A Válasz Online-nak adott interjút a kegyelmi ügy kirobbanásában kulcsszerepet játszó „Vidéki Prókátorként” ismert ügyvéd. A névtelenségéhez ragaszkodó ügyvéd volt az, aki a Kúriai Döntések 2024. januári számában észre vette, hogy az akkori köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének. Ő volt az, aki a bicskei gyermekotthon volt igazgatója V. János által bántalmazott gyerekeket próbálta meg rávenni arra, hogy változtassák meg az igazgatóra tett terhelő vallomásaikat.
A lapnak adott interjújában elmondta, nem politikai ambíciók, nem bosszú és nem tudatos akció vezette: egyszerűen jogi munkája során bukkant rá egy olyan köztársasági elnöki kegyelmi döntésre, amelynek erkölcsi súlya megütötte a szemét.
K. Endre tehet arról, hogy ismert lett az ügy
Az ügyvéd elmondása szerint a kegyelmet kapott K. Endre tehet arról, hogy nyilvánosságra került az ügy. „Ha a 2023-as kegyelmi döntés után visszavonja a kúriai felülvizsgálati kérelmét mint okafogyottat, akkor a mai napig nem tudnánk a kegyelmi döntésről. 2024-ben már rég nem lett volna folyamatban az ügy, amely így be sem kerülhetett volna a Kúriai Döntésekbe” – mondta.
Elmondta, meg sem fordult a fejében, hogy a köztársasági elnök asszony lemondásához fog vezetni a levele, melyben felhívta a figyelmet a kegyelemre. A jelenlegi köztársasági elnököt, Sulyok Tamást „Orbán súlytalan kesztyűbábjának” tartja, ugyanígy vélekedik az összes olyan alkotmányos szereplőről „akinek a végrehajtó hatalommal szembeni fék és ellensúly szerepét kellene betöltenie”.
Amennyiben felkérnék köztársasági elnöknek alkotmányos-közjogi keretek között próbálna tartalmat adni az elnöki funkciónak és pozitív mintákat felmutatni a társadalom számára. Példaként felhozta, hogy előzetes bejelentés nélkül jelenne meg egy-egy gyermekvédelmi, vagy szociális intézményben, ezzel pedig felhívná a figyelmet a problémákra.
Ezek után a borzalmak után, amelyek a gyermekvédelmi rendszer kapcsán az elmúlt két évben napfényre kerültek, szerintem ez most kötelessége lenne az elnöknek
– mondta.
Az ügyvéd szerint a jogállami működést politikai akarattal és kellő mértékű felhatalmazással lehetne visszaállítani. Az alkotmányos intézményeket szerinte „pártkáderek irányítják” akik „Orbán Viktor akaratának megfelelően” töltik be a pozíciójukat. Ezeket az embereket lecserélné, azonban hangsúlyozta, hogy „nem olyan embereket kell tehát az intézmények élére tenni, akik az új hatalomhoz lojálisak, mert akkor cseberből vederbe kerülünk, hanem olyanokat, akik komolyan gondolják az alkotmányos szerepüket, képesek annak megfelelően cselekedni és elkötelezettek a jogállami működés mellett”. Ezek megvalósításához pedig kétharmados többséget kellene szereznie az ellenzéknek.
A következő választáson nem politikusok, hanem a magyar társadalom fog megmérettetni
Véleménye szerint a Tisza Párt egy másik ellenzéki párttal szerezhetne alkotmányozó többséget. Ezt a szerepet pedig ha tehetné a Kutyapártnak adná. A Vidéki Prókátor bár aggódna egy korlátlan Tisza-kétharmadtól, a legnagyobb veszélyt mégis abban látja, ha Orbán marad hatalmon, mert az az ország további leszakadását jelentené.
Egy új kormánytól a jogállam helyreállításán túl elvárja a Benes-dekrétumok ügyének rendezését és azt, hogy ne legyenek Putyin-találkozók. Orbán Putyinhoz való fordulatát történelmi bűnnek tartja, mivel nem külső kényszer, hanem önkéntes döntés volt. Az ügyvéd szerint Orbán külpolitikája nem állami, hanem személyes alapú: nem államokkal szövetkezik, hanem konkrét vezetőkkel áll kapcsolatban, így a nemzeti érdeket aláveti saját hatalmi érdekeinek.
A kampányban szerinte az igazság áll szemben a hazugsággal, az erkölcs az erkölcstelenséggel, és az idei választás valójában a magyar társadalmat méri meg, hogy mekkora részét lehet még megtéveszteni. A következő választás eredményével kapcsolatban optimista, de szerinte egy újabb fideszes kétharmad a fiatalok tömeges elvándorlásához vezetne.
Olvasd tovább itt: index.hu
