A kiszáradó Velencei-tó Velencénél (Fotó: Magyar Hang/Grimm Balázs)
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) friss jelentése szerint nem elsősorban a klímaváltozás, hanem az évek óta elmaradó döntések, a leromlott műszaki állapot és a hiányzó hosszú távú tervezés vezetett oda, hogy a Velencei-tó vízpótlása a meglévő rendszer ellenére sem működik fenntarthatóan.
A számvevőszéki ellenőrzés megállapítja: a Zámolyi- és a Pátkai-tározókon évtizedek óta nem történt érdemi rekonstrukció, ezért a 2020-as évekre alkalmatlanná váltak a tó vízszintjének biztonságos szabályozására. Ennek következtében a Velencei-tó vízszintje 2017 óta rendszeresen a minimum szabályozási szint alá süllyedt, 2020 nyarától pedig – rövid átmeneti időszakokat leszámítva – tartóssá vált a vízhiány.
Az ÁSZ jelentése szerint már 2021-ben készült kormány-előterjesztés a vízpótló rendszer rekonstrukciójáról, hároméves kivitelezéssel és mintegy 6,3 milliárd forintos költségbecsléssel. A döntés azonban akkor sem, és a 2022-ben, illetve 2023-ban benyújtott újabb előterjesztések esetében sem született meg. A halogatás közben a beruházás becsült költsége jelentősen megemelkedett: a 2024 végére elkészült fejlesztési tervek már 24,5 milliárd forintos forrásszükséglettel számolnak.
A jelentés külön kitér arra is, hogy a vízpótlást szolgáló tározók másodlagos hasznosítása – horgászati, halászati és üdülőtavi célokra – több esetben érdekellentétet okozott. Aszályos időszakokban a Velencei-tó szempontjából a gyors vízátvezetés lenne az elsődleges, miközben a hasznosítók számára a tározók vízzel való feltöltöttsége alapfeltétel. Az egyeztetések elhúzódása és a vízminőségi problémák miatt visszatartott víz az ÁSZ adatai szerint 2024 tavaszáig mintegy 11,24 millió köbméter párolgási veszteséget okozott, ami a tó vízszintjében nagyjából 45 centiméternek felel meg.
Az ÁSZ hangsúlyozza: bár 2024-ben elkészültek a rehabilitációs fejlesztési tervek, a megvalósításhoz szükséges irányítói döntések – a beavatkozások sorrendje, ütemezése és a forrásbiztosítás – az ellenőrzés lezárásáig nem születtek meg. A számvevőszék ezért javaslatokat fogalmazott meg a vízpótló rendszer rövid távú helyreállítására, valamint egy, a klímaváltozás környezeti, gazdasági és társadalmi hatásait is figyelembe vevő, hosszú távú stratégia kidolgozására.
A jelentés felelősségi kérdésekre is kitér: 2024. augusztus 1-jétől a vízgazdálkodással kapcsolatos feladatok az Energiaügyi Minisztérium hatáskörébe kerültek, az ÁSZ pedig kifejezetten a tárcától várja a szükséges intézkedési terv elkészítését. A törvény szerint erre a jelentés kézhezvételétől számított 30 nap áll rendelkezésre.
A Velencei-tó ügye az elmúlt időszakban erős civil nyomás alá került. A helyiek és civil szervezetek régóta azt követelik, hogy a tó vízpótlása ne kommunikációs ígéretek szintjén maradjon, hanem ütemezett, számon kérhető állami feladattá váljon. Az ÁSZ-jelentés most egyértelműen kimondja: a probléma régóta ismert, a késlekedésnek pedig nemcsak pénzügyi, hanem súlyos környezeti és gazdasági ára is van.
Olvasd tovább itt: hang.hu
