„Ha önt zavarja, akkor három hónapig a kampány alatt nem veszem fel a fizetésemet” – válaszolta a kérdésünkre Lázár János építési és közlekedési miniszter a hétfői sajtótájékoztatóján, ahol bejelentette, hogy az áprilisi választásig a minisztérium operatív vezetését átadja a helyettesének, Csepreghy Nándornak, mert ő a kampányra fókuszál.
Sokan felkapták a fejüket a kijelentésre, az elmúlt évtizedekben nem volt példa a magyar közéletben, hogy egy miniszter ilyen nyíltan kimondja: munka helyett kampányol. „Az én miniszterelnököm szétrúgta volna a seggemet, másrészt tényleg elképzelhetetlen volt abban a politikai közegben, hogy egy miniszter ilyet megengedjen” – reagált a 24.hu-nak Juhász Ferenc, aki 2006-ban az első Gyurcsány-kormány honvédelmi minisztereként a fővárostól 200 kilométernyire lévő Tiszavasvárinak és környékének volt a képviselőjelöltje.
Lázár idén hat győztes ciklus után nem indul el választókerületi jelöltként Hódmezővásárhelyen, de a Fidesz országos kampányának egyik legfontosabb szereplője lett a Lázárinfókkal. Megkérdeztük tőle a hétfői sajtótájékoztatón, hogy felveszi-e a havi bruttó 3,8 millió forintos miniszteri fizetését, ha a hivatali feladatai helyett a kampánnyal lesz elfoglalva. Itt annyiban pontosította a korábbi mondatait, hogy továbbra is elvégzi a miniszteri feladatait, és övé a felelősség, ám a választási kampányban való részvétele felülírja a miniszteri minőségét. Ha pedig az utolsó hetekben olyan volumenű lesz a kampány, akkor nem fogja felvenni a miniszteri fizetését, ígérte.
A fideszes politikusnak nem okozna ez érzékeny kiesést, hiszen országgyűlési képviselőként havonta bruttó 2 millió forint tiszteletdíjat kap, és a legutóbbi vagyonnyilatkozata szerint ezen felül még három másik helyről van havi több millió forint bevétele.
A kijelentése mégis rávilágított a Fidesz egyik nagy versenyelőnyére a Tiszával szemben: a kormánypártok képviselőjelöltjei állami fizetésből és sok esetben állami infrastruktúrával kampányolnak.
Itt nemcsak a fizetésre kell gondolni, hiszen Lázár hivatali autóval, sofőrrel és minisztériumi alkalmazottakkal járja az országot a Lázárinfókkal. Gulyás Gergely szerint ebben semmi kirívó nincs. „Ugyanazok a szabályok érvényesek rá is, mint 1990 óta minden miniszterre. A gépkocsihasználat teljes körű” – mondta a csütörtöki kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Abban valóban semmi meglepő nincs, hogy egy miniszter részt vesz a választási kampányban, ezt teszi szinte mindenki a rendszerváltás óta. Csak épp azt nem szokták nyilvánosan kimondani, hogy közben a minisztériumot a helyettesük irányítja.
A kormánytagok közül többen is elindulnak egyéni választókerületben: Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter Gödöllőn (Pest 6.), Nagy István agrárminiszter Mosonmagyaróváron (Győr-Moson-Sopron 5.), Navracsics Tibor területfejlesztési és közigazgatási miniszter Tapolcán (Veszprém 3.), Tuzson Bence igazságügyi miniszter pedig Dunakeszin (Pest 5.) méretteti meg magát. Rajtuk kívül jó pár államtitkárt és miniszteri biztost találunk a Fidesz múlt szombaton bemutatott 106 jelöltje között, akik ugyanúgy kapják a fizetésüket és az egyéb juttatásokat a kampány alatt.
A kormánypárti jelöltek közül 71-en már most is országgyűlési képviselők. Az ő tiszteletdíjuk havonta minimum 2 millió forint, de a legtöbb képviselőnél erre még rájön a bizottsági helyekért és parlamenti tisztségekért járó plusz pénz. A kampány alatt az is jól jöhet nekik, hogy az Országgyűlés Hivatala havi 2 millió forint értékben bérelhet irodákat minden képviselőnek, így akár a választókerület több pontján is lehet állandó irodájuk. Ezen kívül benzinkártyát, lakást és alkalmazotti keretet is kapnak.
A kormánytagok és a képviselők választott, főállású politikusok, a Fidesz mostani jelöltjei között azonban feltűnően sok közigazgatási vezető és állami alkalmazott van, akiknél már felvet kérdéseket, hogy milyen módon és milyen forrásokból kampányolnak.
Berkó Attila, a Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja Szolnokon (Jász-Nagykun-Szolnok 1.);Cseh Tamás, a Kecskeméti Járási Hivatal vezetője Kecskeméten (Bács-Kiskun 2.);Polgári András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kormányhivatal főigazgatója Nyíregyházán (Szabolcs-Szatmár-Bereg 1.);Takács Árpád, Békés vármegye főispánja Békéscsabán (Békés 1.);Tarnai Richárd, Pest vármegye főispánja Kispesten (Budapest 8.);Vámos Zoltán, Vas vármegye főispánja pedig Szombathelyen (Vas 1.) indul.
