Egy friss bírósági döntés szerint hűtlen kezelésként is vizsgálni kell azoknak a kormányzati kampányoknak a finanszírozását, amelyek nyilvánvalóan hamis állításokat, a politikai ellenfeleket lejárató üzeneteket közvetítenek – írja a K-Monitor. A szervezet felülbírálati indítványa alapján ugyanis a Budai Központi Kerületi Bíróság nemrég kimondta: a nyomozó hatóság nem utasíthatja el a kormányzati kommunikáció tartalmi vizsgálatát arra hivatkozva, hogy a megrendelt hirdetések a kormány irányvonalát követik.
Az egész úgy kezdődött, hogy tavaly feljelentés érkezett a rendőrséghez, miszerint az állami hirdetések költéseit a választói felhatalmazással ellentétesen, „nyilvánvaló hazugságokra” költi a kormányzat, amivel hűtlen kezelést követ el. Ilyenek voltak például a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében terjesztett plakátok, amelyek szerint Brüsszel, a magyar ellenzék és Magyar Péter elvenné a 13. havi nyugdíjat.
Ezt a feljelentést a BRFK 2025. júniusi határozatában arra hivatkozva utasította el, hogy a hirdetések tartalma a kormány elveit közvetítik a választók felé, a megrendelésük és finanszírozásuk így nem értékelhető hűtlen kezelésként. Az elutasító határozat ellen aztán a K-Monitor tavaly októberben felülbírálati indítványt nyújtott be: ebben azzal érveltek, hogy nem a közzétevő személye, hanem a hirdetés tartalma alapján kell megítélni, hogy egy hirdetés közérdekű-e, közpénzből finanszírozható-e vagy sem.
Álláspontjuk szerint a feljelentésben megjelölt konkrét hirdetések a tartalmuk alapján nem közérdekű, pártsemleges tájékoztatások, hanem kampánycélú hirdetések – vagyis a központi költségvetésből való finanszírozásuk nem közérdekű kormányzati tájékoztatásnak, hanem tiltott pártfinanszírozásnak minősül.
A bíróság a K-Monitornak adott igazat – a végzés azt írja, a nyomozó hatóság a hirdetések nyilvánvalóan hazug voltát nem, csak azt vizsgálta, hogy a hirdetések a kormány irányelveinek megfelelő tartalommal bírnak-e. A bíróság szerint viszont a valótlan tényállítások közvetítése nem szolgálhatja a társadalom egészének, de akár annak egy részének a javát sem, az ellentétes a közérdekkel, így értelemszerűen nem is lehet a kormányzati hirdetésekre elkülönített pénzösszegek „nyilvánvaló célja”. A végzés ellen nem lehet fellebbezni.
A K-Monitor a döntés precedensértékű lehet azon közpénzköltések büntetőjogi megítélésében, amiknél a kormány sokszor minden konkrétum nélkül, nemzetgazdasági vagy gyermekvédelmi érdekekre hivatkozik. Az azonban egyelőre kérdéses, hogy a végzés hatására valóban indul-e érdemi nyomozás az ügyben.
Olvasd tovább itt: telex.hu
