Bulgária 2026. január 1-jével hivatalosan is bevezette az eurót, amivel az eurózóna 21 tagállamúvá bővült. Noha az átállást Brüsszel történelmi sikerként ünnepli, az új valuta a bolgár társadalomban kifejezetten megosztóvá vált: mára a lakosság fele ellenzi az euróra való áttérést. Az ellenérzés kevésbé technikai jellegű, sokkal inkább abból a társadalmi-gazdasági közegből fakad, amelyben az átállás zajlik. Bulgária ugyanis nem gazdasági sikertörténetként érkezik az eurózónába, hanem alacsony bérekkel, magas egyenlőtlenségekkel és bizonytalan jövőképpel. Ilyen körülmények között sokan nem történelmi mérföldkőként, hanem kockázatos kísérletként tekintenek az euró bevezetésére, amelynek árát az átlagemberek fogják megfizetni.
https://hvg.hu/360/20260101_bulgaria-euro-magyarorszag-stabilitas-konvergencia-euroatallas
Az ezredforduló óta Bulgária a tizedik EU-tagállam, amely csatlakozik az eurózónához. Bár minden belépést társadalmi viták és aggodalmak kísértek, az euróra való áttérés eddig mindenhol kezelhetőnek bizonyult technikailag, és sehol nem járt együtt súlyos gazdasági krízissel. A feszültségek inkább társadalmi és politikai szinten jelentek meg. Minden jel arra utal, hogy Bulgária is hasonló pályát fut be: az átállás feszülten indul, de végül lassú belenyugvással, komoly gazdasági megrázkódtatás nélkül zajlik le. A bolgár példa ugyanakkor ismét rámutat arra, hogy az emberek szubjektív tapasztalatai és a hivatalos adatok gyakran elválnak egymástól – és ez politikailag sokszor veszélyesebb tényező, mint maga a gazdasági kockázat.
Nem véletlen, hogy Magyarország mindmáig nem lépett be az eurózónába, sőt hivatalos céldátumot sem jelölt ki az euró bevezetésére. Bár ezt sokan egyszerű halogatásként vagy stratégiai hibaként értelmezik, az euró elutasítása valójában tudatos döntés az Orbán-kormányok részéről. Gazdasági értelemben 2010 óta – megfelelő politikai akarattal – Magyarország is eljuthatott volna az euró bevezetésének küszöbére. Az elmúlt másfél évtized kormányzati gyakorlata azonban világossá tette, hogy Magyarországon az euró kérdése nem gazdasági, hanem hatalomtechnikai természetű. Ezt a közelmúltban maga a miniszterelnök is nyíltan megerősítette, amikor az Economx podcastjában úgy fogalmazott: amíg ő van hatalmon, addig „biztos nem lesz a terítéken” az euró bevezetése.
https://hvg.hu/gazdasag/20251006_Orban-Viktor-Economx-interju-vallalkozoi-hitel-minimalber-gazdasag
Az euró nem illeszkedik a NER logikájába
A NER politikai logikája kezdettől fogva az euróövezet működésmódjának antitézisére épül: a mozgástér folyamatos tágítására, a döntések feletti kontroll gyengítésére és a hatalom koncentrálására. Egy eurózónán kívüli országban a kormány – közvetve vagy közvetlenül – képes játszani az árfolyammal, az inflációval és a kamatokkal. Ezek nem pusztán gazdasági eszközök, hanem politikailag is rendkívül hasznos instrumentumok: lehet velük időt nyerni, konfliktusokat elkenni vagy a felelősséget külső szereplőkre áthárítani.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
