Tovább gyűrűzik a botrány a Bászna Gabona Zrt.-nél, a kelet-magyarországi agrárvállalatnál az eltűnt terménykészletek és a gazdák befektetése mellett adófizetői pénzek is kockán forognak.
A társaság csődközeli helyzetéről a Telex írt karácsony előtt, azóta az agrárminiszter kétszer is megszólalt az ügyben. Nagy István bejelentette, a kormány garantálja, hogy a Bászna Gabona Zrt. károsult üzletfelei a pénzükhöz jussanak – ám nem mindenki.
Az ügyben vizsgálat indult, a kormány döntése értelmében a kis- és középvállalkozásoknak minősülő partnerek követeléseit az állam megtéríti, a részletek kidolgozása folyamatban van
– mondta a miniszter múlt csütörtökön. Nagy István azt is kilátásba helyezte, hogyha a bíróság elrendeli a cég felszámolását, akkor a kormány él a kiemeltté nyilvánítás lehetőségével, így az általános ügymenethez képest gyorsabb eljárásra lehet számítani. Erre cikkünk megjelenéséig nem került sor. Közölte továbbá, olyan szabályok kialakításán dolgoznak, melyek lehetővé teszik, hogy a tavaszi munkálatokhoz szükséges forrás a gazdálkodók számára biztosított legyen, ám ennek mikéntje – amint arra a miniszter is utalt – még nem ismert.
Rengetegen követelik a pénzüket a Bászna Gabonától, miközben hatalmas a hiány a mátészalkai székhelyű mezőgazdasági cégnél. A villámgyorsan felfutó vállalkozás fizetési gondjai gazdákat, vevőket és finanszírozókat egyaránt bizonytalanságba sodortak, és közraktári zárolások is indultak. A társaság szélsebesen szerzett üzleteket, így sok versenytárs, kisebb kereskedő tönkrement, és a nagyobbak közül is akadt, aki visszaszorult a megyében. Az üzletpolitika lényege az volt, hogy olyan áron vállaltak betakarítást, amiről nehezen látható, hogyan lehetne profitábilis, és olyan áron adtak el terményt, amin szinte csak veszteség keletkezhetett.
A Bászna Gabona Zrt. bevétele 2021-ben 1 milliárd, 2022-ben 3 milliárd, 2023-ban 8,2 milliárd, 2024-ben 15 milliárd forint volt. Ugyanakkor drasztikusan nőtt a hitelállomány is. Legutóbbi, 2024-es mérlegük alapján alig 9 milliárdos eszközállományuk mellé több mint 7 milliárd forintos hitelállományuk lett, és a tavalyi pénzügyi beszámoló még nem is ismert.
Az UBM 34 ezer tonna terménye után fut
Noha sok információ kering arról, mely gazdák és cégek lehetnek a kárvallottjai a Bászna Gabona Zrt. megrogyásának, a 24.hu azonosított egy vállalatot, amely méretéből fakadóan várhatóan nem számíthat az állami kártérítésre. A Budapesti Értéktőzsde honlapján a múlt héten megjelent az UBM Holding Nyrt. leányvállalatot érintő készlethiányról szóló rendkívüli tájékoztatása. A magyar tulajdonú regionális multicég január 7-én kelt levelében arról ír, hogy az UBM Grain Zrt.-hez eljutott információk alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az általa
a Bászna Gabona Zrt. telephelyein tárolt készletek egy jelentős része nem áll rendelkezésre.
Az UBM a saját nyilvántartása alapján több mint 34 ezer tonna mezőgazdasági terményt – árpát, búzát, kukoricát – tárol a Bászna Gabona telephelyein.
Ez a felsorolt termények átlagárából kiindulva 2,2–2,5 milliárd forint értékű termény lehet. Ha ennek jelentős része hiányzik, az akár milliárdos veszteséget is jelenthet.
A cég közölte, a vezetőség haladéktalanul megteszi a hiányzó készletek pontos mennyiségének, valamint a hiány okainak feltárását célzó lépéseket. Ugyanakkor jelezték, hogy a készlethiány negatív hatással lehet az UBM Grain Zrt. – és közvetve a teljes UBM Csoport – folyamatban lévő üzleti évének eredményességére.
Az UBM-et 1996-ban két magánszemély, Uzsoki András és Botos Andor alapította, ők jelenleg is tulajdonosok a cégben, amelybe 2022-ben egy állami magántőkealap is beszállt, tehát a Bászna Gabona esetleges csődje akár a magyar állam befektetésére is hatással lehet. Az UBM Holdingnak ugyanis mára több mint 15 százalékos tulajdonosa az MFB Vállalati Beruházási és Tranzakciós Magántőkealap.
Az UBM megkeresésünkre azt közölte, hétfőn ül össze az operatív igazgatóság, ahol minden valószínűség szerint döntés születik arról, hogy feljelentést tesznek az ügyben. Kérdeztük a céget arról is, kezdeményezik-e a Bászna Gabona Zrt. felszámolását, erre azt írták, az igazgatóság folyamatosan vizsgálni fogja a feljelentésen túl a további jogi lehetőségeket is. Az Agrárminisztériummal nem egyeztettek, de megjegyezték: a Bászna esetleges csődje cégcsoport szintű tőkevesztést várakozásaik szerint nem okoz, ebből következően állami pénzt közvetett módon sem érintene az UBM Csoporton keresztül.
Kósa Lajos családja a háttérben
A Bászna Gabonát 2018 végén alapították, először kft.-ként működött, majd zártkörű részvénytársasággá alakították. Az ötmillió forintos jegyzett tőkével létrehozott társaság 40 százalékos tulajdonosa Kósa Karolina Éva, Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő testvére volt. Neki volt a legnagyobb tulajdonrésze a tagok közül. Ráadásul korábban a politikus édesanyja is közvetett tulajdonos volt, ám később kiszállt az üzletből. A társaság jogi ügyeinek intézésére Kósa ügyvéd barátját, Fiák Istvánt kérték föl, aki jutányos áron passzolt át egy jól jövedelmező céget a fideszes politikus volt feleségének.
Olvasd tovább itt: 24.hu
