Ahhoz képest, hogy a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara jövőre ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját, az idei volt fennállásának talán legnehezebb éve. Schváb Zoltán, a köztestület elnöke az Indexnek elmondta, a fennmaradás a fő cél, mert ha a kamara fizetésképtelenné válik, nem tud közfeladatainak eleget tenni, ami veszélyezteti az igazságszolgáltatás működését is.
Megszüntették a fő bevételi forrást
Interjúalanyunk emlékeztetett, 2024 végén az Országgyűlés egy törvénycsomagot fogadott el, amelynek célja eredetileg az volt, hogy új alapokra helyezze a hazai igazságügyi szakértést.
Az intézkedési csomagnak azonban nagyon súlyos anyagi vonzata is volt, ugyanis gyakorlatilag egy tollvonással megszüntették a kamara fő bevételi forrását, a kamarai költségátalányt. Addig a kirendelő hatóság díjjegyzékenként 1000 forint költségátalányt volt köteles megfizetni az igazságügyi szakértőnek, aki az így összegyűlt összeget negyedévente átutalta a kamarának. A költségátalányt átnevezték képzési hozzájárulásnak, az összeget 2000 forintra emelték, amely januártól már „a névjegyzéket vezető hatóság bevételét képezi, figyelemmel arra, hogy a szakértők szakmai továbbképzését a jövőben az igazságügyi tárca végzi”. De ez sem volt elég, mert egy miniszteri rendelettel 18 ezerről 28 ezerre emelték a szakértők jogi oktatásának és vizsgájának a díjait, amelyet egyébként a minisztérium által fenntartott Igazságügyi Szolgálatok Jogakadémiája végez.
Kértük a minisztériumot, hogy emelés helyett inkább töröljék el a díjakat, mert a költségátalány elvétele miatt a kamara működéséhez tagdíjemelésre lesz szükségünk
– avatott be a részletekbe Schváb Zoltán, aki azt is elmondta, hogy a szeptember 29-i rendkívüli küldöttgyűlésen kényszerűségből döntöttek a kiegészítő kamarai tagdíj bevezetéséről, hogy biztosítsák a közfeladatok ellátásának személyi és tárgyi feltételeit, egyszersmind erősítsék az igazságügyi szakértői tevékenységbe, így az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat is.
Ezért is érte őket újabb csapásként, hogy november 17-én a minisztérium – előzetes egyeztetés nélkül – a honlapján közzétett törvényességi felügyeleti felhívásban semmisnek minősítette a küldöttgyűlés határozatait, így az elfogadott költségvetését érvénytelenné, tagdíjszabályzatát pedig semmissé nyilvánította.
Kiüresítették a köztestületi autonómiát
Schváb Zoltántól megtudtuk, hogy a kialakult helyzetről rendkívüli hírlevélben tájékoztatták a tagságot. Ebben megírták, hogy a kamara elnöksége szerint a minisztérium a törvényellenes cselekményével (a törvényességi felhívást Tuzson Bence miniszter nevében és megbízásából Répássy Róbert parlamenti államtitkár írta alá – a szerk.) kiüresítette a köztestületi autonómiát, és elvonta a bíróság hatáskörét. Úgy látják, hogy a végrehajtó hatalom részeként jogellenesen beleavatkozott a független igazságszolgáltatási hatalmi ág tevékenységébe.
Az elnök szerint a tárca az eljárását még azzal is tetézte, hogy
a kamara intézkedését vagy válaszát, illetve az erre rendelkezésre álló törvényi határidőt meg sem várva tette közzé a felhívást a honlapján, amivel súlyosan megsértette a törvényességi felhívás előírásait, ezzel is presszionálva a kamarát.
A kamara álláspontját megküldték a miniszternek, és a levélben kifejtették, hogy a miniszteri jóváhagyáshoz nem kötött határozatok jogszerűségének eldöntésére kizárólag a közigazgatási bíróságnak van hatásköre. „Ezért kénytelenek voltunk bírósághoz fordulni a jogsértő felhívással szemben” – közölte Schváb, hozzátéve: a minisztérium a perhez benyújtott úgynevezett védiratában érdekesmód már azt az álláspontot képviselte, hogy csak felhívással élhet, amelyre 30 napon belül intézkedni, vagy egyet nem értés esetén válaszolni kell, de a kamara döntéseit és szabályzatait csak maga a kamara vagy bíróság semmisítheti meg…
A Fővárosi Törvényszék az azonnali jogvédelem iránti kérelmet ugyan elutasította, azonban – legalábbis gyakorlatilag osztva a kamara értelmezését – éppen azzal indokolta döntését, hogy a törvényességi felhívásnak – az abban foglaltakkal szemben – nincs olyan joghatása, amely bármely kamarai döntés vagy szabályzat érvénytelenségét, illetve semmiségét eredményezné.
Schváb Zoltán szerint azért is megnyugtató a törvényszék végzése, mert megerősítette, hogy a kamarai tagdíjszabályzat továbbra is érvényes, hatályos és alkalmazandó, továbbá a kamara rendelkezik elfogadott költségvetéssel.
Annak külön is örülnek, hogy a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ (NSZKK), a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézete (NBSZ), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Szakértői Intézete is átvállalta valamennyi, a nevében az igazságügyi szakértő által elkészített szakvélemény után fizetendő tagdíjat, sőt az NSZKK és az NBSZ már el is utalta a pénzt a kamarának.
(Borítókép: Az Igazságügyi Minisztérium épülete Fotó: Róka László / MTVA)
Olvasd tovább itt: index.hu
