A HVG úgy értesült, Hoffer Beáta működési vezérigazgató-helyettest, valamint a szervezet humánpolitikai főosztályvezetőjét tették felelőssé, hogy a HUN-REN honlapján a közérdekű adatok között – a törvényi kötelezettségnek megfelelően – szerepelt a vezetők bére. December 11-én a két vezető közös megegyezéssel távozott a HUN-REN-től, ezt az intézmény sajtóosztálya is megerősítette.
Úgy tudjuk, azzal érveltek a vezetők, hogy miután a HUN-REN október 28-a után költségvetési szervből civil szervezetté alakult, már nem lett volna kötelező közzétenni a vezetők bérét. Mára el is tűntek a honlapról az adatok. Az elmúlt honapokban számos más vezető is távozott a HUN-REN-től, az Akadémiai Dolgozók Fórumának beszámolója szerint a kommunikációs, a jogi, valamint a pályázati projektkezelő főosztály vezetőiről van szó.
Lapunk december 8-án írta meg, hogy a HUN-REN két felső vezetője, Gulyás Balázs elnök és Jakab Roland vezérigazgató – aki Orbán Viktor Digitális Polgári Körének is tagja – bruttó 9,4 millió forintot keres, ami magasabb, mint a jegybankelnök és a köztársasági elnök fizetése.
Nagyon kellemetlenül értethette Gulyás Balázsékat, hogy kikerült a feltűnően magas fizetésről szóló adat, mert homályos állásfoglalásban próbáltak magyarázkodni. „A nyilvánosságban megjelent bérszintről szóló hírrel ellentétben a HUN-REN felső vezetői bérezése megegyezik az állami szférában a hasonló felelősségi körű felsővezetői pozíciókban alkalmazott javadalmazások bérszínvonalával” – írták, de nem cáfolták az adatot. Azzal mentegetőztek, hogy „a szervezet mindenkori elnökének béréről az Irányító Testület dönt, a döntés során a szavazásban az érintett a jogszabályoknak megfelelően, mint a testület elnöke, nem vesz részt.”
Legalább pedánsan működne az általuk irányított szervezet – ám azóta kiderült, nem sikerült helyesen bejegyeztetni a bíróságon a HUN-REN-re vonatkozó információkat, a kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, a munkáltatói jogkör gyakorlása nem tisztázott – ezt már az Akadémiai Dolgozók Fóruma állította közleményében.
Az átalakulás valóban nem ment hiba nélkül. A cél az volt, hogy az egyetemekhez hasonlóan magánosítsák a kutatói hálózatot is, ám az ott alkalmazott szervezeti formát, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványit (KEKVA) nem használhatták, mert azokat az átláthatatlanságuk miatt az EU számos tudományos projektből kizárta. Ha ez megtörténne a HUN-REN-nel is, az megbénítaná a működést.
Csakhogy belső forrásaink és egy cégjogokkal foglalkozó ügyvéd is megerősítette, hogy az unió könnyen fogást találhat a kutatóhálózat jogállásán is, mert az szinte teljesen ugyanolyan, mint a KEKVA-ké.
Itt is az állam biztosítja a tulajdont és a működési költségeket, csak nem kuratórium, hanem az Irányító Testület az, amely a továbbiakban az alapítói jogokat gyakorolja. A magánosítás az EU-s projektek esetében már most súlyos problémákat okoz, ugyanis a magánszervezetek teljesen más feltételek mellett vehetnek részt az uniós projektekben, mint a költségvetési szervek. Az egyik kutatóközpont munkatársa szerint a legnagyobb baj, hogy az új HUN-REN nem jogutódja a régi költségvetési szervnek. Ezért megszűnt a PIC szám is (az EU rendszerében az állami és magánrésztvevők egyedi azonosítója). Az összes új projektet új számon kell majd beadni, az elbírálásnál viszont hátrány lehet, hogy nem költségvetési szerv áll mögötte.
A kormány úgy akarta megoldani az átállást, hogy egy pillanatra lekapcsolata villanyt
azzal, hogy a kutatóhálózat az összes forrását átutalta a minisztériumnak, az pedig másnap
átutalta az új civil szervezetnek – remélve, hogy senkinek nem tűnik fel a változás.
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának közleménye szerint a vagyon kérdése szintén nem rendezett. Mivel az akadémiai tulajdont nem szerezte meg a HUN-REN, nem világos, hogy az újjáalakított kutatóhálózat jelenleg milyen jogcímen használja az akadémiai vagyont, milyen jogi keretek között működteti például a kísérleti reaktort. A kutatóhálózat 2019-es elcsatolása után 2022-ben született alkotmánybírósági döntés szerint a Magyar Tudományos Akadémia a kutatóhálózati vagyon tulajdonosa maradt, arra azonban az akkor még központi költségvetési szervekként működő kutatóközpontok ingyenes használati jogot kaptak. Ezt csak az állami szervek egymás közötti viszonylatában találta elfogadhatónak az Alkotmánybíróság, az új HUN-REN viszont a privatizált egyetemekhez hasonlóan magánszervezet, így a kutatóhálózat számára a Magyar Tudományos Akadémia, de még az Országgyűlés sem biztosíthat ingyenes vagyonhasználatot.
Az ADF felszólítja a HUN-REN Irányító Testületének tagjait, Domokos Pétert, Molnár Bélát, Roska Botondot, Melanie Seymourt, Szászi Istvánt és Zaránd Gergely Attilát, hogy mondjanak le a testületben betöltött pozíciójukról. „Ellenkező esetben úgy kell tekintenünk, hogy személyesen is erkölcsi, anyagi és jogi felelősséget vállalnak a HUN-REN szabálytalan és pazarló működéséért.”
Nyitóképünkön: A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat új székháza Budapesten az ünnepélyes megnyitása napján, 2025. március 14-én – Fotó: MTI/Bruzák Noémi
Olvasd tovább itt: hvg.hu
