Hiába kerülnek más épületbe, attól még ugyanabban a rendszerben maradnak – mondta a Szőlő utcai javítóintézet növendékeinek állítólagos áthelyezésére reagálva a HVG-nek Molnár László, a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat (TEGYESZ) korábbi vezetője, aki szerint az áthelyezések a problémákat biztosan nem oldják meg, de szerencsés esetben rövid távon a hírhedté vált javítóintézet fiataljainak előnyére is lehetnek.
Azt, hogy a javítóintézeteket december 10-e óta irányító Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) más intézményekbe szállíttatna át fiatalokat a Szőlő utcából a Telex írta meg december 29-én este. A HVG megkeresésére a BVOP azt közölte: az intézmények irányításának átvétele óta keresik a legjobb megoldást a felmerülő problémákra vagy hiányosságokra, és ennek részeként „történnek olyan, valamennyi intézményt érintő intézkedések – többek között, a rendelkezési jogkör gyakorlójának engedélyével átszállítások is –, amelyek a javítóintézetek biztonságos működését szolgálják”. Ugyanakkor biztonsági okokra hivatkozva sem az átszállításra szánt fiatalok számát, sem a befogadó intézmények körét, sem az egész intézkedés konkrét célját és koncepcióját nem árulták el.
Az áthelyezések részleteiről nem adnak tájékoztatást
Veres Viktor
A Szőlő utcain kívül négy javítóintézet működik Magyarországon: az aszódi, a debreceni, a nagykanizsai és a rákospalotai, mely utóbbi azonban lányok számára kialakított intézmény, a Szőlő utcai fiúk tehát praktikusan három azonos típusú vidéki intézménybe kerülhetnének át – mondta el Molnár László a HVG-nek. A szakember már a – korábban a szociális ágazathoz tartozó – javítóintézetek BVOP alá rendelését is legfeljebb rövid távú szükségintézkedésként tartotta elfogadhatónak, miközben azt hangsúlyozta, hogy valódi megoldást csak az jelentene, ha elsődlegessé válna a szociális és pedagógiai megközelítés, holott a rendészeti rezsim ettől csak még távolabb viszi az ágazatot.
Nem vonom kétségbe, hogy jelenleg mindegyik vidéki javítóintézetben jobbak lehetnek a feltételek, mint a Szőlő utcaiban, de végső soron hiába kerülnek egyik helyről a másikra: ugyanazon a rendszeren belül fognak maradni
– fogalmazott. Ugyanakkor az jobb lehet a már a Szőlő utcában élő fiataloknak, azoknak is, akiket esetleg semmiféle atrocitás nem ért, ha elkerülnek a rossz hírű intézményből.
„Hiszen most már mindenki tudja, hogy több fiatallal is mik történtek azok között a falak között. Ez a bentieknek és kinti hozzátartozóiknak is nagyon komoly pszichés teher lehet” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár a Szőlő utcai intézet becsületének visszaszerzése most még beláthatatlanul nehéz feladatnak és hosszas folyamatnak tűnik, teljes beszántása, majd pótlására egy egészen új intézmény kialakítása óriási költségekkel járna, miközben az ágazat évek, évtizedek óta forráshiányban szenved.
Új tanúk a Szőlő utcából: volt javítós fiúk megrázó vallomásai arról, mit művelt velük az igazgató
Olyan új tanúk tettek vallomást Juhász Péter Pál ügyében, akik azt állítják, hogy a Szőlő utcai javítóintézet korábbi igazgatójával szexuális aktust kellett létesíteniük – tudta meg a HVG ügyészséghez közeli forrásból. Az érintettek javítóintézetbe bekerült fiúk, 14-15 évesek voltak, amikor „Péter bácsi” állításuk szerint ígérgetéssel, ajándékokkal vagy fenyegetéssel orális szexre és közösülésre vette rá őket.
Azzal kapcsolatban, hogy ténylegesen mi sülhet ki az áthelyezésekből, egyelőre óvatosan fogalmazott a szakember, mivel azok koncepciójáról és részleteiről még semmit sem tudni, márpedig az ördög most is éppen ezekben rejlik.
Nagy kérdés például, hogy van-e elegendő férőhely a többi intézményben, hogy a Szőlő utcai minden növendékét szét lehessen osztani köztük. Ha nem, és a rendszert irányító BVOP esetleg a fiatalkorúak börtönén belül próbálna meg leválasztani olyan szeparált tereket, amelyeket javítóintézetnek nyilvánítanának, azzal súlyosan romlanának a neveléssel még terelhető fiatal elkövetők rehabilitációs kilátásai.
Fiatalkorúak börtöne Tökölön. Büntetés-végrehajtási, nem nevelési intézmény
Veres Viktor
„Egy javítóintézet célja pont az ideális minták és normák közvetítése, miközben a börtöntársadalom ennek a szöges ellentétét képviseli” – mondta a szakember, aki szerint ezért az áthelyezést csak akkor lehetne gyerekbarátnak tekinteni, ha továbbra is nevelési, nem pedig büntetés-végrehajtási fókuszú intézménybe kerülnének.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke a hír megjelenése után nem sokkal éppen arról posztolt közösségi oldalán, hogy tudomásuk szerint a tököli és miskolci börtönök területén „már épülnek a mobilházak”, amelyekbe az áthelyezett fiatalok kerülhetnek majd.
Igaz, ez már csak azért sem tűnik valószínűnek, mert a két büntetés-végrehajtási intézmény területe meglehetősen sűrűn beépített, tehát csak körülményesen lehetne rajtuk mobilházakat felállítani. Tököl esetében az ott működő fiatalkorúak börtönén belüli leválasztás akár elképzelhető is lenne – amit azonban a szakember az egyik legrosszabb, legszánalmasabb álmegoldásnak tartana.
A Szőlő utcai botrányról szóló cikkeinket itt találja összegyűjtve.
„Fájóan sokan azt tanulták meg, hogy nem szabad a másik szemébe nézni, mert az agresszió”
Ha azt a narratívát választjuk, hogy a javítóintézetben élő gyerekek úgyis bűnelkövetők, akkor ilyen alapon a Taigetoszt is vissza lehetne hozni – mondja Schermann Márta rendező, aki több mint tíz éve járja a speciális gyermekotthonokat, javítókat, utógondozói házakat különböző művészeti projektekkel. Mit tapasztalt a Szőlő utcában, ahol Juhász Péter Pállal is találkozott?
Nyitóképünk illusztráció: Molnár László az ATV műsorában. (Fotó: ATV / Youtube)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
