Már évtizedekkel korábban is lehetett volna Budapestnek Kossuth hídja. Volt olyan javaslat 1894-ben, Kossuth halálának évében, hogy a Kossuth Lajos utca vonalába tervezett híd legyen Kossuth híd. De miután megölték a magyaroknak kedves királynét, Erzsébetet, az ő nevét kapta a híd. Később a Boráros téri hídnak szánták némelyek a Kossuth nevet, de amikor évtizedekkel később a Petőfi híd végre felépült, erre a javaslatra már senki sem emlékezett.
Kossuth így is egy róla elnevezett közterületnek köszönhette a hídját, illetve annak, hogy a Kossuth tér és a Batthyány tér között találták meg a városközpontban azt a helyet, ahol a legkeskenyebb a folyó és nem zavarják hídroncsok az építkezést.
A Kossuth híd építése 1945-ben
Fortepan
Egy kisgazda és egy kommunista mérnök, Mistéth Endre és Hilvert Elek tervezték a hidat. Mistéth neves hídtervező volt. Hírnevét megalapozta a szolnoki merevítőgerendás ívhíd, amelynek nyílása a legnagyobb volt a korabeli Európában.
Eredetileg faszerkezetű hidat terveztek – fából még mindig több volt, mint acélból -, de erről letettek, mert nagy fahíd építéséhez nem volt kellő tapasztalat, és nem is bíztak abban, hogy a facölöpök ellenállnak az akkoriban menetrendszerű dunai jégzajlásnak. Végül csak a két parti nyílást építették faszerkezettel, amelyeket nem fenyegetett a Duna jege, de 1954-ben azokat is lecserélték acélra.
400 méter hosszú, 11,5 méter széles, kilencnyílású hidat építettek fel nyolc hónap alatt. Egy-egy sáv állt a forgalom rendelkezésére, két oldalt 1,6 méter széles járda szolgálta a gyalogosokat. Nagyon kevés volt ez addig, amíg ez volt az egyetlen állandó híd a városban.
A Vörös Hadsereg az ostrom után átadta az ideiglenes katonai cölöp- és pontonhidakat a városnak, de ezekre csak a téli jégzajlásig lehetett számítani. Az ideiglenes hidak egyike, a Petőfi híd a legkevésbé sérült Ferenc József hídnál volt, amelyet pontonhíddal egészítettek ki.
A Filmhíradó tudósítása a Petőfi híd 1945. novemberi ünnepélyes átadásáról:
A Kossuth hídhoz felhasznált 850 tonna vasat döntő részben háborús törmelékekből, roncsokból, többek között a hidak roncsaiból szedték össze. A szakmunkásokat az ország minden részéből fogdosták össze. Csúcsidőben 1200-1300 ember dolgozott a hídon.
1945. május 16-án kezdték leverni az első cölöpöket. Nyolc hónap alatt épült fel a híd. Bár az átadásakor azzal büszkélkedtek, hogy 1946. január 31-e helyett már január közepére elkészültek, de igazából december 31-e volt az eredeti határidő. Ha azt tartják, akkor egyetlen napra sem maradt volna híd nélkül a város. Így viszont maradt, mert január 10-én a Ferenc József híd kiegészítését tartó dereglyéket Lágymányosig sodorta a jég.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
