Volodimir Zelenszkij a JP Morgan képviselőivel egyeztet (Forrás: Ellenpont)Az Unió háborúpárti vezetése a nemzetközi pénzügyi elitnek dolgozik
Az Ellenpont emlékeztet, a másik kulcsterület az ukrán mezőgazdaság. Ukrajna területének több mint fele szántóföld, rendkívüli termékenységgel, ami miatt gyakran a világ kenyereskosaraként emlegetik. A háborút követően amerikai multinacionális cégek – köztük a Cargill, a DuPont és a Monsanto – összesen mintegy 17 millió hektár termőföldet vásároltak fel, ez az ország művelhető területeinek közel egyharmada.
A BlackRock ezekben a vállalatokban is jelentős részvénycsomagokkal rendelkezik, így közvetetten az ukrán agrárszektorban is érdekelt.
Megjegyzik, a BlackRock ukrajnai szerepvállalása azért is különösen érdekes, mert időközben Európa legnagyobb gazdaságában, Németországban a szervezet egyik volt vezetője, Friedrich Merz alakíthatott kormányt. A német kancellár 2016 és 2020 között a BlackRock Asset Management Deutschland AG felügyelőbizottságának elnöke volt. Feladata elsősorban stratégiai és irányítási jellegű volt: a német leányvállalat felügyelete, valamint a vállalat érdekeinek képviselete a politikai és gazdasági környezetben.
Merz legfontosabb szerepe a kapcsolati tőkéjében rejlett.
A BlackRock arcaként működött Németországban, és kiterjedt politikai hálózatát arra használta, hogy hozzáférést biztosítson a vállalat számára a berlini és brüsszeli döntéshozókhoz. Többek között találkozókat szervezett Larry Fink, a BlackRock alapítója és német pénzügyminiszterek között, ami egy gyakran kritizált pénzügyi óriás számára különösen értékes legitimációt jelentett a német piacon.
Merz teljes mértékig kiszolgálta a pénzügyi óriás érdekeit, gyakran akár a németek ellenére is: lobbizott például a tőkepiaci alapú nyugdíj-megtakarításokra való átállásért (hasonló törekvést láthatunk a Tisza Párt 660 oldalas gazdasági konvergencia programjában, a Tisza-csomagban, amely gyakorlatilag megszüntetné az állami nyugdíjrendszert), valamint az Európai Tőkepiaci Unió erősítéséért.
Háborús kijelentések Európa vezetőitől
A portál felidézte, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának 2022 februári kezdete óta Brüsszel lopakodó kommunikációval építi a háborús beavatkozást sürgető narratíváját: kezdetben csak sisakok és mellények küldéséről volt szó, később aztán már harckocsikat és fegyverrendszereket küldtek az európai vezetők Ukrajnának. Mára az európai vezetők egyre látványosabb háborúpárti kijelentéseket tettek.
