A Beneš-dekrétumok ellen, a felvidéki magyarokért tüntettek a szlovák nagykövetség előtt 2026. január 3-án. (Fotó: Magyar Hang/Gál Botond)
Szombat délután tüntetést tartottak a budapesti szlovák nagykövetség előtt a felvidéki magyarokért. A Stefánia úton található nagykövetséghez szervezett demonstrációt a Robert Fico vezette szlovák kormány által elfogadott legújabb törvény hívta össze, amely büntethetővé teszi (akár fél év szabadságvesztésig terjedően) a Beneš-dekrétumok nyílt megkérdőjelezését. Az eseményen részt vett számos ellenzéki politikus, köztük a Tisza Párt elnöke, Magyar Péter is.
A tüntetést egy egyetemista baráti társaság szervezte, akiket elmondásuk szerint nagyon felháborított a törvény. Sokáig gondolkodtak azon, hogyan lehetne cselekedni, de mivel senki nem szervezett semmilyen kiállást, úgy érezték, nekik kell ezt meglépniük. Úgy fogalmaztak, a demonstrációval az ügyre való figyelemfelhívás, és egy pártoktól mentes, de össznemzeti kiállás a céljuk elsősorban. „A Beneš-dekrétumokra hivatkozva a szlovák hatóságok még 2025-ben is földeket koboznak el felvidékiektől. A kormánypártok viszont börtönnel fenyegetik azokat, akik fel akarnak szólalni e jogtiprások ellen. Ezért mi, magyar fiatalok pártoktól független utcai kiállást szervezünk, és megüzenjük a szlovák politikusoknak, hogy tartsák tiszteletben a magyarok alapvető jogait” – írták a szervezők az esemény Facebook-oldalán.
Az össznemzeti jelleg a tüntetésen résztvevők változatosságában meglepő sikerességet mutatott. Megjelent a helyszínen többek között Gelencsér Ferenc, a Momentum volt elnöke, Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője, illetve több aktivistája, valamint Schiffer András, Farkas Attila Márton, Vona Gábor, Bódis Kriszta, a Tisza politikusa és a párt elnöke, Magyar Péter is. A demonstráció kezdetén lejátszott Himnusz éneklésekor nagyjából kétezer ember gyűlt össze a követség előtt. A felszólalók is egyetemista hallgatók közül kerültek ki, akik a kisebbségi jogok, a nemzeti összetartozás mellett álltak ki.
Magyar Péter is részt vesz a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését börtönnel büntető törvénymódosítás elleni tüntetésen a szlovák nagykövetség épülete előtt. (Képernyőfelvétel: Kontroll Youtube-csatornája)
Kezdésként az esemény főszervezője felolvasta a felvidéki magyar fiatalok Pellegrini szlovák köztársasági elnöknek írt nyílt levelét, melyben arra kérték a szlovák társadalmat és a döntéshozókat, hogy tegyenek meg mindent a törvény visszavonásáért, hogy „úgy legyen nyugodt éjszakája minden nemzetnek, polgárnak”. A felszólalók azt is kiemelték, a jogfosztottság emlékezete 2026-ban már nem lehet aktuális.
„Olyat meg nem láttunk, hogy a felvidéki magyarok börtönbe kerülhetnek, ha kimondják az igazságot” – mondta Gabris Attila történelem szakos hallgató, aki elsőként szólalt fel. – A fiatalok magukra maradtak, és maguknak kell kiállni a magyarok érdekeiért – fogalmazott a következő felszólaló, az ELTE politológus hallgatója. – A szlovák és magyar politikusok kisded játékaikat játsszák, ahelyett, hogy megoldanák a 21. századra áthúzódó 20. századi problémákat – tette hozzá. A demonstráción elhangzott Ország Pál felvidéki félig szlovák, félig magyar költő verse, amely szerint nincs is olyan távol a szlovák és a magyar szenvedés.
