Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatót tart (Fotó: Facebook/Orbán Viktor)
Cikkünk frissül
Az energia kérdése lesz a legfontosabb idén, ezzel kezdte nemzetközi sajtótájékoztatóját hétfőn délelőtt 11-kor Orbán Viktor, aki szerint 2025 olyan év volt, amikor mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy egy korszak lezárult, Trump elnök megadta a kegyelemdöfést. Orbán úgy látja, a nemzetek korszakába léptünk be, ők pedig 2010-től ennek az előhírnökeiként tekintenek magukra.
Az új korszak a kormányfő szerint a háború vagy béke kérdéséről fog szólni, ebben álláspontjuk, úgy látja, könnyen azonosítható. A következő tíz évben rengeteg szó lesz az energiáról, a nemzetek szuverenitásra az ellátástól függ, de a technológia legfontosabb kérdése is ez. Azok az országok, amelyek képesek lesznek az új iparágaknak megfizethető, olcsó energiaforrást biztosítani, azok nyertesek lehetnek, akik viszont nem szuverének, le fognak maradni. A feladat, hogy legyen erős ellátási láncunk, infrastruktúránk, erős cégeink. Magyarország energiaellátása szerinte garantált, a függetlenség rendben van. A gáz- és olajipari szabályozások, melyek Brüsszelben születnek, szerinte rombolóak Magyarország számára, a 2027-től esedékes szabályozás ellen Magyarország jogi úton tiltakozik. Nemzeti hatáskörben kell maradjon az energiamix kérdése Orbán szerint, erre vonatkozó jogkört elvonni nem szabad. Az a reményük, hogy 2027-re szűnjön meg a háborús helyzet, és töröljék el a szankciókat.
Ezt követően az ún. migrációs paktumról beszélt hosszan a kormányfő, az szerinte csak akkor lenne alkalmazható, ha tízezer fős befogadóhelyet létrehoznánk. Ők viszont nem építenek menekülttábort, és nem fogadják el, hogy Brüsszel mondja meg, kikkel éljünk együtt.
A fejlődés lehetősége lesz a harmadik fő kérdés az idei évben. Szerintük reális célkitűzés a magyar fejlődés, nem adják fel gazdaságfejlesztési céljaikat. Ezekre akkor van szerinte pénz, ha nem adják oda másoknak. Ezért nem fogják odaadni a magyarok pénzét Ukrajnának. Hadikölcsönt sem adnak, meggyőződésük, hogy ez átverés, és az ukránok soha nem fogják azt visszafizetni. Katonákat és fegyvereket sem küldenek, továbbá nem fogadják el azokat a brüsszeli döntéseket, amelyek szerntük hadigazdálkodásra akarják átállítani a nemzeteket. Helyette ún. békegazdaságot építenek. Befejezik a családi adókedvezmények megduplázását, a 30 év alatti, egygyermekes édesanyáj szja-mentesek lesznek, a minimálbér 11 százalékkal nő. Befezetik a 14. havi nyugdíjat, folytatják a három százalékos Otthon Start-programot, kifizetik a fegyverpénzt, és folytatják a tanárok béremelését. A bírák, a fogalmazók és a bírósági alkalmazottak fizetése is nő. Nagy dolognak tartja, hogy egy megszorításokra épülő európai politika közepén Magyarország hasonló döntéseket tud hozni.
A parlamenti választások kapcsán azt mondta: vagy a brüsszeli úton haladunk, ami háborúhoz és megszorításokhoz vezet, vagy a magyar úton, ami békét és fejlődési lehetőséget hoz.
Az MTVA nyitotta a kérdezők sorát, Csuhaj Ildikó tette fel az első kérdést. Felelevenítette, hogy Orbán Tusnádfürdőn fölényes Fidesz-győzelmet vetített előre. Most a 106-ból hány megnyerhető körzetet lát? És végleges-e, hogy nem lesz vita? A várható eredményről sajnálatosan nem ők döntenek, mondta Orbán, erről kizárólag a magyar emberek jogosultak dönteni. Az ő céljuk megismételni a 2022-es választási eredményt. Továbbá ő csak szuverén emberekkel látja értelmét vitának, szavai szerint Magyar Pétert továbbra sem tekinteni annak.