Manfred Weber, a Tisza Pártot is soraiban tudó Néppárt frakcióvezetője tavaly májusban úgy fogalmazott, az Európai Unió kész az Egyesült Államokból (Trump győzelmével) kieső, Ukrajnának szánt források pótlására, majd arról is beszélt, támogatja a német katonák bevonását az ukrán békefolyamat biztosításába. Mint fogalmazott: „Szeretném, ha a katonák egyenruháján az európai zászló lobogna, és ukrán barátainkkal közösen biztosítanák a békét.” Friedrich Merz német kancellár pedig hivatalba lépése után röviddel, 2025 májusában engedélyezte a német fegyverekkel való mélységi csapások végrehajtását Ukrajna számára Oroszország ellen. Ősszel pedig már arról beszélt, hogy „mentálisan fel kell készülni egy elhúzódó háborúra Oroszországgal”. Az év végére már arról nyilatkozott, német katonákat küldene Ukrajnába, akik egy orosz támadás esetén viszonoznák a tüzet. Évértékelő beszédében azt mondta, Európának nagyobb önálló védelmi képességekre van szüksége, beleértve a megnövelt hadi- és katonai kiadásokat.Ursula von der Leyen bizottsági elnök tavalyi évértékelő beszédében kijelentette, Európa „harcban áll”, és hozzátette: Ukrajna jövője az Európai Unióban van. Az Európai Uniót 2030-ig hadigazdasággá alakító „Readiness 2030” program kapcsán fogalmazott úgy, hogy „Európának végre olyan eszközei és forrásai kell legyenek, amelyek lehetővé teszik a saját védelmi iparra, gyártásra és közös beszerzésre épülő erős védelmet”.Boris Pistorius német honvédelmi miniszter még 2024-ben arról beszélt, „Németországnak készen kell állnia, hogy konfrontálódjon Putyinnal” és felvetette, hogy nem német állampolgárok is csatlakozhatnának a jövőben a Bundeswehr kötelékébe, hogy növeljék a Németország „háborús készültségét”.Donald Tusk lengyel miniszterelnök már 2025 tavaszán arról beszélt, hogy 500 ezresre kell duzzasztani országa hadseregét, és „megpróbálnak az év végére elkészíteni egy modellt, amely lehetővé teszi, hogy Lengyelországban minden felnőtt férfit kiképezzenek háború esetén, hogy ez a tartalék valóban összemérhető és megfelelő legyen a potenciális fenyegetésekkel szemben”.Emmanuel Macron 2024-ben európai katonák Oroszországba küldésének lehetőségét latolgatta. Tavaly év végén az uniós vezetők – többek között António Costa, Ursula von der Leyen, Emmanuel Macron, Keir Starmer, Friedrich Merz – kifejezték, hogy az EU egységesen támogatja Ukrajnát.Az úgynevezett „Hajlandók Koalíciója” országainak nemzetbiztonsági tanácsadói január 3-án Kijevben megállapodtak egy többoldalú keretegyezményről, amely európai vezetésű, többnemzetiségű erők ukrajnai telepítésével számol a biztonsági garanciák részeként. A megállapodás szerint Ukrajna fegyveres erői maradnak az első védelmi vonal, az európai erők pedig a szárazföldi, légi és tengeri biztonságban vesznek részt, miközben az Egyesült Államok háttértámogatást biztosít.Bajnai Gordon idén januárban egy interjúban, a Tisza Párt választási győzelmével kapcsolatos reményeinek kifejtését követően arról beszélt: „Régóta adósok vagyunk az európai autonómia kialakításával, és a mostani sokk lökést adhat, hogy növényevőből végre húsevővé váljunk egy ragadózók által uralt világban.” Euró százmilliárdokat szednek be a háború folytatására
A háború 2022-es kiszélesedése óta az egyébként is gyengélkedő európai gazdaságra végzetes csapást mértek a balliberális brüsszeliták: elindult az EU erőltetett leválasztása az orosz energiahordozókról, amelynek köszönhetően az európai kontinens gazdasági teljesítménye tovább zuhant. Ilyen gazdasági körülmények között döntött arról a brüsszeli vezetés (és a háborúpárti kormányok vezette tagállamok), hogy a kontinenst fel kell fegyverezni, és fel kell készülni egy háborúra Oroszország ellen. Ennek azonban súlyos ára van, amit brutális adóemelésekhez vezetett 2022 óta a háborúpárti vezetésű országokban.
