Horn Gáborral és Mráz Ágoston Sámuellel
- 2025 politikai győzteséről,
- a Fidesz kommunikációjának változásáról,
- a külpolitikáról,
- a Szőlő utcai ügyről,
- a jóléti intézkedésekről,
- valamint a 2026. évi választásokról beszélgettünk.
Néhány hónap múlva országgyűlési választások lesznek Magyarországon. Hogy áll a két nagy párt versenyfutása?
Mráz Ágoston Sámuel: A Nézőpont Intézet adatai alapján a Fidesz egyértelműen vezet, ami nem azt jelenti, hogy megnyerte a választást. Egy évek óta tartó folyamat eredményeként átalakult a pártverseny struktúrája, ami új helyzetet teremtett. 2022-ben is történt egy kísérlet a kétpártrendszer kialakítására, de akkor még hibrid megoldással. Most valóban két párt versengése zajlik, amelyben a két oldal aktív törzsszavazói tábora hasonló méretű.
Horn Gábor: Abban egyetértünk, hogy nem dőlt el a verseny, de mi a Tisza Párt előnyét mérjük, ha kisebbet is, mint korábban. Az őszi időszak folyamatainak következtében megnőtt a fideszes szavazók aktivitása, és az is elképzelhető, hogy a Tisza a plafonja környékén jár. A mérkőzés továbbra is kétesélyes, viszont sok múlik azon, hogy kisebb pártok bejutnak-e a parlamentbe, például a Mi Hazánk, a Kutyapárt vagy a DK. A három párt támogatói politikailag aktívak, vélhetően szavaznak is, tehát akár még a két nagy párt számára is tartalékot jelenthetnek.
A Fidesz vagy a Tisza 2025 győztese?
Mráz Ágoston Sámuel: A Fidesznek kedvezőbb volt az őszi időszak, és mivel a verseny végén hirdetnek győztest, kijelenthető, hogy a kormánypárt az év nyertese. Bizonyíték is bőven van. Mindenekelőtt: a Fidesz összeszedte magát a digitális térben, s nagyjából ledolgozta hátrányát. Orbán Viktor sokkal intenzívebb kampányt folytatott, és visszatért a belpolitikába, ami a Fidesz szavazótáborának összefogásában kulcsfontosságú, hiszen ők mindenekelőtt Orbán-szavazók. Ez egyébként nagy különbség a kihívóhoz képest, hiszen a Tisza-szavazókról nem jelenthető ki egységesen, hogy Magyar Pétert szeretnék miniszterelnöknek. A napirend uralásában is jobb volt a Fidesz, sok témát sikerült a közbeszédbe beemelniük, a győzelmi terv intézkedéseitől kezdve a washingtoni látogatáson át a Tisza-adóig. Szintén a Fidesznek kedvez, hogy novemberre 4 százalék alá sikerült szorítani az inflációt, aminek a makrogazdasági mellett szimbolikus hatása is van. Igaz ugyan, hogy 2021–2022 fordulóján ezen a területen kedvezőbb volt a helyzet a kormány szempontjából, a csökkenő infláció azonban segíthet a protesthangulat gyengítésében, és így a protestpártként sikeressé lett Tisza megfékezésében is.
