A gyermekmesék határán is túl van, hogy az oroszokat le lehet győzni a fronton

A gyermekmesék határán is túl van, hogy az oroszokat le lehet győzni a fronton



Kampánybeszéddel felérő interjút adott a Kossuth Rádiónak Orbán Viktor, aki idén először ment be a stúdióba. A beszélgetést a hóhelyzettel és az időjárással kezdték. Orbán Viktor szerint próbatétel volt az elmúlt időszak nemcsak az embereknek, hanem az államigazgatásnak is. Összeségében kiállta az ország a hópróbát – értékelte a miniszterelnök, majd mindenkinek köszönetet mondott, aki segített.

Az elhárítási munkálatokkal kapcsolatban volt annyi szerencséjük, hogy  Pintér Sándor személyében ugyanaz volt a miniszter, mint 2013-ban, így „csak elő kellett venni a dossziékat” a tapasztalatokért.

A hidegről ezután a fűtéshez szükséges gázra tértek át. Orbán szerint az éves fogyasztás 40 százaléka feletti tartalékkal kezdték meg a telet, bőségesen van még tartalék, de nem is kell felhasználni, mert folyamatosan érkeznek a szállítmányok. „Messze nagyobb a gáztartalékunk, mint a nyugat-európai országokban megszokott”.

A tűzifa támogatásra is félre van téve a pénz, az operatív törzs és a belügyminiszter kapott arra egy jogi felhatalmazást, hogy a szükséges famennyiséget állítsa elő, akármennyibe is kerül. Emellett sokkal gyorsabb és hatékonyabb rendszerben juttatják el tűzifát az emberekhez.

Ami a hideg időben sem fagyott be, az Ukrajna uniós támogatása – csavart egyet az interjún Törőcsik Zsolt műsorvezető. Orbán szerint eddig Brüsszel eddig 193 milliárd eurót költöttek el Ukrajna támogatására az európaiak. Tavaly pedig arról döntöttek, hogy közösen felvesznek kilencvenmilliárd eurónyi hitelt.

„Hosszú éjszakába nyúló véres bicskázás” után jutottunk el oda, hogy Magyarország, Szlovákia és Csehország ebben nem vesz részt, hiszen az ukránok nem tudják majd visszafizetni – mondta Orbán. Majd rátért arra, hogy az ukránok a következő 10 évre már be is nyújtották az igényüket, ami 800 milliárd forint, ennyiből „40 évig lehetne fizetni az összes magyar nyugdíjat”. A miniszterelnök szerint az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen azzal érvel, hogy a háborút meg fogják nyerni a fronton Oroszország ellen, Európa pedig a győztes ukrán háborúhoz ad pénzügyi támogatást. Mivel pedig a vesztesnek mindig jóvátételt kell fizetnie, így mindenki visszakapja a pénzét

Csakhogy „én még olyan emberrel nem találkoztam, aki szerint az oroszokat meg lehet verni a fronton olyan mértékig, hogy jóvátételt is fizessenek, ez gyermekmesék határán is túl van” – ellenkezett Orbán.

A miniszterelnök szerint a hivatalos uniós terv az, hogy a tagállamoktól kapott több pénzt küldik el Ukrajnába, ha nem megy, akkor hitelt vesznek fel. Vagyis „kipréselnek és kitaposnak mindenkiből mindent”, Magyarországgal szemben is van egy követeléslista. Ő azonban mindig ellenállt, és továbbra sem fogja engedni, hogy „Brüsszel minket pumpoljon” – folytatta kampánybeszédét a miniszterelnök.

Ezért is indítják el a nemzeti petíciót, amiről Gulyás Gergely már beszélt a kormányinfón.

Orbán természetesen azt sem hagyta ki, mi történne, ha a „baloldali” pártok győznének a választásokon. A Tisza és a Demokratikus Koalíció ukránpárti és brüsszelpárti. Mivel pedig Európa egyre jobban belesodródik a háborúba, a nyomás nőni fog, hogy magyar fiatalok katonaként menjenek Ukrajnába, aminek a DK és a Tisza is engedni fog. (Magyar Péter többször beszélt már arról, hogy még Ukrajna gyorsított EU-csatlakozását sem támogatják .)

Orbán szerint mindenesetre a 90 milliárdos támogatással évi 800 ezer ukrán és orosz halálát és hadirokkanttá válását finanszírozzák, ehelyett a békepolitikára kellene áttérni, és az amerikaiakat kellene támogatni.

„Tehát nem kilencvenmilliárdot kéne odaküldenünk, és nem nyolcszázezer halottat előállítani, hanem azonnali tárgyalásokat folytatni„

Szóba került Venezuela, Irán és Grönland is, de a kormányfő a hallgatókat megnyugtatta, hogy ez nekik ez nem egy hirtelen változó világ, hiszen 2010 óta hirdeti, hogy vége lesz a liberális világrendnek, és helyette eljön a nemzetek korszaka. Ezért kezdték el a kétoldalú kapcsolatokat kiépíteni.

„Nem állítom, hogy ne történhetnének meglepetések, ilyen volt például Venezuela, de nem lepett meg, tudunk kellő időben reagálni” – mondta Orbán, aki szerint 2026 egyszerre lesz a veszélyek és a lehetőségek éve. Ebből a szempontból pedig sorsdöntő lesz az áprilisi választás.

Olvasd tovább itt: hvg.hu