A szélsőséges időjárás, a rekordköltségvetés és a politikai nyomás is próbára teszi a MÁV-ot – erről beszélt Hegyi Zsolt, a MÁV vezérigazgatója a Konkrétan Rónai Egonnal című műsorban. A vezérigazgató szerint a hideg csak ritkán, a meleg viszont minden évben komolyan megviseli a pályát, miközben a Budapest–Belgrád vonal már a rajtra készül, és a cég történetének legnagyobb fejlesztési hulláma előtt áll az elkövetkező időszakban.
Síntörés, hideg, anomáliák
A beszélgetés elején Rónai Egon a Tatán történt váltótörésről kérdezte a vezérigazgatót. Hegyi elismerte, a rendkívüli hideg megviseli a pályát, de nem szabad túlreagálni a helyzetet.
Ennyire hideg azért ritkán van. A mostani havazás tízévente egyszer fordul elő – inkább a meleg az, ami minden évben próbára tesz minket
– mondta, majd hozzátette, a probléma nem ugyanott keletkezik: nyáron inkább a viharkárok, télen pedig az infrastruktúra gyengesége okoz gondot.
A beszélgetésben szóba került a problémás Ajka–Veszprém vasúti szakasz is.
Ez egy állatorvosi ló. Nagyon szerencsétlen helyen lévő pályaszakaszról van szó, ami folyton nedvesedik.
– mondta Hegyi Zsolt. A MÁV vezetője szerint a helyreállítás „másfél milliárdos beavatkozás”, és a közbeszerzési viták miatt csúszott, de nyárra megindulhat rajta a forgalom.
Rekordköltségvetés, rekordtervek
Lázár János miniszter korábban rekordköltségvetést ígért a MÁV-nak 2026-ra, és ezt a vezérigazgató is megerősítette:
A beruházási keretünk 35 milliárdról 60 milliárdra nő, és az Európai Fejlesztési Banktól egymilliárd eurós hitelt is felvettünk.
Azt is elárulta, hogy a következő években 800 milliárd forintnyi beruházás indulhat el, köztük a Gubacsi híd, a szolnoki állomás átépítése, valamint a Lajosmizsei vonal teljes felújítása.
Hegyi Zsolt a Budapest–Belgrád vonalról: Már csak a szoftver hiányzik
A Budapest–Belgrád vasútvonal tesztüzeme már zajlik, de a teljes nyitásra még várni kell. Hegyi szerint minden a kínai biztosító- és vonatbefolyásoló berendezéseken múlik.
Egy toronyháznyi mérnök dolgozik Pekingben azon, hogy a rendszer működjön. Ha minden rendben lesz, február végére elindulhat a teherforgalom, márciusban pedig a személyvonatok.
A vezérigazgató kitért a Keleti pályaudvar peronemelésére is, ami a Budapest–Belgrád vonalhoz kapcsolódó kínai motorvonatok miatt vált szükségessé.
Kiderült, a kínai járműveknek nincs kimozduló lépcsőjük. Ezért a Keletiben megemelünk egy peront – ez lesz az első akadálymentes peron a pályaudvar 1884-es megnyitása óta.
Vasút a klímaváltozás szorításában
A beszélgetés második felében újra előkerült az időjárás, és az általa okozott késések, elakadások a vasútnál. Hegyi szerint a szélsőségekhez való alkalmazkodás lesz a MÁV egyik legnagyobb kihívása a következő évtizedben. Ennek kapcsán szóba került a klímaberendezések rossz működése, illetve hiánya a vonatokon – a nyár egyik visszatérő problémája, hogy a fülkékben nagyon nagy a hőség.
Az elővárosi vonatokon nagyjából megoldott ez a kérdés, de öt éven belül teljesen rendezettnek kell lennie. A távolsági vonatokon, ahol csak légjavítókkal van megoldva a hűtés, elég nehézkes lehet a kánikulában, mondjuk, Budapesttől Nyíregyházáig. A távolsági járművek megújításának ez az egyik célja: hogy olyan járműveket működtessünk, amelyek száz százalékban klimatizáltak.
A beszélgetés végén Rákosrendező is szóba került. Az igazgató elmondta, hogy MÁV-oldalról a feladat „le van tudva”: a BKM a főváros nevében átvette a területet, a MÁV kivonult a rozsdaövezetből, és minden roncsot, elhasználódott sínt, illetve talpfát elszállítottak. Néhány oszlop, vezeték és trafóház ugyan még maradt a területen, amelyek a MÁV-hoz köthetők, de ezekről külön megállapodást kötöttek, amelyben rögzítették, milyen formában maradnak használatban.
Olvasd tovább itt: index.hu
