Index – Belföld – Fodor Gábor: Nem Magyar Péter az ellenzék főszereplője, hanem Orbán Viktor

Utoljára június végén beszélgettünk Fodor Gáborral, aki akkor úgy látta: a Tisza Párt áll nyerésre, „talán egy orrhosszal”, ugyanakkor hozzátette, hogy „a Fidesz még mindig nyerhet”. A közvélemény-kutatásokról azt mondta, hiba lenne lebecsülni az adataikat, ahogyan túlértékelni is.

„A kulcs a józan mérlegelés: a kutatások tendenciákat mutatnak” – hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy komoly kétségei vannak a Tisza Párttal kapcsolatban: hiányolja a szervezeti hátteret, a programot és a belső demokratikus működést. A Fidesz esetében azt emelte ki, hogy erőpolitikát folytat, ami visszaüthet.

„Erőpolitikát akkor lehet folytatni, ha van mögöttünk erő. A jelenlegi gazdasági helyzetben ez nem áll fenn, tehát nem az éles ellentétekre építő, hanem egy békésebb, befogadóbb, »átkaroló« politikára lenne szükség” – fogalmazott. Karácsony előtt ismét beszélgettünk vele: a nyár óta eltelt hónapok eseményeit áttekintve értékelte az elmúlt évet, és a következő időszak kilátásairól is beszélt az Indexnek.

Kinél most a kezdeményezés?

Arra a kérdésre, hogy melyik 2025-ös esemény vagy folyamat lehet hosszabb távon is meghatározó a politikai erőviszonyok szempontjából, Fodor Gábor azt válaszolta: ebben az értelemben szorosan összefügg a tavalyi és az idei év. A kegyelmi ügy, valamint Magyar Péter megjelenése alapvetően írta át a magyar politikai térképet. Úgy fogalmazott, ha még korábbra tekintünk vissza, a folyamat gyökere a romló gazdasági helyzetben keresendő, amely olyan mértékű társadalmi elégedetlenséget termelt ki, amelybe aztán Magyar Péter „be tudott robbanni”. A jelenlegi politikai dinamika közvetlen kiváltó oka ugyanakkor egyértelműen a kegyelmi ügy volt. Fodor szerint ennek asszociatív folytatása a Szőlő utcai botrány, mivel mindkét eset a Fidesz politikájának egyik fontos pillérét, a gyermekvédelem ügyét érinti súlyosan.

A kegyelmi ügy után a Fidesz defenzívába szorult, támogatókat vesztett, és a kormányoldal politikai mozgástere beszűkült, ez az állapot hullámzó formában ugyan, de továbbra is fennáll

– állapította meg a volt miniszter. Ugyanakkor hangsúlyozta: az idei év abból a szempontból is fordulópont, hogy a Fidesz érdemben fel tudta venni a kesztyűt Magyar Péterrel szemben. A váltás a nyári időszakban következett be, ám a Szőlő utcai ügy nyomán a Tisza Párt átmenetileg visszakerült abba a helyzetbe, hogy ismét ő diktálja a politikai tempót.

Egy korábbi véleménycikkében Fodor úgy fogalmazott: a tavaszt a Tisza Párt nyerte, a nyár nagyjából döntetlennel zárult, az ősz viszont a Fidesz számára hozott sikert. Arra a kérdésre, hogy a Szőlő utcai ügy miatt a téli időszakot elveszítheti-e a kormányoldal, azt válaszolta: ezt ilyen egyértelműen nem lehet kijelenteni. Szerinte a Szőlő utcai botrány több szempontból is ellentmondásos fogadtatásra talált.

Egyrészt nem kizárólag a Tisza Párthoz kötődik, hiszen az elmúlt hetekben a Demokratikus Koalíció vitte tovább az ügyet, igaz, a Dobrev Klára vezette párt mára olyan gyenge politikai pozícióba került, hogy az eset nem erősíti érdemben a közéleti súlyát.

Másrészt az eset megítélése azért is ellentmondásos, mert javítóintézetről van szó, nem pedig nevelőszülőknél vagy gyermekotthonban élő gyermekekről. Fodor szerint a helyzet összetettebb annál, mint amilyennek elsőre látszik, hiszen fiatalkorú bűnelkövetőkről beszélünk, akik adott esetben súlyos bűncselekményeket követtek el. Ugyanakkor hangsúlyozta: ez semmilyen formában nem legitimálja az ellenük alkalmazott fellépést. Ebben a kérdésben – tette hozzá – politikai oldaltól függetlenül konszenzus alakult ki.