Az Egyesült Királyságban a legsúlyosabb háborús sarc a társasági adót érintette: a nagyobb, évi 250 ezer font feletti nyereséget termelő vállalatok esetében a kulcs 19 százalékról 25 százalékra emelkedett, amely 2023-tól hatályos, és a 2024–25-ös költségvetési években is érvényben van. Emellett a kormány befagyasztotta a személyi jövedelemadó sávhatárait 2028-ig, ami az infláció révén reálértéken adóemelést jelent, hiszen egyre több bér növekszik bele az inflációkövető béremelések nyomán a magasabb adókulcsot jelentő sávokba. Emellett 2024-ben emelkedtek a jövedéki adók, különösen a dohány- és e-cigaretta-termékek esetében, valamint nőtt a légiutas-adó a prémium és business class jegyekre. Végezetül az egyébként is borsos energiaárak is jelentősen növekedhetnek az energiaszektorra tavaly év végén kivetett 25 százalékos extraprofitadó miatt.Franciaországban a kormány több, célzott adóemeléssel igyekszik növelni a bevételeket. A magas jövedelmű magánszemélyeket 2025 és 2027 között ideiglenes szolidaritási pótlék sújtja, amely a 250 ezer euró feletti jövedelmeket érinti, és évente mintegy 2 milliárd euró bevételt hozhat. A nagyvállalatokra rendkívüli különadót vetnek ki: az 1 milliárd euró feletti árbevételű cégek 2025-ben összesen körülbelül 8 milliárd eurót fizethetnek be, 2026-ban pedig további mintegy 4 milliárdot. A digitális szolgáltatási adó kulcsa 3 százalékról 5 százalékra emelkedett 2024-től. Ezzel párhuzamosan részben visszaállították a korábban csökkentett áramadót (TICFE), valamint emelték a repülőjegyekre és egyéb légi illetékekre kivetett környezetvédelmi díjakat.Németországban az adó- és járulékemelések jelentős része a klíma- és szociális rendszerek finanszírozását célozza. A szén-dioxid-adó 2024-ben tonnánként 30 euróról 45 euróra nőtt, 2026-ra pedig 55 eurós szintet terveznek, ami 5-10 centtel emelheti az üzemanyagárakat. Az ápolási biztosítás járuléka 2023-ban 3,05 százalékról 3,4 százalékra emelkedett, 2025-től pedig 3,6 százalékra nő, a gyermektelenek esetében összesen 4,2 százalékra. Az egészségbiztosítási kiegészítő járulék átlagos mértéke 2024-ben 1,7 százalékra emelkedett, de több pénztár ennél is magasabb kulcsot alkalmaz.Spanyolországban az adóemelések elsősorban a pénzügyi és energiaipari szektort, valamint a legvagyonosabb rétegeket érintik. A bankokra 2023 és 2025 között 4,8 százalékos különadót vetettek ki a kamatbevétel-növekményre, míg az energiaipari cégekre 1,2 százalékos adó vonatkozik az árbevételük után; a két intézkedés együtt 2024-ben mintegy 2,86 milliárd euró bevételt hozott. De bevezették a szolidaritási vagyonadót is, amely a 3 millió euró feletti vagyonra vonatkozik, legfeljebb 3,5 százalékos kulccsal, és 2023–2024-ben 1,5–2 milliárd eurós bevételt eredményezhet. Olaszországban az egyik leglátványosabb lépés a banki extraprofit-adó bevezetése volt, amely egyszeri, 40 százalékos adót jelent a 2023-as kamatmarzs-növekményre. Emelkedett az új adózók átalányadója is: a külföldről érkező, adóalannyá váló magánszemélyek számára az éves fix adóalap 100 ezer euróról 200 ezer euróra nőtt a 2024-től belépők esetében. Írországban a legnagyobb változás szintén az energiaszektort érinti. Emelkedett a szén-dioxid-adó, tonnánként 48 euróról 56 euróra, miközben visszavezették az üzemanyagokra kivetett jövedéki adókat, amelyeket korábban a válság miatt csökkentettek.
Jól látható tehát, hogy elsősorban a zöld átállásra hivatkozva, az energiaszektor megadóztatásával, másrészt pedig a közvetlen adótételek (jövedelemadó és társasági adó) emelésével próbál Európa pénzt szerezni a háborúra. Hasonló modellt honosítana meg Magyarországon is a Tisza Párt, amelynek kiszivárgott gazdasági tervezete szerint gyakorlatilag az összes fent felsorolt- és annál sokkal több- megszorítást vezetne be hazánkban, egy esetleges választási győzelmet követően.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