Tud-e Magyarország nemzetként nem az EU kötelékében érvényesülni, szuverénként megmaradni a titánok között? Erről a Financial Times érdeklődött, felvetve, hogy Magyarország majdnem bóvliban van a hitelminősítőknél. Venezuelával kapcsolatban a kormányfő elmondta, ez már az új világ egyik erőteljes megnyilvánulása. Új nyelv, ezen fog beszélni a világ a következőkben. Venezuelával együtt az Egyesült Államok képes a világ olajkészletének 40-50 százalékát ellenőrizni. Olyan erő, amely alkalmas arra, hogy jelentősen befolyásolja az energia világpiaci árát. Az amerikaiaknak szerinte olcsóbb energia kell, ami Magyarország számára jó hír. Komoly esélyt lát arra, hogy Venezuela ellenőrzés alá vonása kedvezőbb világpiaci energiahelyzetet teremt Magyarország számára. A legsikeresebb beruházási periódusunkról van szó szerinte, és a bóvli szóba sem jön. További amerikai beruházásokra számítanak például, és ebből is látszik szerinte, hogy Brüsszelen kívül is van élet. Meggyőződése, hogy az EU tagjaként csak akkor lehet értelmes politikát folytatni, ha szuverének vagyunk. A jövőt az unión belül, a NATO védelmi pajzsának biztonságában képzelik el, de szuverén politikát folytatva. Ez eltér szerinte a háborús elit stratégiájától, nyelvezetétől és gondolkodásától.
Az ATV az amerikai védőpajzsról érdeklődött. Miért az Egyesült Államok elnökétől kért Orbán segítséget? Mikor jött rá, hogy védőpajzsra van szükségünk? Fognak-e lehívni 2026-ban bármit? Az ígéret a Fidesz-kormánynak vagy Magyarországnak szólt? A kormányfő azt mondta erre, minden megállapodás személyes, és amíg az elnök akarja, addig úgy van, amikor pedig nem akarja, már nem lesz úgy. Az a biztos szerinte, amit a hivatalban lévő mindenkori miniszterelnök megköt az elnökkel. De ő nem számol ezzel, szerinte képesek lesznek a négyéves amerikai terminus után is életben tartani a megállapodást, saját magukról nem is beszélve. Az I. világháború elvesztése óta pedig mindig szükség volt szerinte védőpajzsra. Brüsszelből most ilyenre nem számít, inkább csak ellenséges lépésekre. Olyan védőpajzs szerinte nem állt rendelkezésre, amely Magyarország és az Egyesült Államok számára egyaránt elfogadható lett volna, ezért még dolgoznak a részletkérdéseken, a külügyminiszter irányítja a folyamatot.
A Telegraph arról érdeklődött, Trump venezuelai húzása mennyire tér el attól, amit Putyin csinált Ukrajnában, és mit szólna Orbán, ha Trump annektálná Grönlandot is. Orbán szerint minden összehasonlítás több, mint veszélyes, nem szeretne ilyenekbe bocsátkozni. Grönland kérdése könnyű szerinte, NATO-kérdés. Dánia a NATO tagja, az Egyesült Államok is. Magyarország a NATO-n belül nem döntő erejű ország, de ha a kérdés felmerül, majd lesz véleményük a dologról.
Mi fogja eldönteni az idei választást a megváltozott politikai kommunikációban, érdeklődött az Index. Orbán szerint a választásnak mindig van egy misztériuma. Izgalmas tudomány az előrejelzésé, de nem lehet szerinte előre választ adni a kérdésre. Egy dolgot tud: világosan kell beszélni. Meg kell mondani, mire kérnek mandátumot, mit végeztek, mire készülnek. Jó helyzetből indulnak szerinte, miután már sokadjára állnak ki a választók elé. A következő tíz év kulcsszavának a biztonságot tartja, és úgy érzi, ezt meg tudták és tudják is majd adni. Csak néhány, jelenleg három országot lát, akik a háborús hadviselés logikája helyett mást javasolnak. De majd növekedni fog szerinte ezek száma. Az ukránok legutóbb szerinte 800 milliárd eurót kértek, viszont aki ezt kifizeti, az tönkreteszi a népét.