A volt miniszter nem gondolja, hogy önmagában a Szőlő utcai botrány a Fidesz Achilles-sarka lenne. Politikai értelemben rövid távon tartja jelentősnek, mivel az ellenzék ezen keresztül vissza tudta szerezni a kezdeményezőképességét. Azt azonban nem látja, hogy ebben elegendő erő vagy tartós politikai muníció lenne ahhoz, hogy a kormányoldalt hosszabb távon sarokba lehessen szorítani. Ez csak abban az esetben változhat, ha a Fidesz nem tud reagálni ezekre az ügyekre, nem képes új témákat napirendre tűzni, és elveszíti a politikai napirend feletti kontrollt.

Az, hogy a kormány a konkrét esetben elkezdett határozottan fellépni, több dolgot is jelenthet. Mindenekelőtt azt, hogy hosszú idő után végre történik valami: egy korábbi mulasztást próbálnak most pótolni, rendbe tenni

– fogalmazott Fodor Gábor, utalva arra, hogy a Szőlő utcai javítóintézet megbízott igazgatóját és több dolgozóját is letartóztatták, valamint arra is, hogy a kormány bejelentette: a rendőrség veszi át a javítóintézetek felügyeletét és irányítását.

A volt miniszter nem tartja kizártnak, hogy a Szőlő utcai ügy következményeként további problémák, újabb „csontvázak” kerülnek elő. Emiatt is nehéz egyelőre megítélni, hogy mindez hosszabb távon milyen politikai hatással lesz a kormányoldalra, de kevés esélyt ad arra, hogy a botrány tartós lendületet biztosít majd a Tiszának és a baloldali ellenzéknek.

Orbán kézbe vette a kampányt

Az Index kérdésére, miszerint a kormányoldal számára 2025 inkább a válságkezelés éve volt-e, vagy már a választásra tudatosan készülő stratégiai építkezés időszaka, Fodor Gábor azt mondta: egyértelműen az utóbbiról van szó. Miután 2024-ben a Fidesz nem tudott megfelelően alkalmazkodni a megváltozott politikai helyzethez, mára itt fordulat következett be: felismerték, milyen kommunikációs eszközökkel, módszerekkel és tartalmi változtatással lehet kezelni a Magyar Péter megjelenése által támasztott politikai kihívást.

A Fidesz szemmel láthatóan stratégiát váltott. Több, korábban meghatározó szereplő háttérbe szorult, ezzel párhuzamosan pedig régi-új arcok kerültek előtérbe. Orbán Viktor aktívabban kezdett megjelenni a nyilvánosságban, rendszeresen ad interjúkat, miközben formálisan Orbán Balázs lett a kampányfőnök. De a kampány tényleges irányítását maga a miniszterelnök vette kézbe, mivel politikai súlya és mozgástere révén elsősorban neki adódik lehetősége érdemi irányváltásra. A stratégiai váltás részeként új politikai és mozgósító formák is megjelentek: létrejött a Harcosok Klubja, valamint a Digitális Polgári Körök hálózata.

Emellett a kormányoldal több esetben is visszavonulót fújt vitatott, kontraproduktív kezdeményezésekben, így például az úgynevezett átláthatósági törvényt – Fodor megítélése szerint tudatosan és megfontoltan – levették a napirendről. A változás a politikai hangvételben is egyértelműen érzékelhető. Különösen a miniszterelnök kommunikációjában, de a kormányoldal meghatározó, „frontvonalbeli” politikusainál is érezhető a jó irányba történő elmozdulás. Lázár János szereplései, köztük a Lázárinfók, ennek markáns példái: ezeken a mindenki számára nyitott fórumokon az eddiginél jóval befogadóbb, megértőbb hangnem jelenik meg, nemcsak az ellenzéki pártokkal, hanem az ellenzéki szavazókkal kapcsolatban is.