Horn Gábor: 2025 első fele arról szólt, hogy a Fidesz és Orbán Viktor érzékelte, baj van. Magyar Péterék meg tudták őrizni azt a hátteret, amelyet az ellenzéki szavazók összegereblyézése adott nekik, gyakorlatilag úgy sikerült megoldaniuk az összefogást, hogy félresöpörték a többi ellenzéki pártot. A nem Orbán Viktorban gondolkodó réteg aktivitását fenn tudta tartani a Tisza Párt, leszámítva talán egy őszi, két hónapos időszakot. A 4 százalék körüli infláció még mindig az egyik legrosszabb az Európai Unióban, nulla gazdasági növekedés mellett. Ráadásul az is kedvez egy erős ellenzéki pártnak, hogy abból a gazdasági ígéretrendszerből, amellyel Orbán Viktor indította az évet, nem lett semmi. Abban egyetértünk, hogy történt minimális változás, a nyár elején kedvezőtlenebbek voltak az adatok a Fideszre nézve. Abban is történt változás, hogy 2025 őszéig egyértelműen Magyar Péter kezében volt a tematizálás, de Orbán Viktornak sikerült változtatnia, és kettős kommunikációs rendszer alakult ki. Ez megmutatja a különbségeket is, vannak összehasonlítható helyzetek és azonos helyeken zajló események eltérő körítéssel, ami segíti a választókat az eligazodásban. Magyar Péter tartja a pozícióját, amely 2014 óta nem látott erős pozíció az ellenzéki oldalon, miközben a Fidesz magasabb sebességi fokozatra kapcsolt, emelkedett a kormánypárti szavazók aktivitása, viszont ők nem új szavazók. Orbán Viktor átpozicionálása is megtörtént, az érinthetetlen, távolságtartó pozíció után másik szerepfelfogást látni a miniszterelnöktől, aki a korábbi évi egy-kettő helyett folyamatosan adja az interjúkat.
Mráz Ágoston Sámuel: Azt mondtad, hogy Magyar Péter összegereblyézte az ellenzéki szavazókat, de pár perccel ezelőtt még arról beszéltél, hogy kérdés a DK vagy a Kutyapárt bejutása. Abban igazad van, hogy a választás szempontjából ez kulcskérdés, viszont még nem dőlt el, hogy Magyar Péter képes-e dominálni az ellenzéki térfelet. Maradtak versenytársak az ellenzéken belül, akik jelenlegi tudásunk szerint elindulnak a választáson. A Mi Hazánkat is ide lehet sorolni, mert vihetnek el a Tiszától szavazatokat. A Tisza az ellenzéki oldalon meghatározó politikai erővé vált, a baloldali szavazók jelentős része támogatja, de hogy 100 százalékban sikerül-e mindenkit felsorakoztatniuk, még nem lehet megmondani.
Horn Gábor: A DK és a Kutyapárt a potenciális tartalék mellett veszélyt is jelenthet a Tiszának, viszont függetlenül a Fidesz magasabbra kapcsolt sebességétől, Magyar Péter egyben tudta tartani ezt a nem kizárólag baloldali tábort. Magyar Péter egyik problémája, hogy a tábora nagyon sokszínű, a volt jobbikosok mellett az egykori MDF-es konzervatívok, valamint liberálisok és baloldaliak is támogatják. Ma már nehéz ilyen módon besorolni egy pártnak a táborát, valószínűleg a Fidesznek is vannak baloldali szavazói, tekintettel arra, hogy a 60 feletti korosztályban nem tömeges értékrendváltás történt, hanem pártot váltottak, a biztonságérzetük a legfontosabb.
Mráz Ágoston Sámuel: Abban igazad van, hogy a Tisza mindent megtesz azért, hogy ne lehessen baloldalinak nevezni, ahogy a Fidesz mindent elkövet azért, hogy baloldalinak nevezze a Tiszát. Az viszont objektív, hogy az a szellemi holdudvar, amelyet nyilvánvalóan balliberálisnak hívunk – benne a belvárosi értelmiséggel, a közgazdász technokráciával és a volt baloldali kormányokkal, a Gyurcsány Ferencet szolgáló, azóta nyugdíjazott elittel – felsorakozott Magyar Péter mögé. Ez kulturálisan is új baloldali kísérlet. Még Lendvai Ildikó is coming outolt mint tiszás aktivista, ő pedig az MSZP elnöke volt.
