Az elmúlt napokban több közvélemény-kutató is közölte aktuális eredményét arról, hogy a magyarországi pártoknak milyen a támogatottsága. Ha csak a kormánypárt népszerűségét nézzük, van olyan felmérés, ami szerint a Tisza Párt mellett Fidesznek is sikerült erősödnie, van, amelyik szerint viszont megtört a lendület. A választások közeledtével a Reuters is készített egy rövid elemzést, amely szerint Orbán Viktor versenyt fut az idővel, és kérdés, hogy sikerült-e úgy talpra állítania a gazdaságot, hogy azzal meghosszabbíthatja immár 15 éve tartó hatalmát.
Mint írják, egy őszi Eurobarometer felmérés szerint a megélhetési költségek emelkedése aggasztja a magyarokat a leginkább, és hozzáteszik, miközben az inflációs a magyar élelmiszerárakat közel az uniós átlag szintjére emelte, az egy, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra jutó éves átlagbér az EU-ban a harmadik legalacsonyabb volt, és a nyugdíjkiadások GDP-arányos szintje is a legalacsonyabbak közé tartozik.
Megemlítik, hogy a választók egynegyedét jelentő nyugdíjasok számára a kormány nyugdíj-kiegészítést jelentett be, ami amellett, hogy növeli majd a kiadásokat, egyelőre mintha nem hozta volna meg a kívánt eredményt. A Reuters a 21 Kutatóközpont felmérésére hivatkozva azt írja, hogy ugyan intézkedés a múlt hónapban növelte a Fidesz támogatottságát az idősebb választók körében, és a párt össztámogatottsága egy százalékponttal 27 százalékra emelkedett, de decemberben visszacsúszott 26 százalékra, miközben az ellenzéki Tisza támogatottsága három százalékponttal 34 százalékra nőtt.
„Az ilyen intézkedések javítják az emberek hangulatát. De meglehetősen bizonytalan évek előtt állunk” – nyilatkozta a 83 éves Szöllősi Dávid, aki úgy véli: a kiegészítés segíthet Orbánnak néhány nyugdíjasszavazat megszerzésében, de érdemben sem segíti a megélhetést. Botlik Erzsébet, aki korábban pénztárosként és takarítóként dolgozott, üdvözölte a februárban érkező kiegészítést. Azt mondta, a nyugdíjak és Orbán bevándorlással kapcsolatos kemény álláspontja miatt a Fideszre készül szavazni, ugyanakkor nem érzi magát különösebben jómódúnak.
Alig lenne valamim, ha nem lenne a két felnőtt gyermekem
– tette hozzá Botlik, aki egy jótékonysági szervezetnél élelmiszer-adományért állt sorba, amikor a Reuters kérdezte.
Hozzátették, Orbán választások előtti lépései hasonlítanak más közép-európai országok főáramú pártjainak ígéreteihez, amelyek segíthetnek szavazatokat szerezni, de nehéz helyzetbe hozza azt, aki végül megnyeri a választást, a nyugdíjintézkedések hosszabb távon ugyanis nagyobb költségekkel járnak. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) augusztusban arra figyelmeztetett, hogy a nyugdíjrendszer reformja nélkül Magyarország 2030 után „robbanásszerűen növekvő” eladósodással nézhet szembe, az államadósság pedig 2054-re elérheti a GDP megdöbbentő, 255 százalékát.
A Reuters megemlíti azt is, hogy Fitch Ratings negatívra rontotta Magyarország kilátásait a kormányfő választások előtti költekezései miatt. A hitelminősítő szerint további intézkedések sem zárhatók ki április előtt, miközben a legtöbb felmérés azt mutatja, hogy a Fidesz jelentős lemaradásban van az ellenzéki Tisza mögött.
Orbán Facebook-bejegyzése alatt – amelyben bejelentette a nyugdíj-kiegészítést – több hozzászólás is bírálta az intézkedést: egyesek a kisebb nyugdíjak emelését vagy a bérekhez kötött indexálást sürgették, mások „viccnek” vagy „szavazatvásárlásnak” nevezték a lépést.
Bár az Európai Bizottság havi fogyasztói bizalmi mutatója novemberben elmozdult nyári mélypontjáról, a magyar index jóval alacsonyabb maradt, mint a szomszédos Lengyelországban és Csehországban, amelyek gazdasága az elmúlt évben gyorsabban nőtt a magyarénál.
A Magyar Nemzeti Bank jelenleg arra számít, hogy az infláció az első negyedévben átmenetileg a 3 százalékos cél alá csökkenhet, ami megnyithatja az utat egy kamatcsökkentés előtt a várhatóan áprilisban tartandó választások előtt – ám mindez Orbán számára már túl későn jöhet. „A probléma az, hogy a hangulat továbbra is negatív, és néhány hónap alatt nem lehet gyökeresen megváltoztatni. Kevés az idő, és korlátozott az a pénzmennyiség, amelyet szét lehet osztani” – mondta Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
