„Aki bármilyen módon szembefordul a magyar nép akaratával, legyen az akár köztársasági elnök, akár titkosszolga, akár alkotmánybíró és részt vesz egy alkotmányos puccsban, az a legsúlyosabb következményekkel számolhat. Mint ahogy azok is, akik bármilyen szabotázzsal, önmerénylettel, berepülő drónnal vagy éppen hamisított felvételekkel próbálnak pánikot kelteni a választások környékén.”
Magyar Péter 18 perces újévi köszöntőjét már-már verbális sortűzzel zárta, bár előtte nagyon is taktikusan főleg a még mindig a kormánypártot támogató szavazókat igyekezett megszólítani a magyar és magyar közti kiegyezés óhajával és ígéretével. 2026 a parlamenti választás éve, a Tisza Párt elnökének újévi köszöntője pedig vérbeli kampánybeszéd volt, amiben minden lehetséges mérföldkövet sikerült érintenie:
a jövő évi választást népszavazásként határozta meg;elköteleződött a háború ellen és a béke mellett;kiegyezést ajánlott, de elszámoltatást is ígért;ahogy azt is, hogy nem enged be Magyarországra EU-n kívüli vendégmunkásokat;az adócsökkentést, nyugdíjemelést, családtámogatást sem hagyta ki;és a gyerekvédelem ügyében bírálta legkeményebben Orbán Viktor miniszterelnököt.
Beszédét öt számot sorolva kezdte. „26, 48, 56, 67, 89” majd le is vonta a történelmi párhuzamokat a jelenkor és a felidézett történelmi pillanatok között. Taktikus beszéd volt, amennyiben a Fidesz vádjait is igyekezett kivédeni. Beszéde elején a magyar történelem fontos pillanatait felidézve 1526, a mohácsi vész apropóján azt mondta „Mohács óta azt is tudjuk, hogy a háború rossz”.
„Ebben nemzeti egység van. Magyarországnak ki kell maradnia minden háborúból. Pont” – mondta, és megígérte, hogy kormányzása alatt „nem lesz háború és nem lesz sorkötelezettség”, aki pedig mást állít, az hazudik.
Abban is taktikus volt, hogy a Fidesz táborának is üzent. A Tisza kampánystratégiájában úgy számol, hogy még két választói csoportból szerezhet támogatókat a választásig: vagy azokat próbálja meghódítani, akik más ellenzéki pártok támogatói; vagy a Fideszről igyekszik leválasztani azokat, akik nem teljesen elégedettek a kormány teljesítményével. A választási matek szempontjából az utóbbinak van több értelme: minden egyes, a Fidesztől elhódított szavazat kettőt ér.
Ezért is beszélhetett 1867 apropóján arról, hogy „mielőbb új kiegyezésre van szükség magyar és magyar között”. Azért éles határt is húzott, hogy meddig hajlandó elmenni a megbékélésben. „Ehhez azonban a labanc és az orosz helytartóknak menniük kell” – mondta, hogy aztán 1989-et, a rendszerváltást felemlegetve megjegyezze: akkor „nem lett világosan kimondva, hogy ki a bűnös, és ki az áldozat. Ezt a hibát most nem követhetjük el”. Beszédében később azt is egyértelművé tette, hogy a labancozással is a Fideszre utalt. „Orbánék labanccá váltak a kurucok földjén. Döbrögiekké lettek Ludas Matyi hazájában” – mondta, és felemlegette a kormányközeli luxust.
A tavaszi parlamenti választásokat népszavazásként határozta meg, ami szerinte „nem a haragról” és nem is a bosszúról, hanem „közös reményünkről” szól, hogy „olyan országot akarunk, ahol az állam nem ellenség, hanem szövetséges”.
