Kínosan szégyenteljes helyzetbe hozta saját magát az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Kaja Kallas, aki kénytelen volt hivatalosan is visszavonni több korábbi kijelentését is egy észt belpolitikai ügyben.
Kaja Kallas kénytelen volt elismerni, hogy valótlanságokat állított egy észt ellenzéki politikusról és egy családvédő szervezetről, ám bocsánatot nem kért (Fotó: Jonathan Raa/NurPhoto)
Kaja Kallas kénytelen volt visszavonni korábbi hamis állításait
Az Európai Bizottság külügyi főképviselője, aki 2022-ben még Észtország miniszterelnöke volt, egy közösségi médiában közzétett bejegyzésében
azt állította, hogy a rendőrökett megtámadták egy olyan tüntetésen, amelyet Varro Vooglaid észt ellenzéki képviselő és az általa vezetett SAPTK szervezett.
Kallas emellett Vooglaidot összekapcsolta egy 2021-es, a Covid–19-korlátozások elleni tallinni demonstrációval is. Az érintettek azonban határozottan visszautasították a vádakat, és 2022-ben pert indítottak a politikus ellen, hangsúlyozva, hogy az állításoknak semmilyen ténybeli alapjuk nincs.
Az észt bíróság tavaly nekik adott igazat, megállapítva, hogy a szóban forgó tüntetéseken nem történt rendőrellenes támadás, és sem Vooglaidnak, sem a SAPTK-nak nem volt köze a tallinni megmozduláshoz.
Múlt héten az észt legfelsőbb bíróság is elutasította Kallas fellebbezését, így az ítélet jogerőre emelkedett.
A döntés nyomán Kaja Kallas szombaton a Facebookon volt kénytelen visszavonni korábbi kijelentéseit. Bejegyzésében elismerte, hogy 2022. február 17-én „hamis állításokat” tett közzé az állítólagos rendőrtámadásról és a tüntetések szervezéséről, majd hozzátette:
Ezek nem felelnek meg a valóságnak”.
Érdekes módon az EU egyik legmagasabb rangú bürokrata politikusa sem Vooglaidtól, sem a civil szervezettől nem kért bocsánatot.
Az eset nem egyedi. Kallas korábban is több bírálatot kapott nyilvános megszólalásainak pontossága miatt. Nemrég azt állította, hogy Oroszország az elmúlt száz évben „legalább 19 országot támadott meg”, és hogy ezek közül „egyik sem támadta meg Oroszországot”. Az állítás azonban minden szempontból vitatható.
Az ügyben megszólalt Putyin elnök szóvivője, Marija Zaharova is, aki szerint Nyugat-Európa „szándékosan támogat tehetségtelen és műveletlen embereket” a vezető pozíciókban.
Elemzők és uniós tisztviselők is egyre gyakrabban róják fel az EU külügyi főképviselőjének, hogy a diplomácia helyett a konfrontációt részesíti előnyben, és Oroszországgal szembeni fellépése sokszor inkább ideologikus, mintsem tárgyalásra törekvő. A mostani bírósági ügy pedig tovább erősíti azokat a hangokat, amelyek szerint Kaja Kallas hitelessége és szavahihetősége komoly kérdéseket vet fel az Európai Unió külpolitikai vezetésében.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