Horn Gábor: Azt nem látom, hogy ez a kör Magyar Péter mögött állna, de azt igen, hogy Lendvai Ildikó a Tiszára szavaz, ahogy Bod Péter Ákos is, aki korábban fideszes miniszterelnök-jelölt volt. A baloldali, liberális és a konzervatív értelmiség jelentős része is azt szeretné, hogy ne Orbán Viktor világa menjen tovább, de az másik kérdés, hogy milyen szakértők vesznek körül valakit. Ebben nem látom a baloldali többletet Magyar Péter körül. Olyan embereket viszont látok, akikről én sem tudom, hogy kicsodák, pedig régóta a magyar politikában vagyok. Fiatalabb generáció van Magyar Péter körül, akik nem a hagyományos politikai elit környezetéből érkeztek. Érdekes kérdés, hogy mire lesznek képesek. Kicsit emlékeztet a helyzet az 1990-es időszakra, amikor szintén nem lehetett tudni, hogy akik jönnek, azok mennyire értenek hozzá.
Mráz Ágoston Sámuel: Gyurcsány Ferenc kései hatása, hogy még mindig ciki baloldalinak lenni, de vannak objektív mércék a meghatározásra. A progresszív adórendszertől a nemzeti szuverenitással szembeállított föderális Európáig pozíciót foglalni, és ezeket az értékeket támogatni, azt nyugodt szívvel, tudományos megalapozottsággal lehet baloldalinak nevezni.
Miért változtatott a Fidesz?
Arról mindketten beszéltek, hogy változott a Fidesz kommunikációs stratégiája. Magyar Péter kényszerítette ki ezt a változást vagy Magyarországon túlmutató folyamat a politikai kommunikáció átalakulása?
Mráz Ágoston Sámuel: Egyértelműen Magyar Péter. Komoly versenytársat kapott a Fidesz, a normális demokráciák pedig – amilyennek a magyart is tartom – versenyen alapulnak. A verseny kikényszeríti az innovációt. Orbán Viktor nemcsak rádióinterjúkat ad ma már, hanem podcastműsorokban is részt vesz, ahol bármilyen kérdésre válaszol, és ellenzéki érzelmű riporterekkel is beszélget. Az ősz egyik legemlékezetesebb interjúja a Rónai Egonnal folytatott másfél órás eszmecsere volt. Bár még nincs végleges névsor, a kormánypárt egyéni jelöltjei tekintetében is 40 százalékos arányban generációváltásról beszélnek. S végül a digitális polgári körökkel a Fidesz huszonöt éve megalapozott előnyét, a társadalmi beágyazottságát is át tudta vinni a digitális világba.
Horn Gábor: A magyar demokráciáról hosszan tudnánk vitázni, én alapvető hiányosságokat látok a fékek és ellensúlyok rendszerében, ahogy a hatalmi berendezkedés szinte minden elemében. Ami a változást illeti, egyrészt ma már nem lehet megcsinálni egy kampányt digitális háttér nélkül. Ezen a területen Magyar Péter nélkül is változtatnia kellett volna Orbán Viktornak. A Fidesz egyébként nem tartózkodott az online világtól, korábban is voltak kormánypárti megmondóemberek, de a miniszterelnöki stáb ilyen szinten nem használta a különböző felületeket. A megváltozott helyzet veszélyeket és lehetőségeket is rejt, a politika kiszabadult az újságírók fogságából, én egyébként ennek inkább a veszélyét látom. Világszintű változás, hogy nem ellenőrzött térben folyik a politika, ha valaki kimarad, az lemarad. Ugyanakkor az is igaz, hogy Magyar Péter a kezdetektől fogva jól használja ezeket az eszközöket, online jelent meg, és alapvetően ott működik ma is. Van egy nagy nézettségű hálózata, gyorsan és sok emberhez ér el, viszont a választás offline műfaj, a szavazókat el is kell vinni választani. A digitális polgári köröket inkább offline kezdeményezésnek látom, minden eseményük offline zajlik.
Mráz Ágoston Sámuel: Ha a háborúellenes gyűlésekre gondolsz, azok épp a digitális térből próbálják az analóg térbe átvinni az aktivitást, de aztán az offline esemény is rengeteg digitális formátumban él tovább. Egyébként a digitális polgári körök kezdeményezése abból a szempontból is nagy siker, hogy rengeteget beszélnek róla, erősítve az imázst, hogy a Fidesz digitális térben is működik.