A Weltwoche kérdésére Orbán arról beszélt, hogy az egész európai demokrácia lejtmenetben van. Sokatmondónak nevezte, hogy volt egy választás az EU-ban, amit meg kellett ismételni, mert nem ragadtak a borítékok, egy másikat pedig azért volt szükséges, mert nem volt megfelelő az eredmény. Van olyan ország szerinte, ahol a legtámogatottabb ellenzéki pártot nemzetbiztonsági megfigyelés alatt tartják. Máshol a legnépszerűbb vezetőt bírósági döntéssel akadályozzák a választáson való indulástól. Ha ezeket egyben nézi, Magyarországot mintademokráciának tartja.
A Blikk a Csányi Sándor és Kubatov Gábor közti labdarúgásügyi vitáról érdeklődött. Azt Orbán élvezettel figyeli, bár vannak olyan kinövései, amelyek szükségtelenek. Az a kérdés szerinte, azon az úton kell-e tovább menni, amelyen az elmúlt tizenhat évben haladtunk. A klubok szerepét kulcskérdésnek tartja. Jó irányba megy szerinte a vita, és nagyon sajnálja, hogy nem tud abban részt venni.
A Reuters felvetette, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin is támogatja Orbán győzelmét. Várható-e, hogy J. D. Vance Magyarországra jöjjön? Orbán reméli, hogy a békeerőfeszítések sikeresek lesznek, és az amerikaiaknak lesz miről beszélniük az oroszokkal, méghozzá Magyarországon. Készen állnak egy ilyen találkozó megrendezésére. Putyin látogatása szerinte nem időszerű, nem lát ilyen igényt. Viszont semmilyen jogi vagy politikai akadálya egy ilyen látogatásnak nem lenne. Magasrangú amerikai vezető érkezhet majd tavasszal. Orbán szerint a magyar embereknek jó, ha a magyar kormányt minél több nagyhatalom támogatja. Az ő céljuk, hogy minél több barátot gyűjtsenek, a török világtól az Egyesült Államokon át Kínáig. Beavatkozás szerinte akkor van, ha valamely választáson induló szereplő anyagi támogatást fogad el egy másik országtól. Nálunk szerinte úgy szokott lenni, hogy akik választási csalást kiáltanak, azok guruló dollárból finanszírozzák a kampányukat. Most szerinte a guruló eurókra kell majd figyelni. Nagyon erős brüsszeli beavatkozásra számít.
A kormányfő a legerősebb háborús uszítónak Manfred Webert nevezte, továbbá bírálta kicsit ismét az Európai Néppártot, melyet háborús pártnak tart. A kormány szerinte, amelyet megválaszt Magyarország idén, dönt majd háború és béke kérdésében. A háború elkerülésének módja szerinte nem orosz-ukrán, hanem orosz-amerikai megállapodás. Azt is gondolja, hogy mindaz a rossz, ami történt Brüsszelben, nem esett volna meg, ha az Egyesült Királyság nem hagyja el az EU-t. A föderalisták és szuverenisták közti egyensúly is így bomlott meg szerinte. Nem volna viszont szerinte észszerű Magyarországnak követni ezt a példát. Ha akkora ország lennénk, akkora GDP-vel és atomfegyverrel, mint a britek, akkor megpróbálkozhatnánk ezzel, de nekünk ez mind nincs, ezért a kilépés nem járható út. A kereskedelmi akciórádiuszunk továbbá nagyon egyirányú az EU irányába, ezért sem tanácsolná a kilépést. De lehet szerinte, hogy az EU amúgy is szétesik magától is, vezetési káoszt tapasztal, például a zöld átmenetetet illetően.
