Az alaphelyzet mégiscsak a következő: van két ország, amely egymással háborúban áll. Oroszország és Ukrajna. Itt vagyunk mi, az Európai Unió. És az a terv, hogy az egyik háborúzó fél lefoglalt vagyonát elvesszük, és odaadjuk a másik háborúzó félnek. Ez nem más, mint hadüzenet. Túlterjeszkedés azon, amire nekünk egyébként feladatunk vagy mandátumunk van. Nekünk ebbe a háborúba nem szabad beavatkozni, ebből kívül kell maradni, és a békéért kellene dolgozni – fogalmazott Facebook-videójában Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
Fotó: MTI Fotószerkesztõség
Mint ismert, az EU-csúcson késhegyre menő vita várható Ukrajna további finanszírozásáról.
Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy egy friss, a Politico megbízásából készült, több mint tízezer válaszadót megkérdező közvélemény-kutatás szerint markáns törésvonal rajzolódik ki Ukrajna támogatásának kérdésében az Európai Unió két legnagyobb állama, Franciaország és Németország, valamint az angolszász szövetségesek – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Kanada – között. Miközben az utóbbi három országban a közvélemény inkább a pénzügyi és katonai támogatás fenntartása vagy növelése felé hajlik, Franciaországban és Németországban többségbe kerültek azok, akik csökkentenék a Kijevnek nyújtott segítséget.
Az adatok szerint Németországban a válaszadók 45 százaléka támogatná Ukrajna pénzügyi segélyének csökkentését, miközben mindössze 20 százalék növelné azt. Franciaországban hasonló, bár valamivel kevésbé éles a kép: 37 százalék kevesebb támogatást adna, 24 százalék viszont többet.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