Horn Gábor: Azt, hogy mekkora siker a DPK, meglátjuk áprilisban. Magyar Péterék ugyanakkor jól ismerték fel, hogy az ellenzéki pártok kudarcának egyik oka a közösségszervezés hiánya volt, budapesti elitként működtek, miközben az MSZP már rég elveszítette a beágyazottságot, ami a többieknek nem is volt. Magyar Péterék gyorsan felépítették a Tisza-szigeteket, ez létező hálózat a párt mögött. Arra gondoltam, hogy az a furcsa előválasztási rendszer, amelyben döntöttek a jelöltekről, akár szét is verheti a szigeteket, de láthatóan nem okozott problémát. A Fidesz digitális polgári köreiben inkább a polgári körök gyors újraszervezését látom, és kevésbé az online irányt. Az online jelenlétet Orbán Viktor erősíti a podcastekkel, interjúkkal, vagy az olyan videókkal, amelyekben azt mondja, golyóstollat visz Brüsszelbe. Mondjuk vihetne laptopot is, talán többet tudna segíteni az országnak.
Mráz Ágoston Sámuel: Hatalmas összeveszést valóban nem láttunk a Tisza-szigeteknél, de az majd a választás napján derül ki, hogy mennyire hagyott alább a lelkesedésük annak hatására, hogy nem az ő közegükből választottak jelölteket a lerövidített és többször is átalakított előválasztáson. Szerintem az egész előválasztás nem érte meg a befektetett energiát a Tiszának. Ami Orbán Viktor golyóstollát illeti, laptopozni otthon is tud a kormányfő. Épp egy podcastinterjúban mesélt arról, hogy iPadet használ. Brüsszelbe viszont nem számítógépezni megy, hanem fontos tárgyalásokat folytat. Az elmúlt év komoly fejleménye, hogy egyre gyarapodó számú szövetségese van az EU-ban a miniszterelnöknek.
Sikeres évet zárt a kormány a külpolitikában?
Horn Gábor: Én nem érzékelem, hogy Brüsszelben egyre több szövetségese lenne Orbán Viktornak.
Mráz Ágoston Sámuel: Cseh miniszterelnök, szlovák miniszterelnök…
Horn Gábor: Robert Fico – aki épp a Benes-dekrétumok megerősítésével rúgott bele a határon túli magyarokba, amire a magyar kormány nem reflektált – egyszer sem szavazott Orbán Viktorral meghatározó jelentőségű kérdésekben. Szerintem így lesz a cseh miniszterelnökkel is, ahogy a lengyel köztársasági elnök – aki tényleg Orbán Viktor nézetrendszeréhez áll közel – nem is találkozik a magyar kormányfővel, annyira elfogadhatatlannak tartja a moszkvai útját. Nincs arról szó, hogy Európában csodálatosan megváltozott volna a levegő Orbán Viktor körül.
Mráz Ágoston Sámuel: A brüsszeli elit utóvédharcot folytat. Az EU-csúcson azt is láthattuk, hogy a belga kormány, azaz Brüsszel is Brüsszel ellen fordult, ami mégiscsak jelképes eset. Két-három éve Orbán Viktor is azt mondta, hogy csak a Vatikán ért egyet a magyar kormánnyal fontos külpolitikai kérdésekben. Ez egészen biztosan megváltozott, elég csak az Egyesült Államokra gondolni. A migráció kapcsán Orbán Viktor mainstream lett, s a békepolitika ügyében is jó esélyei vannak erre. Egyre többen beszélnek a békéről is, bár sokan a békepártiság alatt épp azt értik, hogy meghosszabbítanák a háborút.