Következőként Pásztor Ákos, végzett politológus lépett a mikrofonhoz: „Nyolcvan év után végre ideje lenne, hogy megbeszéljük azokat a problémákat, amelyek elválasztják a két népet egymástól. Igazságot és szabadságot a Felvidéknek!” Végül a tüntetés szervezője, Katona Illés mondott beszédet: „a szlovákok és a magyarok közötti gyűlölet nem sorsszerű. Van más megoldás, de ahhoz vissza kell vonni az 1945-48 közötti, a magyarokat hátrányosan érintő törvényeket. A szlovák nemzetet pedig arra kérjük, hogy nyújtson békejobbot a magyaroknak, forduljanak el őseik bűnétől, hogy a két nemzet békében élhessen. A Rober Fico kormánya által elfogadott törvény bebetonozza az ellentéteket.” Zárásként felcsendült a Szózat, utána a tüntetés hivatalos része véget ért.
A Beneš-dekrétumok ellen, a felvidéki magyarokért tüntettek a szlovák nagykövetség előtt 2026. január 3-án. (Fotó: Magyar Hang/Gál Botond)
A második világháború után kibocsátott, a magyarok és németek kollektív bűnösségén alapuló rendelet a mai napig nyújt hivatkozási alapot, elsősorban az autópálya-építéseket övező, a felvidéki magyarokat érintő földelkobzások kapcsán. 2020-ban több eset is nyilvánosságra került az üggyel kapcsolatban, kiderült, hogy több száz hektárnyi, több millió euró értékű földterületet koboztak el úgy, hogy a Beneš-dekrétumokra hivatkoztak. Mint a Magyar Hang is beszámolt róla, a mostani módosítást Peter Pellegrini szlovák államfő írta alá karácsony előtt. A törvény december 27-én jelent meg, és azonnal hatályba lépett. Ennek értelmében akár hat hónap szabadságvesztéssel is büntethető az, aki nyilvánosan megkérdőjelezi a második világháborút követő rendezést rögzítő dokumentumok jogszerűségét. Elfogadása óta tiltakozáshullám indult el a szlovákiai magyar közösség körében, és több magyar politikai szereplő, így Magyar Péter is élesen bírálta a döntést.
Az új törvény elfogadása a szlovák belpolitikában is feszültséget keltett. A szlovákiai ellenzék pártjainak (Progresszív Szlovákia, SaS, Demokrati, KDH, Magyar Szövetség) felhívására több ezren gyűltek össze a pozsonyi Szabadság téren a módosítás ellen tiltakozva. A demonstráción a Magyar Szövetség elnöke, Gubík László is felszólalt.
A magyar kormányzat sokáig hallgatott az ügy kapcsán, Orbán Viktor miniszterelnök napokkal később törte csak meg a csendet egy brüsszeli sajtótájékoztatón, ahol úgy vélekedett, először „tisztázni kell, hogy miről is szól az új törvény”. Később azt is nyilatkozta, hogy egyeztetést fog kezdeményezni Robert Fico miniszterelnökkel az ügy kapcsán, de az annak időpontját firtató kérdésre azt felelte, nem tudja, mert „most még nagyon tele a naptár”. A kormányzati médiában Orbán nyilatkozatára rímelően leginkább az ügy fontosságát relativizáló hangok jelentek meg. A „Magyar Nemzet” néven megjelenő lap szerzője, Borbély Zsolt Attila úgy fogalmazott, a törvényjavaslat ugyan vérlázító, de „vannak azonban történelmi helyzetek, amikor magasabb szempontok miatt önmérsékletet kell tanúsítani”, mert a „patrióta erők” európai hatalomátvétele jelenleg az első számú feladat, amelyben Robert Fico fontos szövetséges.
A Benes-dekrétumokat Eduard Beneš elnök csehszlovák elnök adta ki 1945-ben. A 141 elnöki rendelet közül 13 vonatkozott a német és a magyar kisebbségre, rögzítve azok kollektív bűnösségét. Megfosztották őket állampolgárságuktól, elvették tőlük a munkához, a nyugdíjhoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetőségét, valamint a német és magyar kézben lévő földbirtokokat, mint „ellenséges vagyont”, elkobozták. Bár a közvélemény hosszú időn keresztül úgy tartotta, hogy a dekrétumokat már nem lehet a gyakorlatban alkalmazni, az utóbbi években több olyan ügy is napvilágot látott, ami ennek ellenkezőjét bizonyítja.
Olvasd tovább itt: hang.hu
