Hivatali visszaélés miatt feljelentette a Bors különszámának terjesztését betiltó bírót Tényi István – írja a Magyar Nemzet. A feljelentés a lap szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészséghez került. Tényi arra hivatkozik benne, hogy a Fővárosi Törvényszék bírájának neve és címe megegyezik egy, a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található személyével, ezért nem is nevezhető pártatlannak. Továbbá tavaly a Magyar Bírói Egyesület oldalán véleményét fejezte ki a kormánnyal megkötött négyoldalú megállapodás miatt.
A két fenti indok azonban, amelyekre hivatkozva Tényi hivatali visszaélést sejt, sok sebből vérzik, és inkább politikai lejáratás állhat a háttérben.
A kormánnyal 2024-ben kötött négyoldalú megállapodást a Magyar Bírói Egyesület oldalán több száz aktív bíró kritizálta, a nevét és a beosztását is vállalva. Később az Országos Bírói Tanács fel is mondta azt, a bírák pedig februárban tüntettek is a függetlenségük mellett.
A Fővárosi Törvényszék karácsony előtt hozta meg azt az ideiglenes intézkedést, amely azonnali hatállyal megtiltotta a Bors tiszás adótervekkel riogató különszámának terjesztését. Ezt nemcsak a lap kiadója nevezte a sajtószabadság elleni támadásnak, hanem fideszes politikusok is, akik maguk kezdték el osztogatni a lapot – ezzel gyakorlatilag a saját maguk által hozott törvényeket nem tartották be. Erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.
Aláássák a közbizalmat
Mint azt korábban a HVG is megírta, a bírák politikai szerepvállalását jogszabály tiltja, azzal azonban, hogy valaki érdeklődésből letölt egy applikációt, semmilyen szabályt nem sért meg. A bírák szavazni is elmehetnek, részt vehettek az ellenzéki előválasztáson, és a nemzeti konzultációt is kitölthetik. Hasonló következtetésre jutott a Verfassungs blogon megjelent írásában Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) volt elnöke is. Úgy fogalmazott: „Miért kellene ezeket a bírákat felelősségre vonni? Nem vettek részt politikai tevékenységben, egyszerűen letöltöttek egy legálisan elérhető applikációt, és magánszemélyként regisztráltak rá. Az ilyen magatartás nem értelmezhető meg nem engedett politikai tevékenységként”.
Ráadásul – ahogyan arra az Ügyvédkör is utalt – a Tisza Párt adatbázisában szereplő nevek és címek nyilvánosságra hozása a személyes adattal visszaélés, valamint a tiltott adatszerzés bűncselekményt is kimerítheti, hiszen a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül, jogellenesen szerezték meg, továbbították és tették közzé. Ez pedig az azon állítólagosan szereplő bírákra is érvényes.
Pecsenye Csaba, az OBT jelenlegi elnöke az RTL-nek adott interjúban szintén úgy fogalmazott, hogy az országban körülbelül 2690 bíró dolgozik, ezért Lázár János építési és közlekedési miniszter vádjaival ellentétben „elképzelhetetlen, hogy ők mind a Tiszának nyalnának”.
Hogy egy tiszás regisztráció politikai tevékenységnek minősül-e, arról Pecsenye szerint a szolgálati bíróságok hivatottak dönteni, az ügy valamennyi körülményének megvizsgálása után. Az OBT-elnök úgy tudja, nincs is ilyen eljárás folyamatban, bár azt is megjegyezte, hogy ilyen típusú adatokat ők nem tartanak nyilván.
A bírái elleni támadást közleményében a Fővárosi Törvényszék is elítélte. Mint írták, határozottan visszautasítanak minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráikat – a nyilvánosság által nem ismert, azonosíthatatlan forrású és adattartalmú, az adatok keletkezésének és kezelésének módjáról semmiféle transzparens leírással nem bíró „listá(k)ra hivatkoz(gat)va – elfogultsággal vádolják!”, az ilyen eljárások ugyanis alkalmasak arra, hogy „aláássák a bíróságokba vetett közbizalmat”.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