Horn Gábor: Ez régi vitánk. Az Európai Unió többi tagja legalább annyira békepárti, mint Orbán Viktor, azzal a különbséggel, hogy nem támogatja az orosz agresszort. Félrevezető állítás azt mondani, hogy valaki háborúpárti lenne, mert máshogy látja a helyzet megoldását. Orbán Viktorra sem mondom azt, hogy háborúpárti, mert támogatja Vlagyimir Putyint, de alapvetően elhibázott külpolitikát folytat. Orbán Viktornak volt egy érdekes kijelentése Győrben, azt mondta, látott olyan papírt Isztambulban, amely alapján csak két megyét kértek az oroszok. Ezek szerint ha Putyin azt mondaná, hogy csak Borsodot és Békést kéri, akkor az lenne a válasz, hogy tessék jönni? Az igaz, hogy Orbán Viktor talált egy szövetségest, de következetlen szövetségest, mert az, hogy Donald Trump mit mond, az elmúlt egy évben sokat változott, és bár 24 óra alatti békét ígért, még mindig messze vagyunk ettől.
Mráz Ágoston Sámuel: Te is jól tudod, hogy a tárgyalások ma már arról szólnak, pontosan mekkora területről mondjon le Ukrajna. A magyar kormányfő pedig 2022 óta arról beszél, hogy a béke következménye Ukrajna területének változása lesz. 2022-ben kevesebb területet veszítettek volna, de még 2024-ben is, amikor Orbán Viktor békemisszióra indult. Ez történelmi távlatban is a magyar miniszterelnöknek ad igazat. Aki békét akar, az a háborúban álló felek között közvetíteni próbál, a brüsszeli fősodor viszont úgy képzeli a békét, hogy Oroszország kapitulál. Ha nem így képzelné, akkor párbeszédet kezdeményezne Oroszországgal. Amíg nincs diplomáciai kapcsolat Nyugat-Európa és Oroszország között, addig Nyugat-Európa stratégiája az, hogy legyőzi Oroszországot, ezt pedig nem békének hívják. Van egy amerikai, magyar, talán közép-európai álláspont, amely szerint Oroszországgal diplomáciai csatornákat kell létesíteni, kompromisszumot kell kötni, és az ukránoknak be kell látniuk, hogy a háború folytatása számukra egyre hátrányosabb, mert az oroszok területeket foglalnak el. Amikor a német kancellár Putyint Hitlerhez hasonlítja, akkor azt üzeni, hogy nem akar szóba állni Putyinnal. Ugyanakkor az EU-csúcs után Macron elnök és Meloni miniszterelnök asszony is arra tett célzást, hogy az oroszokkal beszélnie kellene Európának. Lehet, hogy nem hiszed, de ettől még igaz: Orbánnak Európa-szerte egyre több követője van.
A sokat emlegetett bizonytalanok
Mit tudunk a korábbi választások előtt is sokat emlegetett bizonytalan szavazókról?
Mráz Ágoston Sámuel: A bizonytalan szavazók nem egyformák, sokféle szempont befolyásolja őket. Ráadásul nemcsak pártválasztásukban – ott sem csak a Fidesz és a Tisza között –, hanem a részvételükben is bizonytalanok lehetnek. Egy témával nem lehet lefedni, mi alapján döntik el a részvételi és pártválasztási kérdést. A monokauzális magyarázatokkal szemben amúgy is gyanakvó vagyok, a valóság – pláne a nem törzsszavazó választóknál – sokkal komplexebb.
Horn Gábor: A bizonytalanok ügyében, különösen a politikusok fejében, él az a téveszme, hogy egységes tömbről beszélünk, akiket lehet mozgatni. Nincs olyan, hogy minden bizonytalan egy pártra szavazna, nagyjából úgy oszlanak meg, ahogy a pártok támogatottsága is, tehát nem kell túlértékelni a szerepüket. Fontosabbnak tartom, hogy ki tudja elvinni a választás napján a saját szavazóit, ez mozgósítási verseny. Ehhez képest jelenthetnek többletet a bizonytalanok, például 2022-ben a háború miatt sokan a Fidesz felé billentek, de nélkülük is nyert volna a párt. Egy fontos tényező van: a bizonytalanokra hatnak a jóléti intézkedések, megváltoztathatja a hajlandóságukat, ha azt látják, hogy közvetlen reményük van az előrelépésre. Valószínűleg nem ők döntik el a választást jövőre, de ha nagyon szoros eredmény lesz, akkor tényleg számíthat, ki tudta jobban megszólítani őket.
