Április 12-re tűzte ki Sulyok Tamás államfő az országgyűlési képviselő-választást, amely az Alaptörvény szerint a legkorábbi lehetséges időpont. A választás időzítését az is befolyásolta, hogy április 5. húsvétvasárnapra esik, amikor nem lehet szavazást tartani. A választási eljárás részleteit az igazságügyi miniszter rendeletben szabályozza, ám a legfontosabb határidők és határnapok már most ismertek.
A magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok február 20-ig kapják kézhez a névjegyzékbe való felvételükről szóló értesítőt, amelyet elektronikus úton is megkaphatnak, ha rendelkeznek tárhellyel
A hivatalos kampány február 21-én kezdődik, az egyéni jelöltek március 6-ig gyűjthetik az ajánlásokat
Országos listát azok a pártok állíthatnak, amelyek legalább 71 egyéni választókerületben jelöltet indítanak, a listák bejelentésének határideje március 7.
Ez is érdekelheti
Megvan a 2026-os választás pontos dátuma – Sulyok Tamás döntött
Sulyok Tamás köztársasági elnök kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik, 2026-os országgyűlési választás időpontját. Ahogy az várható volt, az államfő a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét (vasárnapot) választotta.
Tovább
Tudnivalók a külhoni állampolgároknak
A külhoni magyar állampolgárok, akik nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel, levélben szavazhatnak, amennyiben már regisztráltak, vagy legkésőbb március 18-ig kérik felvételüket a névjegyzékbe. A levélcsomagokat március 28-tól vehetik át, és a szavazatokat április 12-én 19 óráig kell eljuttatni az illetékes helyekre.
Egyéni jelölt, országos lista
A választás egyfordulós, és a választók két szavazattal rendelkeznek: egyet az egyéni választókerületi jelöltre, egyet pedig az országos pártlistára adhatnak le. Az országgyűlés létszáma 199, a választási rendszer vegyes többségi rendszerű: 106 képviselő egyéni választókerületben (OEVK) relatív többséggel kerül megválasztásra, 93 képviselő pedig párt-, illetve nemzetiségi listán kerül be a parlamentbe arányos rendszerben, kiegészítve a szavazatszámot a töredékszavazatokkal. Töredékszavazatok azok a szavazatok, amelyek az egyéni kerületben nem értek mandátumot (vesztesek szavazatai), továbbá a nyertes „felesleges” szavazatai is ilyenek, amelyekre nem volt szükség a győzelemhez. A nemzetiségi választók kedvezményes mandátumot szerezhetnek, ha a rájuk leadott szavazatok száma eléri a kedvezményes kvótát. Az országos listás mandátumok kiosztásánál a D’Hondt-módszert alkalmazzák, amely a legnagyobb átlag elvén alapul. Az ötszázalékos küszöböt el nem érő pártok nem szerezhetnek mandátumot, míg közös listák esetében a küszöb tíz vagy tizenöt százalék lehet, attól függően, hány párt állította a listát.
Végleges eredmény
A választás éjszakáján az NVI előzetes eredményt közöl, de a végleges eredmény csak a külföldön leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után válik hivatalossá. Az egyéni választókerületek eredményét legkésőbb április 18-án, újraszámlálás esetén április 20-án állapítják meg, míg az országos listás eredmény legkésőbb május 1-jén válik véglegessé. Az új országgyűlésnek legkésőbb május 12-ig kell megalakulnia, és az alakuló ülésen választják meg a miniszterelnököt, aki az államfő javaslatára az országgyűlés többségének szavazatával nyeri el a tisztségét.
Mit csinál a Nemzeti Választási Bizottság?
A választási folyamatot a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) felügyeli, amelynek összetétele a választás kitűzésével módosulhat. Az országos listát állító pártok és nemzetiségi önkormányzatok delegáltakat küldhetnek az NVB-be, akik tanácskozási joggal vehetnek részt az üléseken. Az NVB feladatai közé tartozik a választások tisztaságának biztosítása, a jogszabályok egységes értelmezése, valamint a választási eredmények megállapítása. A bizottság dönt a kifogásokról, a listák nyilvántartásba vételéről, és felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását. Az NVB elnöke adja ki a mandátumot szerző képviselők megbízólevelét, illetve a választásról szóló beszámolót az országgyűlés elé terjeszti.
Olvasd tovább itt: www.blikk.hu
