(Forrás: Facebook / Orbán Viktor)
A 21 Kutatóközpont decemberi közösségi kutatásában különböző gazdasági kérdésekről és a pártok kommunikációjával kapcsolatban is kérdezte a válaszadókat. A kérdőív többek között kitért az anyagi és adózással kapcsolatos várakozásokra, az álhírekre és a Digitális Polgári Körökre is. Ezek a kérdések a közösségi támogatók javaslatára kerültek a kérdőívbe.
Eszerint a magyarok harmada (34%) arra számít, hogy a Tisza győzelme esetén alakulnának kedvezőbben az anyagi körülményei. 30 százalékuk szerint viszont akkor járnának jobban, ha maradna a jelenlegi kormány. A novemberi adatokhoz képest 2 százalékponttal csökkent azok aránya, akik szerint a Tisza győzelme esetén lenne jobb anyagi helyzetük. A két nagy párt szavazóinak véleménye csak kis mértékben változott, a Tisza szavazói körében enyhén nőtt is azok aránya, akik szerint saját pártjuk győzelme esetén alakulnának pozitívabban az anyagiak. Ugyanakkor a kisebb pártok és a pártnélküliek körében jelentős a különbség az előző hónaphoz képest: a kis pártok szavazóinak többsége novemberben még egyértelműen egy jövő évi kormányváltás esetén várt jobb gazdasági helyzetet, decemberben viszont már megosztottak, 29 százalékuk a Fideszt, 32 százalékuk a Tiszát választotta a kérdésben. A pártnélküliek körében tovább nőtt az amúgy is többségben levő bizonytalanok aránya (73-ról 81 százalékra). Azoknak a pártnélkülieknek a körében, akik tudtak választani a két nagy párt között, többségbe kerültek a Fidesz győzelme esetén kedvezőbb anyagi helyzetet várók.
Hogy ezt mennyiben idézte elő a Fidesz „Tisza-adó” kampánya, azt nehéz egyértelműen megállapítani. Minden negyedik válaszadó úgy gondolja, hogy több adót kellene fizetnie, ha a Tisza nyerne, 24 százalék szerint viszont nem változna az adózása mértéke, 18 százalék pedig kevesebb adóra számít. A válaszadók harmada nem tudott válaszolni a kérdésre, összességében tehát a bizonytalanok aránya a legmagasabb. A kormánypártiak többségét nem meglepő módon meggyőzte pártjuk kampánya a Tisza állítólagos adóterveiről: 70 százalékuk szerint többet kellene adózniuk Magyar Péter pártjának kormányra jutása esetén. A Tisza szavazóinak közel fele (46%) kevesebb adót vár kormányváltás esetén, 40 százalékuk pedig ugyanannyit – ami azért magas arány ahhoz képest, hogy Magyar Péter üzenete szerint kevesebbet kellene. A kis pártok szavazóinak többsége, 36 százaléka szerint nem változna az adózásuk mértéke, 31 százalékuk szerint viszont növekedne. Hasonló arányban gondolják tehát úgy, hogy egy újabb Fidesz-kormány esetében lennének kedvezőbbek a gazdasági körülményeik (29%), mint ahányan növekvő adókat várnának egy Tisza-kormánytól (31%) – annak ellenére, hogy a kispárti szavazók többsége más kérdésekben inkább a Tiszával szokott egyetérteni. A pártnélküliek túlnyomó többsége (69%) az adózással kapcsolatban is bizonytalan, 14 százalékuk nem vár változást, minden tizedik pártnélküli szerint viszont több adót kellene fizetnie, ha a Tisza kerülne kormányra. Természetesen az anyagi helyzettel kapcsolatos várakozásokban más tényezők is szerepet játszanak az adózáson túl, mint például az infláció mértékével vagy a bérek alakulásával kapcsolatos várakozások.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy nem volt hatástalan a Fidesz kampánya: a kispárti és a pártnélküli szavazók körében volt némi elmozdulás novemberhez képest, és az is kormánypárti sikerként könyvelhető el, hogy a Tisza saját szavazóinak is csak kevesebb, mint fele vár adócsökkentést a saját pártjától – pedig annak egyértelműen ez az üzenete.
A kutatás során további két témakörről is kikérték a válaszadók véleményét. A válaszadók többsége (43%) szerint az álhírekért többségében a Fidesz a felelős, 15 százalék szerint pedig a Tisza. A válaszadók több mint harmada (36%) nem tudott választani, 6 százalékuk szerint pedig nem a két nagy párt a felelős. A Fidesz és a Tisza szavazóinak véleménye aszimmetrikus: míg a Tisza szavazóinak elsöprő többsége (96%) a kormánypártot okolja, addig a Fidesz szavazóinak fele (49%) tartja a Tiszát az elsődleges felelősnek és hasonló arányban nem tudtak véleményt formálni a kérdésben (43%). A kisebb pártok szavazóinak a többsége inkább a Fidesz felelősségét látja az álhírek kapcsán. A pártnélküliek kétharmada nem tudott választani. Összességében az adatok azt mutatják, hogy az álhírek kérdése az ellenzéki szavazók számára jóval fontosabb és jóval egyértelműbb az, hogy kit látnak felelősként.
A kutatás másik kérdése a Digitális Polgári Körök pártosságára irányult. Minden második válaszadó úgy gondolja, hogy a DPK a Fidesz szervezete, 6 százalékuk viszont ezzel ellentétes véleményen van. 45 százalék nem tudott véleményt formálni a kérdésben, ami nagyon magas aránynak számít. Még a kormánypártiak többsége is bizonytalan, 15 százalékuk nem tartja pártszervezetnek a DPK-t. A Tisza-szavazók túlnyomó többsége (85%) szerint pártszervezetről van szó, ezzel a kisebb pártok szavazói is egy véleményen vannak. A pártnélküliek háromnegyede nem tudott választani a válaszlehetőségek között.
Olvasd tovább itt: hang.hu