Az RTL a Szőlő utcai ügyről érdeklődött. Ki a politikai felelős azért, hogy az esetek megtörténhettek? Vagy nincs politikai felelős? Miként eshetett meg, hogy egy állami fenntartású intézményben éveken át súlyos bántalmazások történtek? Van-e a vizsgálatoknak már eredménye? Mit mondana Orbán a bántalmazott gyerekeknek? Orbán szerint a Szőlő utcai ügyekben sok éve történt az első feljelentés, a rendőrség viszont nem volt képes az ott dolgozókra bizonyítani bármit. A második alkalommal a rendőrségi eljárás már sikeres volt, az ügyészséget így be tudták vonni. A kérdés szerinte, az első alkalom miért volt sikertelen, erről a vizsgálat nem zárult még le. 25-26 ezer gyermek van, akikről nem tudnak gondoskodni a szüleik. Kétharmadukat nevelőszülő bevonásával látja el az állam, Orbán úgy látja, a nevelőszülői hálózat bővül. A maradék egyharmad intézetekben van. A Szőlő utca nem tartozik ez utóbbiba, mert az egy javító-nevelő intézet. Meg kellett vizsgálni, jól van-e megszervezve az öt hasonló intézet működtetésre, és arra jutottak, hogy nem, a problémák újratermelődhetnek. Ezért a szociális igazgatásból a büntetésvégrehajtás felelősségébe helyezik utóbbiakat. Tisztességesebb és törvénytisztelőbb ellátásra számít így. A bekerülő fiatalkorú bűnözőknek is vannak jogaik, mondta a kormányfő. Az államnak szerinte empátiával, de az eddiginél sokkal erőteljesebb szigorral kell fellépnie. Politikai felelősségről akkor tudnak majd beszélni, ha látják, az első eljárás miért nem volt sikeres.
A Bloomberg érdeklődött, Orbán lesz-e a miniszterelnök-jelölt, és maradna-e 2030-ig? A miniszterelnök azt mondta, a Fidesz testületeiben az a közbölcsesség, hogy nincs jobb nála. Keresik, de egyelőre nem találták. Amíg nem találták, ő lesz a jelölt. Magyarországon miniszterelnöki rendszer van, és nem készül arra, hogy átadná a hatalmat Sulyok Tamásnak, ezért marad a mostani rendszer.
A Telex kérdése Orbán Viktor rokonainak gazdagodásáról szólt. Tiborcz István egyes becslések szerint a harmadik leggazdagabb az országban, mindezt úgy, hogy folyamatosan az állammal üzletel. Normális ez egy demokráciában? Miközben az öregségi nyugdíj mediánja 250 ezer forint. Meg lehet élni ennyiből? A miniszterelnöki fizetésről és a jegybank pénzekről is szeretett volna kérdezni Simor Dániel, Kovács Zoltán viszont már a nyugdíjra vonatkozó kérdést sem akarta hagyni befejezni, itt pedig felszólított a mikrofon visszaadására. Orbán azt mondta, épp most vezetik be a 14. havi nyugdíjat, ezt megelőzően a baloldal által elvett 13. havit is visszaadták. Az a megállapodásuk szerinte a nyugdíjasokkal, hogy a nyugdíjak meg fogják őrizni az értéküket. Az MNB ügyében könnyebb helyzetben lenne szerinte, ha a kormány alá tartozna, de az teljesen független tőlük. Ha ellenőrizhetnék, akkor ilyesmi nem történne. Eljárások zajlanak, mondta Orbán. A vagyonvesztés mértékéről pedig csak a jegybank tud szerinte számot adni. Ami a vállalkozásokat illeti, három dolgot várnak el a nagyobb vagyonnal rendelkezőktől: tartsák be a törvényeket, fizessék be az adót, és adjanak munkát a többi magyar embernek. Ezeket várják mindenkitől függetlenül attól, ki fiai-borjai, fogalmazott a kormányfő.
A BBC-től Nick Thorpe arról érdeklődött, tud-e három dolgot mondani Orbán Viktor, amit Magyar Péterben nagyra becsül. Elhagyta a Fideszt, ennyit tud mondani Orbán, de ez szerinte jó hír nekik.
A Népszavát szólította volna Kovács Zoltán, majd azt mondta, nincsenek ott, ezért mást szólított. A lap munkatársa, Batka Zoltán a Facebook-oldalán arról írt: „Nem mentem Orbán-szeánszra és másnak is ezt javasoltam. Szerintem jó döntést hoztak a szerkesztőségben. A »sajtótájékoztató« tökéletesen visszaigazolta a napokban megjelent írásomban prognosztizáltakat. Ez nem sajtótájékoztató. Ez a sajtónyilvánosság elbábozása. Akik ebben részt vesznek, azok akaratlanul is a legjobb szándékuk ellenére is a rendszert erősítik. A kollégák kérdései és a rá adott »válaszok« egyértelműen kirajzolják, hogy semmi értelme ennek.”
