Mi garantálja, hogy egy bűnnel harcoló rendőr pszichésen stabil maradjon?

Mi garantálja, hogy egy bűnnel harcoló rendőr pszichésen stabil maradjon?



Ki ne ismerné a folyton változó élethelyzetekből vagy éppen munkahelyi stresszből fakadó nyomottság, kimerültség érzését? Mindenkinek megvan a maga batyuja, ki ne szembesülhetne váratlanul krízishelyzettel az életében? A rendőrök is épp olyan emberek, mint mindenki más, velük szemben mintha mégis kevésbé érvényesülne a – különben terjedőben lévő – egyre megértőbb szemlélet a mentális nehézségeket illetően. Velük szemben marad az elvárás, hogy még a legfeszültebb és -zavarosabb helyzetekben is tanúsítsanak megbízhatóan fegyelmezett magatartást, bírjanak el bármilyen nyomást. Az állami erőszak-monopólium tagjairól lévén szó, ez érthető is, de mégis mennyire reális az a széles körben elterjedt kép, hogy a rendőri pályára lépőknek erre eleve képesnek kell lenniük, illetve maga a rendőrség miként tudja biztosítani, hogy valóban csak alkalmas és stabil emberek teljesítsenek szolgálatot?

Az első eszköz, amellyel a szervezet ennek érdekében él, közismert módon a hivatásosnak jelentkezők szűrése. Az állományába csak olyanok kerülhetnek be, akik jelentkezésükkor nem csak testileg, de pszichésen is megfelelő állapotban vannak. Utóbbi megállapításához pszichológiai minimumfeltételekben megfogalmazott kritériumok szerint értékelik a jelentkezők képességeit. Csak azokat veszik fel, akik a szükséges intellektuális és figyelmi képességek mellett például megfelelő felelősségtudattal, önállósággal, érzelmi intelligenciával, döntési képességgel és pszichés terhelhetőséggel is bírnak – mondta el a HVG-nek Szeles Erika rendőr alezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) vezető pszichológusa.

Az utóbbi években a járőr-, illetve határvadász-képzésekre jelentkezők bő negyedét, szűk harmadát szokták pszichológiai okokból elutasítani, míg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rendvédelmi képzéseire jelentkezők közül – akik jellemzően jó képességű és ambiciózusabb fiatalok – csak 10-15 százalékukat. Az elutasítottak fellebbezhetnek a minősítés ellen, de az esetek durván háromnegyedében „másodfokon” is az első eredményt erősítik meg.

Határvadászok eskütétele

MTI / Koszticsák Szilárd

Olvasd tovább itt: hvg.hu