Fodor Gábor szerint ez éles kontrasztban áll a korábbi agresszív, konfrontatív kommunikációval, amelynek egy évvel ezelőtt Menczer Tamás volt az egyik leginkább szimbolikus figurája. Úgy látja, hogy

A Fidesz-KDNP kampányában a tudatos stratégiai elemek mellett azonban kapkodásra is akad példa. A volt miniszter felidézte: a kormányoldalon kommunikációs zavar keletkezett, és a Fidesz előkészítetlen módon reagált arra, hogy a Tisza Párt bejelentette Gajdos Lászlónak, a Nyíregyházi Állatpark igazgatójának jelölését. Mint mondta, ezután a kormánypárt hirtelen „rántotta elő” saját jelöltjét, odaállítva Orbán Viktor mellé, noha az eredeti tervek szerint a bemutatásra csak hetekkel később került volna sor. Fodor Gábor ezt kommunikációs hibának nevezte, azt pedig ostobaságnak tartja, hogy a Fidesz első körben támadó hangnemben lépett fel Gajdos Lászlóval szemben.

Hasonló hibának minősítette azt is, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár – aki egy televíziós vitában fölényesen nyert ellenfelével, a tiszás Kulja Andrással szemben – később egy, a kórházi állapotokat szülőként kifogásoló apának adott válaszában méltatlan és vállalhatatlan hangnemet ütött meg, ami újabb baklövésként értékelhető a kormányoldal részéről.

Fodor felidézte Lázár János Strompová Viktóriára, a Tisza felvidéki származású jelöltjére tett kijelentését is, amelyet szükségtelennek és a kormányoldal számára politikai hozadékkal nem járónak minősített. Bár a miniszter egy hozzászólásban elismerte, hogy rosszul fogalmazott, megjegyezte: „a félreértés tisztázódott, a helyzet pedig tiszásodott”. Magyar Péter és a Tisza Párt továbbra is „valódi bocsánatkérést” vár.

Elfáradás vagy pénztárca: mi billenti a mérleget?

Arra a kérdésünkre, hogy a kormányoldal számára jelenleg mi jelenti a nagyobb kockázatot – a „társadalmi elfáradás”, vagyis az, hogy tizenötödik éve vannak hatalmon, vagy a gazdasági helyzet –, Fodor Gábor azt válaszolta: a két tényező szorosan összefügg, és kéz a kézben jár.

Mint fogalmazott, a társadalmi elfáradás elsősorban a Fidesz hatalomgyakorlási stílusában érhető tetten, abban a képben, amely az elmúlt években kialakult róluk a közvéleményben. Ez az összkép szerinte inkább negatív, ugyanakkor fontos különbséget lát a párt és a miniszterelnök megítélése között. Fodor szerint

Hozzátette: ez a jelenség hosszabb ideig kormányzó politikai erőknél nem egyedi, más országokban is hasonló folyamat figyelhető meg.

Ezzel szemben a miniszterelnök megítélése eltér a párt egészéről kialakult képtől. Fodor Gábor szerint

Bár gyakran keményen fogalmaz, ez szerinte nem csúszik át primitív sértegetésbe, még politikai ellenfeleivel szemben sem.

A gazdasági tényezőket szintén meghatározónak tartja a volt miniszter, hangsúlyozva: a két kockázat egymást erősíti. Mindez pedig szorosan összefügg a Magyar Péter-jelenséggel is, amely ilyen értelemben katalizátorként hatott a jelenlegi politikai helyzet alakulására.

Fodor Gábor azonban hangsúlyozta: az ellenzéki oldalon valójában nem Magyar Péter a főszereplő, hanem Orbán Viktor.

Az ellenzéki tábort alapvetően nem a Magyar Péter iránti lojalitás vagy személyes szimpátia tartja össze, hanem a miniszterelnökkel szembeni elutasítás.

Éppen ezért a 2026-os országgyűlési választás középpontjában Orbán Viktor áll: a kampány alapvetően az őt elutasító és az őt támogató politikai táborok szembenállásáról szól.

A volt miniszter szerint a választás kimenetelét mégsem ez a két, érzelmileg erősen motivált tábor dönti el, hanem az a köztes réteg, amely nem az „imádom–gyűlölöm” logika mentén hoz döntést. Ide tartoznak azok a választók, akik kevésbé követik napi szinten a politikai híreket, döntéseiket inkább saját gazdasági és egzisztenciális helyzetük alakulása, illetve morális érzékenységük befolyásolja.

