A Gábor Dénes Egyetem azzal kezdte a jótanácsokat, hogy elsőként érdemes tisztázni a célokat, például hogy mennyire fontos a munka-magánélet egyensúlya, vagy éppen a folyamatos fejlődés és a karrierépítés. Az számít, hogy azzal foglalkozzanak majd, amit igazán szeretnek, vagy inkább a jövedelmezőség a prioritás.
Ha van pályaválasztási hagyomány a családban – például orvosdinasztia – azt is mérlegelni kell, hogy a fiatal tud-e azzal azonosulni.
Emellett fontos a személyiség és az adottságok reális felmérése. Ha nem szeretnek nyilvánosság előtt szerepelni, nincsenek jó a kommunikációs képességeik, ne erőltessék a tanári vagy éppen kommunikációs pályát. De ha például szeretik a számok világát, és elég precízek, mehetnek gazdasági vagy műszaki irányba.
Érdemes annak is utánanézni, mely szakmáknak van hosszú távon is jövője.
A mesterséges intelligencia megjelenésével előzetes becslések szerint 5-10 éven belül számos szakma átalakul vagy teljesen megszűnik, de érdemes fejben tartani azt is, hogy egyes nemzetközi előrejelzések szerint a 2030-ban meghirdetett állások 85 százaléka ma még nem is létezik.
Ezeket a szempontokat érdemes mérlegelni egyetemválasztásnál
Ha már megvan az irány, jöhet az intézmény kiválasztása. A döntést abból a szempontból is javasolt átgondolni, hogy lehet-e a tanulás mellett munkát vállalni.
A frissdiplomások 77 százaléka (Diploma Pályakövetési Rendszer 2024.) már a tanulmányai alatt is dolgozott, ami nemcsak a megélhetés, hanem a gyakorlat megszervezése miatt is fontos.
Dietz Ferenc, a Gábor Dénes Egyetem elnöke szerint fontos felkészülni arra, hogy a munkáltatók már nemcsak elméleti tudást, hanem olyan készségeket várnak el egy frissdiplomástól, mint a problémamegoldás, a kritikus gondolkodás, a mesterséges intelligencia alapműveltsége, a kommunikáció és az élethosszig tartó tanulás képessége.
Érdemes feltenni a kérdést: van-e projektalapú oktatás, lehet-e kutatásba vagy valódi problémák megoldásába bekapcsolódni, biztosít-e az intézmény lehetőséget csapatmunkára, vitára és önálló gondolkodásra.
Dietz Ferenc elmondta, hogy ma már kutatások igazolják, hogy a diplomások hosszú távú elégedettségét nemcsak az egyetem presztízse határozza meg, hanem az is, hogy volt-e inspiráló oktatójuk, szakmai mentoruk és gyakorlati lehetőségük az egyetemi évek alatt.
Egyre több fiatal keresi a felsőoktatásban is a rugalmasságot, ahol szabadabban döntheti el, mikor és hol tanul – így az innovatív oktatásmódszertan és a digitális tananyagok egyre nagyobb szerepet kapnak.
Fontos a közösség, hogy ne érezzük magunkat elszigetelve
Az egyetem szerint beszélni kell az egyetemi közösségről is, hiszen a lemorzsolódás egyik gyakori oka gyakran nem is a tananyag nehézsége, hanem az elszigeteltség érzése.
„A támogató közösség, a mentorálás, a hallgatói élet minősége legalább olyan fontos, mint az órarend”.
Érdemes megnézni, mennyire aktív a hallgatói közössége, és milyen szerepet tölt be az intézményben a Hallgatói Önkormányzat. A Gábor Dénes Egyetem szerint akiknek nehezebb a beilleszkedés, gyakran jobban érzik magukat egy kisebb, „családiasabb” intézményben, ahol közvetlenebb a kapcsolat az oktatókkal és a hallgatókkal.
„Az egyetemválasztás tehát nem egy életre szóló ítélet, hanem egy kiindulópont, egy első lépés. Jó döntés az, ha a fiatalok olyan intézményt választanak, ahol nemcsak tudást kapnak, hanem megtanulnak kérdezni, tanulni és újrakezdeni is” – írta elemzésében az egyetem.
Olvasd tovább itt: index.hu
