Cikkünk frissül…
A Szőlő utcai javítóintézet egykori lakójával készített interjút a Partizán szerdán, aki elmondta, nem tudott arról, hogy az intézmény volt igazgatója, a súlyos bűncselekményekkel vádolt Juhász Péter Pál prostitúcióval foglalkozott volna, de azt észrevették, hogy az egzisztenciája jóval magasabb, mint az a munkájából következne.
A magát Tamásnak nevező fiatal két alkalommal volt a Szőlő utcai javítóintézetben 2017 nyarától 9 hónapot, majd 2019 nyarától tíz hónapot. Elmondta, hogy Juhász Péter Pálnak volt az intézeten belül egy belső köre, például a nevelt lánya, valamint Kovács-Buna Károly, azon kívül dolgozott a többi nevelő.
Tamás első alkalommal a bátyjával együtt került be, ő 14 éves volt, testvére 16 éves.
Bevittek minket egy helyiségbe, ahol két rendész fogadott minket, és el is kezdődött a betörés. (…) Slaggal, nagy nyomású vízzel mosdattak le minket, megkérdeztem, hogy erre mi szükség van, azt mondták, hogy fogjam be a pofámat.
A mosdás közben a két legrégebbi növendék szintén ott volt és ők is „csúnyán beszéltek velünk, hozzánk vágták a ruhákat”. 2018-ban aztán ezt eltörölték, mert Tamás elmondása szerint a két növendék több esetben is visszaélt a hatalmával az új lakókkal szemben.
Volt egy nagy ebédlő, térden állva kellett felmosni. (…) Ha nem úgy mosott fel, akkor büntetésként az ő kocsiját kellett lemosni.
Arra a megjegyzésre, hogy egy nevelő szerint azért nem használtak felmosófát, mert azt a növendékek esetleg fegyverként használták volna, Tamás azt mondta, hogy egy villa vagy egy kés is veszélyes tud lenni, ha valaki arra akarja használni. Hozzátette: az ő térde annyira véresre dörzsölődött a térdeltetés miatt, hogy hegek maradtak utána.
Orrba verte a nevelő
Tamás elmondta, ő nem tapasztalt szexuális közeledést Juhász részéről, de több pletyka is keringett erről másokkal kapcsolatban. A fiatal ugyanakkor mesélt arról, hogy többször is érte őt fizikai bántalmazás.
Egy nevelő orron ütött engem, és amikor megkérdeztem, hogy ez miért történt, gúnyos mosolyt láttam rajta. Ez nagyon megérintett engem és a mai napig sokszor gondolok rá. (…) Ez adott nekem erőt arra, hogy itt legyek.
Elmondása szerint mentek reggelizni, és neki összetűzése volt egy gyerekkel a másik csoportból és dulakodni kezdtek. Próbálták őket szétszedni, mire a nevelő ököllel úgy megütötte az orrát Tamásnak, hogy eltört. A gyerek elmondta az egészségügyisnek, hogy mi történt, és aki Tamás szerint azt mondta, hogy ilyen nem történhet egy gyermekvédelmi intézményben, de a dolgozó másnaptól már nem volt az intézményben.
Tamás azt mondta, hogy Juhász személyesen is felkereste és arra presszionálta, hogy tussolják el az ügyet, Tamás azonban jelezte neki, hogy a gyámját is értesíteni fogja.
Az érintett nevelővel kapcsolatban Tamás azt is hallotta a bátyjától, hogy airsoft pisztollyal lövöldözött a gyerekekre, szórakozásból.
Megszokott volt a durvaság a nevelők részéről
Azzal kapcsolatban, hogy Kovács-Buna Károly a földre rángatott egy gyereket, Tamás kijelentette, hogy ezek a dolgok természetesnek számítottak. Elmesélt egy olyan esetet, hogy az egyik gyerek egy másik csoportban lévő társához beszélt, mire rászólt a nevelő, majd amikor a gyerek újra megszólalt, a nevelő elkezdte kergetni és próbálta megrúgni és megütni a gyereket.
Egy másik alkalommal azt látta, hogy Kovács-Buna utasítására a gyerekeknek este a mínuszokban egy szál fecskében kellett az udvaron fekvőtámaszoznia és futkoznia.
Arra a kérdésre, hogy a nevelők foglalkoztak-e a növendékek között felmerülő konfliktusokkal, Tamás elmondta, hogy igen, kezelték, de állítása szerint a helyzet kezelése sokszor durvább volt, mint a két gyerek egymás elleni támadása: ahelyett, hogy megpróbálták volna őket elkülöníteni és lenyugtatni,
bejönnek (a nevelők), megfogják a nyakamat, felraknak a falra.
Tamás úgy látta, hogy aki csendesebbek voltak, azoknak könnyebb lehetett, mert meg tudták húzni magukat. A napirend úgy nézett ki, hogy reggeli után volt, aki iskolába ment, volt, aki munkaterületre, de voltak kézműves foglalkozások is.
Olvasd tovább itt: 24.hu
