Fotó: faktumprojekt.huMagyar Péter érvelése leegyszerűsíti ezt az összetett helyzetet, amikor a vendégmunkások jelenlétét politikai és morális problémaként állítja be. A magyar munkaerőpiac működését azonban alapvetően demográfiai folyamatok, elvándorlás, valamint területi és ágazati különbségek alakítják. Számos térségben egyszerűen nincs elegendő munkavállaló a meglévő állások betöltésére, miközben máshol eltérő típusú munkahelyek maradnak betöltetlenül. A vendégmunkások ezért jellemzően nem a magyar munkavállalókat kiszorító szegmensekben jelennek meg, hanem ott, ahol a hazai kínálat strukturálisan elégtelen.A politikus beszédében a jelenség a multinacionális vállalatok visszaéléseként jelenik meg, amikor azt állítja, hogy „külföldi multik, állami milliárdokért, nem magyar munkaerővel termelnek”. A valóság azonban ennél lényegesen összetettebb. Az autóiparban, az elektronikai gyártásban vagy az akkumulátor-ipar egyes területein a folyamatos termelés és a stabil munkaerő-ellátás alapfeltétel. Ezekben az ágazatokban a munkaerő kiesése gyorsan beruházások és megrendelések elvesztéséhez vezethet. Emellett a többműszakos és monoton munkakörök egyre kevésbé vonzóak a fiatalabb generációk számára, így a cégek sok esetben hiába keresnek hazai munkaerőt.A vendégmunkások növekvő jelenléte nem kizárólag magyar sajátosság, hanem regionális és globális trend. A közép-európai országok hasonló kihívásokkal szembesülnek a demográfiai fogyás és az elöregedő társadalmak miatt. Lengyelországban, Csehországban és Romániában is egyre nagyobb számban dolgoznak külföldi munkavállalók, eltérő léptékben, de azonos gazdasági logika mentén. A vendégmunkások száma így nem önmagában értelmezendő, hanem annak a szerkezeti alkalmazkodásnak a jele, amelyet a régió gazdaságai végrehajtanak.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