Fodor úgy látja, a Fidesz ezt felismerve igyekszik is reagálni például a gazdasági kihívásra is. Példaként hozta fel a személyi jövedelemadó-mentesség kiterjesztését az anyák számára, a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését, valamint a reálbérek növekedésére építő kormányzati stratégiát. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a vállalások már rövid távon is komoly terhet rónak a költségvetésre, és csak akkor tarthatók fenn, ha a következő évben látványos gazdasági fellendülés következik be. Amennyiben a gazdaság továbbra is stagnál, vagy akár recesszióba fordul, ezek az intézkedések szerinte fenntarthatatlanná válhatnak.

Most derül ki, mire elég a Tisza lendülete

Kitértünk arra is, hogy Magyar Péter és a Tisza Párt előtt milyen stratégiai kihívások állnak a következő hónapokban, illetve hol húzódhat a párt növekedési határa. Fodor Gábor szerint nem kérdés, hogy a Tisza Pártban is elképzelhető még növekedési potenciál, miközben jelenleg fej-fej melletti küzdelem zajlik a két politikai oldal között. Rámutatott azonban, hogy a közvélemény-kutatások jellemzően a listás szavazások eredményeit mérik, miközben az egyéni választókerületekben a Fidesz tartalékokkal rendelkezik, ami részben ellensúlyozhatja az országos erőviszonyokat.

A volt miniszter kiemelte: a Tisza Párt számára kulcskérdés lesz, hogy képes-e ismét kezdeményező pozícióba kerülni és diktálni a politikai napirendet, vagy megmarad „követő” szerepben. Utóbbira az őszi időszakot hozta példaként, amikor a Tisza támogatottsága gyengülni kezdett, és a Fidesz erősödött. Ebben az összefüggésben ismét hangsúlyozta, hogy a Szőlő utcai ügy kifejezetten kedvezően jött a Tisza számára.

A Fidesz egyik legfontosabb előnye továbbra is az, hogy a miniszterelnök kiforrott stratégiai gondolkodással és kormányzati tapasztalattal rendelkezik. Ráadásul Orbán Viktor mellett olyan politikusok is állnak, akik képesek érdemi politikai teljesítményt nyújtani

– vélekedett Fodor Gábor. Bár nem tartja egyformán sikeresnek a kormány és a Fidesz vezetésének minden szereplőjét a nyilvánosság előtt, a Lázárinfókat újfent külön kiemelte. A Fidesz kommunikációjának fontos új elemeként említette: „olyan újítást hozott a párt eszköztárába, amelynek jelentőségét nem lehet figyelmen kívül hagyni”. (Fodor már júniusban is kijelentette, hogy az építési és beruházási miniszter ügyesen jelenik meg a politikai porondon, és a Fidesznek több hasonló innovatív teljesítményre lenne szüksége, mint amilyen az övé.)

A budapesti békecsúcs mindent felülírhat?

Fodor Gábor szerint a választások előtti időszakot rendszerint a politikai polarizáció erősödése jellemzi, miközben a kormányzás szükségszerűen a politikai középről történik, ezt a logikát tükrözte korábban a Fidesz centrális erőtér koncepciója is. Ahogy már kifejtette: a kormánypárt felismerte, hogy a „társadalmi elfáradás” elsősorban politikai stílusában és a róla kialakult közvélekedésben jelent meg, ami mára komoly politikai kockázattá vált. Ennek hatására a Fidesz egyszerre él a polarizáció eszközeivel – például a Tisza Párt radikális szerepbe tolásával –, kommunikációjában pedig tudatos imázsváltás zajlik: a miniszterelnökkel az élen konszolidáltabb hangot üt meg, és a politikai centrum, valamint a választást eldöntő „középréteg” megszólítására törekszik.

Tartalmilag úgy látja, hogy a kormánypárt ismert célkitűzései állnak a kampányuk középpontjában: családpolitika, egykulcsos adó, rezsicsökkentés, migrációs politika és a szuverenista felfogás érvényesítése a nemzetközi vitákban. Az viszont egy jó irányú változás, hogy a korábban jelenlévő túlzott „keleti” irányultság Donald Trump megválasztásának köszönhetően megváltozott. Megmaradt az erős – és gyakran túlzásokba eső – kritika az Európai Unióval szemben, de most már a legfőbb szövetséges szerepét az Amerikai Egyesült Államok vette át.