Kovács András a Mandinertől érkezett, és arról beszélt, hogy sok baloldali szavazó nem hiszi el, hogy a Tisza olyanokat tervezne, amilyeneket például az Index-cikkben állítottak, szerintük ezeket csak a Fidesz találta ki. Mit üzenne nekik? Orbán azt mondta, hallgassanak a józan eszükre. Úgy látja, ha valami hápog, mint egy kacsa, továbbá „hártya van az ujjai között”, akkor lehet, hogy az egy kacsa. Elmondása szerint ismeri a Tisza volt vezető gazdaságpolitikusát, az ő gondolkodásmódját, és ő abból indul ki, hogy nagyobb terheket kell kivetni a lakosságra. A Tisza-környéki összes közgazdász ezt képviseli szerinte, míg ők azt, hogy a nagyobb szereplőkre kell nagyobb terheket kivetni. Orbán 2022-es helyzetet lát most is: ugyanazok az emberek, tanácsadók, közgazdászok. Ugyanazt a csatát kell szerinte megvívniuk, csak nagyobb a tét, mert bejött közben a háború.
Orbán kifejtette azt is, hogy Magyarország az Egy Kína-elvet képviseli, és már a kommunisták is jó kapcsolatot ápoltak Kínával, ami stratégiailag helyes döntés volt szerinte. Magyarországnak jó szerinte, hogy Kínában nem fenyegetést, hanem óriási lehetőséget látnak. Az ideológiai szembenállás feltámasztására lát kísérletet, de szerinte telejsen hibás gondolat, hogy Kína rendszerszintű rivális lenne. Annyiról van szó, hogy mindenkinek a saját kultúrájából kinövesztett kulturális rendszere van. Mi nem akarunk úgy élni, ahogy a kínaiak élnek, de nem gondoljuk szerinte ettől még, hogy Kína rendszerszintű riválisunk lenne.
Azok, akik az orosz megszállás ellen életüket adták, mit éreznének azt hallva, hogy Orbán szerint orosz-ukrán ügyben nem egyértelmű, ki kit támadott meg? A The Times érdeklődött erről. Nem az 56-osok megcsúfolása, ami történik? Brüsszelt és Kijevet tüntetik fel háborús támogatóként, Putyin nem az? Orbán szerint a helyzet egyértelmű, Oroszország támadta meg Ukrajnát. Az 56-osok szerinte arra vártak, hogy megjöjjenek az amerikaiak. Majd megjöttek az amerikaiak: békét akarnak. Az 56-osok nagyon boldogok lettek volna szerinte, ha jöttek volna az amerikaiak, és egy pozíciót tudtunk volna elfoglalni.
A 444 azt kérdezte, mikor beszélt Orbán utoljára Matolcsy Györggyel? Szóba került-e köztük az alapítványi vagyonvesztés ügye? Találkozott-e valamikor Matolcsy Ádámmal? Orbán azt mondta, nyolc-tíz éve is van, hogy találkozott vele. Matolcsy Györggyel a távozását megelőző napokban-hetekben beszélt utoljára. Kíváncsi volt a véleményére az utódlását illetően is. A jegybank semmilyen pénzügyi kérdésével nem foglalkozott a kormány.
A Direkt36 felvetette, hogy jóval az EU-átlag alatt költünk közszolgáltatásokra, nőnek a vasúti késések, nem fejlődik kellőképp az oktatás, az egészségügy. Tizenhat éve ennek ellenkezőjét ígérték. Milyen személyes felelősséget érez emiatt Orbán Viktor? A kormányfő elmondása szerint büszke arra, amit elértek, és felújítottak rengeteg kórházat, rendelőket építettek, két és félszer annyit költenek egészségügyre, mint 2010-ben költöttek. Autópályákat, gyorsforgalmi utakat építettek, nagy fejlődést lát itt is, és a vasút felújítása szerinte gőzerővel zajlik. Megvédené továbbá a pedagógusokat és orvosokat is, mert szerinte a lap kérdése mást nem jelenthetne, minthogy a dolgozók nem tesznek elég erőfeszítést a munkába. Azt mondani, hogy az ország nem működik, szerinte lebecsülése a szektorban dolgozóknak.