Mráz Ágoston Sámuel: Ha mégis szeretnénk találni egy kulcstémát, akkor azt a kérdést tehetjük fel, vajon a most bizonytalanok protestszavazatot adnak-e le. Tehát úgy döntenek, hogy a miniszterelnöknek távoznia kell, vagy inkább a stabilitásra szavaznak, még ha azt is mondják, hogy nem minden tökéletes ezzel a kormánnyal, de az alternatíva rosszabb. A Fidesz ilyen szempontból előnyben lehet, látva a Tisza terveinek részleteit és humánpolitikai kínálatát. Ezek még inkább elbizonytalaníthatják az amúgy is bizonytalan szavazókat.
Az érzelmek döntik el a választást?
Az interjú korábbi részében abban talán konszenzus alakult ki önök között, hogy ősszel a Fidesz hatékonyabb volt a napirend uralásában, mint a Tisza. Mennyire írhatja, írhatta ezt felül a Szőlő utcai ügy?
Mráz Ágoston Sámuel: December végén már nyilvánvaló, hogy a második szőlőutcázás nem működött, a Tisza egyáltalán nem tudott profitálni az ügyből. A botránykiáltás kudarcának több oka is lehet. Egyrészt nem tudott a Tisza és a DK politikusokat belekeverni a történetbe, másrészt a kormány a botrányos videók bemutatása után azonnal cselekedett. De annak is lehetett a Tisza kudarcában szerepe, hogy a csendes többség érzékelte, itt nem gyermekekről, hanem politikai haszonszerzésről van szó. Ősszel a Tisza Párt nem tudta növelni a táborát, a napirend-befolyásolási és a megújulási kísérletei sem voltak igazán erősek, s a jelöltállítás sem hozott új dinamikát, ezért ebben a Szőlő utca-kampányban próbált kitörési pontot keresni magának Magyar Péter. Az egész ügyből hiányzott a hitelesség is a Tisza oldalán.
Horn Gábor: A Szőlő utcai ügyet nem Magyar Péter robbantotta ki, hanem jött, sőt elsősorban a Demokratikus Koalíció dolgozott rajta, ha az elején elhibázottan is a zsoltibácsizással. Súlyos problémákat láthatunk, amelyek összecsengenek a 2024-es kegyelmi botránnyal, így politikai következményei is lehetnek. Gazemberségek és bűnügyek mindig vannak, a probléma az – és erre érzett rá Magyar Péter, valamint a DK –, hogy modellként fel lehet mutatni: a vasút és az egészségügy mellett a gyermekvédelem sem működik. Ez érzékeny téma, még akkor is, ha bűnelkövető gyerekekről van szó, bár az intézetben sem mindegyikük az. Tuzson Bencének azt is tudnia kellett, hogy van kiskorú érintett. Ha nem tudta, vagy tudott róla, de nem mondott igazat, mindkettő komoly probléma. Pintér Sándor ugyanennek a másik elemét jelenítette meg, amikor azt mondta, hogy „nem mi szültük őket”. Ez olyan viszonyt mutat az egész kérdéshez, ami felveti a kormányzati apparátus működőképességének kérdését, ahogy azt is, hogy tényleg a büntetés-végrehajtás irányába kell-e vinni ezeket az intézeteket. Az, hogy az ügy velünk marad-e, vagy a karácsonyi időszak elsodorta, január közepére látszik majd.
Mráz Ágoston Sámuel: Ha úgy tetszik, virtigli balliberális megközelítésben…
Horn Gábor: Sose voltam baloldali. Mi bajod van a csak liberálissal? Szitokszó nálatok, hadd legyek liberális.