Arra a kérdésre, hogy milyen forgatókönyvek boríthatják fel a kampány utolsó heteiben a jelenlegi, kiegyenlített erőviszonyt, Fodor Gábor példaként a budapesti békecsúcsot említette, amely jelentősen javítaná a Fidesz pozícióit. Hozzátette azonban, hogy ennek megvalósulása nem a kormánypárton múlik.

Az ellenzéki oldalon ezzel szemben nem lát hasonló súlyú, kampányt meghatározó ügyet. Azt elképzelhetőnek tartja, hogy az Európai Unió részéről egyértelmű politikai üzenetek hangozzanak el: pénzügyi támogatás kilátásba helyezése kormányváltás esetén, illetve annak hiánya a jelenlegi kormány maradása mellett. De szerinte ennek hatása korlátozott lehet, mivel a magyar közvélemény ezt részben már megszokta, miközben az uniópárti választók körében is erősödtek a kritikus hangok. Példaként a migrációs politikát és az ukrajnai háború elhúzódását említette, amelyek miatt sokan megkérdőjelezik az uniós vezetés irányvonalát.

Még azok is bírálják az Európai Uniót, akik egyébként egyértelművé teszik, hogy Magyarország helyét továbbra is az unióban látják.

Fodor szerint a kampány további szakaszában akár vezető politikusokat érintő botrányok is megjelenhetnek. Úgy fogalmazott: mindkét oldal intenzíven keresi a másik jelöltjeinek gyenge pontjait, a Tisza és a Fidesz egyaránt. Egy-egy ügy rövid időre hatással lehet a kampányra, átmenetileg befolyásolhatja a politikai napirendet, de nem valószínű, hogy hirtelen, öt–tíz százalékos elmozdulást okozna bármelyik oldal támogatottságában.

Mi tarthatja egyben az országot a választás után?

Fodor Gábor szerint Magyarország feszült, erősen polarizált politikai hangulatban lép át a 2026-os választási évbe. A kampányidőszakra jellemző várakozás ezúttal is felerősödik, a közélet hangneme tovább durvult, ami szerinte nemcsak a politikát, hanem a társadalmi viszonyokat is mérgezi. Tapasztalata alapján a politikai elit kommunikációja közvetlenül hat a közbeszédre: ha a közéletben elfogadottá válik az agresszív, lekezelő stílus, az a társadalomban is legitimálja ezt a magatartást.

A választások utáni megnyugvást kizárólag egy szélesebb politikai kiegyezés teremtheti meg, függetlenül attól, melyik oldal nyer.

Magyarország hosszú távú stabilitásához szükség lenne olyan, kormányzati ciklusokon átívelő nemzeti célokra, amelyekben a különböző politikai oldalak egyet tudnak érteni

– jelentette ki a volt miniszter. Példaként a családpolitikát említette, amely a népességfogyás súlyossága miatt alkalmas lehetne egy ilyen közös alap megteremtésére. A politikai pluralizmus fennmaradása is kulcskérdés: a különböző világnézeti irányzatok eltűnése nem erősíti, hanem gyengíti a társadalmi konszenzus esélyét.

A választási eredmények elfogadásával kapcsolatban hangsúlyozta: Magyarországon a választási rendszer alkalmatlan rendszerszintű csalásra, a végeredményt minden politikai oldalnak el kell fogadnia. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy szoros eredmények esetén történelmi tapasztalat szerint mindig felerősödnek a politikai feszültségek, és a vesztes fél részéről gyakran megjelenik az eredmény megkérdőjelezése. Éppen ezért szerinte stabilabb helyzetet teremtene, ha a választás egyértelműbb különbséggel zárul. Hosszú távon azonban azt tartja a magyar siker egyik alapfeltételének, hogy létrejöjjön egy szélesebb politikai megállapodás a kormány és az ellenzék egy része között néhány alapvető, közös nemzeti ügy mentén.

Fodor Gábor az Index állandó szerzője: rendszeresen jelennek meg pulbicisztikái a véleményrovatunkban.

(Borítókép: Fodor Gábor 2025. december 15-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)