A 2022-es választás előtt a józsefvárosi–ferencvárosi körzetében induló fővárosi főispán, Sára Botond fizetés nélküli szabadságra ment az 50 napos kampányidőszakban, miután hivatalosan is jelölt lett. „Természetesen ez a kormányhivatal zavartalan működését nem fogja befolyásolni” – ígérte Sára, aki a választáson végül kikapott Jámbor Andrástól, és maradt a fővárosi kormányhivatal élén.
Lázár hétfői kijelentése után kíváncsiak voltunk, hogy a fideszes képviselőjelöltként induló főispánok és kormányhivatali vezetők követik-e Sára Botond 2022-es példáját. Megkérdeztük mind a hat vármegyei kormányhivatalt, hogy az ottani jelölt kivesz-e fizetés nélküli szabadságot a kampányidőszakban. Rákérdeztünk arra is, hogy etikailag nem tartják-e problémásnak, ha állami tisztségviselőként állami pénzből kampányolnak, és milyen garanciát tudnak vállalni arra, hogy a törvény szerint járó központi kampánytámogatáson túl nem használnak fel állami erőforrásokat.
A kispesti körzetben induló Tarnai Richárd azt ígérte, hogy „mindenben a hatályos jogszabályok szerint” jár el.
Szinte szó szerint ugyanezt a választ kaptuk Jász-Nagykun-Szolnok és a Békés Vármegyei Kormányhivataltól is. „A Kecskeméti Járási Hivatal vezetője munkája során maradéktalanul eleget tesz a rá vonatkozó jogszabályi kötelezettségeknek, a kormányzati igazgatási törvény összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezései pedig egyértelmű iránymutatást adnak” – írták Cseh Tamás kecskeméti képviselőjelölt indulásáról a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivataltól.
Hankó Balázs és Tarnai Richárd a békemeneten 2025. október 23-án – Fotó: Tarnai Richárd / Facebook
A hivatkozott jogszabály szerint a főispánok és hivatali vezetők nem lehetnek országgyűlési képviselők, így megválasztásuk esetén le kell mondaniuk valamelyik tisztségről. Azt azonban nem korlátozza a törvény, hogy elinduljanak a választáson, és olyan rendelkezés sincs a jogszabályokban, amely alapján a kampány alatt fel kéne függeszteniük az elvileg pártfüggetlen kormányhivatali munkájukat. Mindez tehát inkább etikai és politikai kérdés.
Megkérdeztük a kormányt, hogy elvárják-e a Fidesz országgyűlési képviselőjelöltjeként induló főispánoktól és kormányhivatali vezetőktől, hogy a kampányidőszak alatt fizetés nélküli szabadságra menjenek. „A kormányzati igazgatásról szóló törvényben foglalt összeférhetetlenségi szabályok egyértelműek, az állami tisztségviselők, főispánok, kormányhivatali vezetők tevékenységük ellátása során a rájuk vonatkozó jogszabályok szerint járnak el” – válaszolta a kormányhivatalokhoz hasonlóan a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium sajtóosztálya.
Arról már korábban is írtunk, hogy a főispánok politikai szolgálati jogviszonyban állnak, és ez azt is lehetővé teszi, hogy részt vegyenek a pártpolitikában. Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányhivatali pozíciót és apparátust a jogszabályok szerint nem szabad pártpolitikai célokra használni. A főispán nem nyomtathatja ki például a választási szórólapjait a kormányhivatal nyomtatójával, és nem utasíthatja a kormányhivatali dolgozókat, hogy vegyenek részt a kampányban.
„Ennél szofisztikáltabb módszereket használnak: például az állami intézmények úgy kommunikálnak, hogy az a kormánypárt szempontjait és érdekeit jeleníti meg”
– mondta Döbrentey korábban a Telexnek.
A fideszes jelöltként induló főispánok és közigazgatási vezetők a kampány során várhatóan ott lesznek minden átadáson és állami rendezvényen, amire normál esetben valószínűleg meg se hívnák őket. Ennek megágyaz a választási törvény egy rendelkezése is, amely alapján nem minősül választási kampánynak az állami szervek „jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége”.
A TASZ jogásza úgy látja: gyakran igen széles körben értelmezik, hogy mi tartozik az állami szervek feladat- és hatáskörébe. Erre hivatkozva küldenek az oltási regisztráció során megadott emailcímre kormányzati reklámokat, vagy indít a kormány közpénzen, az állami infrastruktúra segítségével nemzeti konzultációt. Döbrentey szerint ugyanakkor ez a választás tisztaságát is rontja, hiszen olyan csatornákon tudják eljuttatni a kormánypárt kampányüzenetét a választókhoz, ami más pártnak nem áll a rendelkezésére, és ehhez költségvetési forrásokat használnak fel, ami az állami semlegesség súlyos sérelme.
Olvasd tovább itt: telex.hu