A Paraméter érdeklődött a Benes-dekrétumos szlovák törvény kapcsán. Fél év börtönbüntetés várhat arra, aki kétségbe vonja a dekrétumokat. Milyen módon veti latba Orbán Viktor a befolyását, személyes kapcsolatait, hogy valami történjen? Orbán azt válaszolta: számíthatnak arra a felvidéki magyarok, hogy a kormány támogatja őket. A kollektív bünösséget sem maguk, sem más ország esetében nem fogadják el, a kollektív bűnösséget megtestesítő jogszabályok rossz dolgok. Orbán szerint meg kell érteni a konkrét jogszabályokat. Ha valaki azt mondja, hogy a Benes-dekrétumok rosszak, az büntetendő? A létezését kell kétségbe vonni, vagy nem szabad róla rosszat mondani? Orbán várja, hogy legyen egy tiszta jogi helyzet. Tüntetések voltak, ahol elmondták, hogy a dekrétumok rosszak. Látja, hogy van ezer hektár termőföld, amelyek esetében a dekrétumokat vagyonjogi vitáknál használják. Amikor az egész helyzetet átlátja, majd kellő mélységben fog beszélni Ficóval.
Mi a véleménye arról, hogy Donald Trump felszabadította a venezuelaiakat? Ezt a kérdést egy holland újságíró tette fel. Orbán azt mondta, az elmúlt években több százan menekültek Venezuelából a magyarok közül hozzánk, és ők szintén boldogok amiatt, ami most történt. Velük azonosképp érez Orbán, és sok sikert kíván Venezuelának, ami elmondása szerint a világ egyik leggazdagabb országa.
Az utolsó megszólalás lehetőségét Breuer Péternek ítélte oda Kovács Zoltán. A Heti TV vezetője a magyar útról és a Közel-Keletről beszélt. Elismeri-e Jeruzsálemet mint Izrael fővárosát? A magyar honvédség részt vesz-e Gázában békefenntartóként? Igyekszünk megfelelni politikai-morális kötelezettségeinknek, ezért hirdettek zéró toleranciát az antiszemitizmust illetően, és igyekeznek Izraellel együttműködni abban, amiben lehet. Azon kevés országok közé tartozunk, amelynek van Jeruzsálemben diplomáciai kirendeltsége. De azt a vitát nem nyitná ki, Jeruzsálem a világ fővárosának számít-e, mert ahhoz hosszabb idő és több liter vörösbor kellene, meg amúgy is, Felcsút szerinte az, mindenkinek máshová húz a szíve. A békekonstrukció vonzó és átlátható, de végrehajtani nehéz lesz.
A sajtótájékoztató ezt követően, fél kettőkor véget ért, a Magyar Hangnak nem adtak lehetőséget kérdés feltételére.
Orbán Viktor sajtótájékoztatója kapcsán az elmúlt napokban azt kommunikálták, hogy oda beengednek minden hazai és külföldi lapot, ennek ellenére nem fogadták el a Kontroll, a Partizán, a Jelen és a Gulyáságyú Média regisztrációját sem. Erről szóló cikkünket itt olvashatják.
A kormányfő hétfőn délelőtt rövid videóval hangolt a sajtótájékoztatójára. Abban közösségi médiás munkatársát kérdezi arról, ott áll-e szilveszter óta, utalva arra, hogy az akkori, közmédiás interjúját is hasonló rövid felvétellel vezették fel. A kérdésre, bemelegített-e a kérdésmaratonra, azt válaszolta: „be kell mosakodni most, a bemelegítés, az megvolt.” A felvetésre, hány kérdésre számít, azt mondta, ötvenegynéhány média regisztrált, és ha mindenki csak egyet kérdez, így is lesz félszáz.
Olvasd tovább itt: hang.hu