Újévi köszöntője kampánybeszédjellegét erősítette az is, hogy már az első perceiben érintett minden olyan témát, ami fájhat a kormánypártoknak. Előbb a megélhetési nehézségeket sorolta, hogy a fiataloknak évtizedekig kell dolgozniuk egy saját lakásért, vagy hogy a dolgozó korosztálynak egyszerre kell eltartania gyerekeit és szüleit is, majd rátért arra a problémakörre, a gyerekvédelem ügyére, amivel a kormány ez idáig a legkevésbé tudott kezdeni bármit. „Változás kell, mert nem lehet olyan vezetője az országnak, akinek nem a magyar gyereke boldogulása az első, aki évekig nem tesz semmit, miközben a tudtával több ezer gyermeket bántalmaznak” – mondta.
Előhozta a határon túli magyarság ügyét is, a témát, amiben az elmúlt hetekben Orbán Viktor és Lázár János is ki nem kényszerített hibát vétett, amikor az előbbi Temesvárt „román nagyvárosként” jellemezte, az utóbbi pedig a Tisza Párt felvidéki születésű képviselőjelöltjét szlovákozta le.
A háború kérdése mellett a migráció ügyében is a kormányéhoz hasonló, és a közvélemény-kutatások alapján népszerű álláspontot képviselt. „2026. június 1-től további intézkedésig nulla, azaz nulla Európai Unión kívüli nem magyar vendégmunkás behozatalát fogjuk engedélyezni” – mondta, miután arról beszélt, hogy Magyarország felemelkedéséhez „tisztességes megélhetést biztosító munkahelyek” kellenek, „nem a lakóhelytől 100 km-re egy multi összeszerelő üzemcsarnokában a szalag mellett gürizni éhbérért, attól rettegve, hogy mikor veszik el az ember munkahelyét a NER-es bűnözők által Ázsiából behozott gazdasági migránsok”.
A kormány a közvélemény-kutatások szerint valóban hatásos, Tisza-adós kampányára reagálva az szja és az áfa csökkentését ígérte, a nyugdíjasoknak „érezhető nyugdíjemelést”, a családoknak százezer forintos iskolakezdési támogatást és a családi pótlék megduplázását, az állami egészségügy és az oktatás fejlesztését ígérte.
Ezután kanyarodott rá beszéde legharciasabb részére, amiben arra utalgatott, hogy a hatalom megakadályozhatja a békés átmenetet, akár szabotázzsal, vagy „hamisított felvételekkel” elbizonytalanítva a választókat, esetleg az államigazgatás különböző szintjein álló emberei révén „alkotmányos puccsot” hajthat végre. Üzent a rendőröknek, katonáknak, ügyészeknek és bíráknak, mondván ők mind „nem egy aljas hatalom, hanem a magyar nemzet szolgálatára esküdtek fel”.
Beszéde záróképében viszont már a reményt igyekezett felcsillantani. „Néhány óra múlva felkel a nap” – mondta, beszédét pedig a Himnuszt parafrazeálva „Isten, áldd meg Magyarországot!” fordulattal zárta.
Tavaly szilveszterkor Magyar Péter még előrehozott választást követelt a beszédében. „Nincs több időnk, és nem adunk több esélyt. Hozzák előre a választás napját a lehető legkorábbi időpontra, hogy ne fecséreljen az ország több időt feleslegesen, mert nincs több időnk. Nincs még egy évünk. A magyar embereknek már nincs hova hátrálnia” – mondta a Tisza Párt vezetője. Magyar Péter tavaly arról is beszélt, 2025 a reményről és a haza visszaszerzéséről fog szólni. A Tisza Párt elnöke egy éve azután jelentette be, hogy az újévi himnusz után beszédet tart, hogy nyilvánvaló lett: Sulyok Tamás köztársasági elnök szakít a korábbi hagyománnyal, és újév helyett karácsonykor tart elnöki beszédet. Sulyok idén már nem engedte át ezt a prémium időpontot a kormánypártok legerősebb kihívójának, Kapu Tibor űrhajós társaságában köszöntötte az újévet.
Olvasd tovább itt: telex.hu