Mráz Ágoston Sámuel: Leíró jelleggel mondtam. Az MSZP–SZDSZ-koalíció volt államtitkárát talán nem túl merész balliberálisnak nevezni.
Horn Gábor: Akkor mostantól kisgazdának nevezem Orbán Viktort, mert a Fidesz a kisgazdákkal volt koalícióban.
Mráz Ágoston Sámuel: Ha meg szeretnéd érteni Orbán Viktor titkát, akkor érdemes tudni, hogy egyszerre kereszténydemokrata, kisgazda, és beszél az értelmiség nyelvén is. Visszatérve a témához, balliberális megközelítésben igaza lehet Gábornak, és azt az oldalt felháborítja a kormány lépése, de az a kérdés, hogy a magyar társadalom többsége úgy gondolkodik-e, ahogy te. Szerintem a társadalom többsége rendpárti, és a rendőrség bevetése a javítóintézetek ügyében élvezi a társadalom többségének támogatását. Nem állítom, hogy mindenki egyetért ezzel, de a demokrácia a többség megnyeréséről szól. Magyar Péter decemberi tüntetése sem arról szólt, hogy a téma olyan jól rezonált volna a támogatói körében Budapesten, persze hideg volt és december, de a választások előtt 130 nappal finoman szólva sem a legnagyobb demonstrációját sikerült megszerveznie. Ami viszont figyelmeztető jel a Fidesznek, hogy ez érzelmi síkja a kampánynak, és az érzelmeket nem szabad alábecsülni. Magyar Péter arra tesz kísérletet, hogy érzelmi alapú döntésre vigye a potenciális szavazóit.
Hogyan hatnak az érzelmekre a kormány többgyermekes édesanyákat érintő adómentességről, béremelésekről, valamint egyéb támogatásokról és juttatásokról szóló döntései?
Mráz Ágoston Sámuel: Közvetlenül nem mérhető a hatás, mert a hála nem politikai fogalom. Az a választó, aki Fidesz-ellenes, de kap egy nagyszerű lehetőséget a kormánytól, nem válik automatikusan Fidesz-szavazóvá. Ezeknek az intézkedéseknek inkább a protesthangulat csökkenésében van kulcsszerepük. S mivel gyakorlatilag nincs olyan társadalmi csoport, amely ne kapott volna, vagy várhatóan ne kapna valamilyen extra juttatást, nem is kicsi a jóléti intézkedések össztársadalmi hangulatjavító hatása. Márpedig könnyen belátható, hogy minél alacsonyabb a protesthangulat egy társadalomban, annál nagyobb az esélye a stabilitást jelentő kormány újraválasztásának.
Horn Gábor: Az anyagi természetű kérdések is érzelmi kérdések. A választó nem azt szemléli önmagában, hogy most kapott valamit, mert azt akár természetesnek és kevésnek is gondolhatja, ráadásul sokan vannak, akik nem kaptak. A választói elkötelezettséget sem változtatja meg automatikusan az osztogatás. Az a kérdés, hogy a választó mit gondol a saját kilátásairól, mit válaszol arra a kérdésre, hogy kivel lesz nekem jobb? Nagy kérdés, hogy áprilisig milyen intézkedések jönnek még. 2022-ben 1,6 millió forintot kapott egy kétgyerekes, kétkeresős család a számlájára, az azért egy másik történet volt, nem ígéretek, hanem jelentős, kézzelfogható összeg, de az infláció azóta elvitte, és szerintem a mostani intézkedésekből is baj lehet. A mérlegelés tárgyát az képezheti, hogy a választó négy év növekedésnélküliség után elhiszi-e Orbánnak, hogy jobb lesz, mert közben ad egy kis pénzt, vagy azt gondolja, hogy jöjjön valaki más, és próbáljuk meg máshogy.
(Borítókép: Mráz Ágoston Sámuel és Horn Gábor. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
