő részéről, de mindig mérlegelni kell, hogy ez a helyzethez képest megfelelő-e. A fojtogatás biztosan nem elfogadható. A pszichológus szerint a problémákra adott rossz válaszokat a gyermekvédelemben az is magával hozhatja, hogy létszámhiány van. Pedig sok problémán segíteni lehetne: minél nagyobb a segítő szakemberek létszáma a rendszerben, annál valószínűbb szerinte, hogy ez sikeres lesz, és emberséges működéshez vezet. A pszichológus szerint az erőszak könnyen ördögi körré válik, de az erőszakmentesség angyali köre is ugyanígy működik: hogy mennyi az erőszakos cselekmény egy intézményben, attól függhet, hogy hogy bántak az ott nevelt gyermekekkel, a mintáknak ugyanis nagy szerepe van a nevelés során: – Ha a hatalommal, erővel való visszaélés jelenik meg mintaként, akkor egyre több ilyen eset történik. Ha pedig nem, akkor egyre kevesebb fizikai közbelépésre lesz szükség – mondta a szakpszichológus. Kiemelte: a nevelés éppen arról szólna, hogy a konfliktushelyzeteket civilizáltan meg lehessen oldani. Már a három éves gyermekkel is meg lehet értetni, hogy erőszakos viselkedés helyett meg lehet egyezni, és ez elmondása szerint az értelmi elmaradással élő gyermekek esetében is lehetséges.
Zárt intézmények, kontroll nélkül
A Gyermekjogi Civil Koalíció régóta jelzi a döntéshozók felé, hogy a bántalmazások megelőzése és feltárása terén is hiányosságok vannak a gyermekvédelmi rendszerben: – Vannak protokollok, de az alkalmazásuk nem átlátható és nem következetes. Az állam és az egyes intézmények saját magukat ellenőrzik, így a vizsgálatok nem feltétlenül hatékonyak – mondta a jogász, aki szerint szükség lenne külső kontrollra a gyermekvédelmi intézményekben, ezen belül független civil kontrollra, és egy külön gyermekjogi ombudsmanra is, aki vizsgálódhatna az intézményekben, és akinek a független civil szereplők is jelezhetnék a problémákat. Jánoskúti Boglárka szerint külső kontrollra mindenképpen szükség lenne a zárt intézményekben a bántalmazások megelőzéséhez. – Nem lehet teljesen megszüntetni ezt a problémát, bántalmazás mindig elő fog fordulni, de nem mindegy, eljut-e az illetékesekhez, és ki tudják vizsgálni és valóban lesznek-e következmények. Jelenleg azt láthatjuk, hogy hatékony szakmai kontroll nélkül működnek azok az intézmények (gyerekotthonok, javítóintézetek), amelyekben az állam feladata lenne a gyermekek védelmének biztosítása – tette hozzá.
Franciaország már lépett
Az alapvető jogok biztosának jelenleg is lenne lehetősége arra, hogy gyermekvédelmi intézményekben folytasson vizsgálatot, az elmúlt években mégsem került sor erre. A Gyermekjogi Civil Koalíció nemrég levélben fordult az ombudsmanhoz, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a gyermekvédelemben a közelmúltban nyilvánosságra került esetek miatt és forduljon az Alkotmánybírósághoz utólagos normakontrollért. A jogász kitért arra is, hogy a kegyelmi botrány nyomán a kormány még 2024 tavaszán saját hatáskörben elrendelte 500 gyermekotthonnak az átvilágítását, azonban a Koalíció eddig eredménytelenül kérte az átvilágítás eredményének nyilvánosságra hozatalát. A Gyermekjogi Civil Koalíció már a kegyelmi botrány után negyven pontos javaslatcsomaggal fordult a döntéshozókhoz, amely a gyermekvédelemben elkövetett bántalmazások megelőzését szolgáló intézkedéseket is tartalmazott, de erre máig nem kaptak érdemi választ, és a javaslatokból semmi sem valósult meg.
Jánoskúti Boglárka felidézte: Franciaországban a magyarországihoz hasonló botrányok után egy többpárti parlamenti vizsgálóbizottság kezdte el vizsgálni a gyermekotthonokat 2023 végén, és az elkészült jelentés nyomán a kormány azóta átfogó reformot hirdetett meg.
Olvasd tovább itt: hang.hu
