„Az idelátogató újságíróknak és kiadóknak azt mondtam, hogy ez a fickó le fogja nyűgözni őket, nem fogják elhinni, mennyire különbözik attól, ahogy a nyugati médiában ábrázolják. Éles eszű, vicces, ragyogó és teljesen magabiztos” – ezeket a sorokat a Magyarországon élő amerikai újságíró, Rod Dreher írta három évvel ezelőtt Orbán Viktorról az American Conservative-on, miután „kisebb csoportnak szervezett beszélgetésen” vett részt a miniszterelnökkel.
Ezek a hízelgő mondatok nem azért érdekesek, mert Rod Dreher ennyire odavan Orbánért, hanem azért, mert ebben az időszakban a fizetését, ha nem is közvetlenül, de a magyar adófizetők állták. Az államkasszától a szerző cikkéig egy ágas-bogas rendszer vezet el, aminek nagyon fontos része a Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) és csápjai. A BLA pedig messze nem csak néhány a kormánynak kedves hangvételű cikket, projektet vagy szervezetet támogatott az elmúlt években állami forrásból. Egy recept a sok közül az elmúlt 16 évből, ami alapján állami pénzből Orbánt dicsérő cikk (is) lett.
„A fiatal magyar demokrácia és a nemzeti értékrend megszilárdítása érdekében szükség van egy olyan szervezetre, amely az ifjúság és a politika iránt elkötelezett polgárok számára egyfajta platformként szolgálhat” – hirdeti magáról a saját oldalán a Batthyány Lajos Alapítvány, aminek létrehozásáról Antall József, az ország első szabadon választott miniszterelnöke és MDF-es párttársai döntöttek még 1991-ben. A BLA egy ideig leginkább pártalapítványként működött, de volt egy hosszabb időszak, mikor jóval kevésbé volt látványos a tevékenységük.
Az alapítvány kuratóriumában az idő előrehaladtával egyre több fideszes és a KDNP-s politikus jelent meg. 1998-tól rövidebb vagy hosszabb ideig tag volt többek közt Kövér László, Rogán Antal, Szájer József, Semjén Zsolt, Martonyi János és Gulyás Gergely is. Rogánnak egyébként ez az alapítvány volt az egyik első munkahelye. A kuratóriumban fideszes politikusok ma már nem ülnek, de tag, illetve elnök Dezső Tamás, az ELTE BTK korábbi dékánja, aki a Migrációkutató Intézet vezetője is egyben, mellette ott ül a kuratóriumban több, kevésbé ismert név.
Az elfeledettnek tűnt alapítvány aztán 2018-ban kezdett el nagyobb állami pénzeket kapni, de a megelőző években is csurrant, cseppent pénz a minisztériumoktól, köztük a Miniszterelnökségtől is. Az egészen biztos, hogy a BLA a 2015-ben létrehozott, a kezdetektől Rogán vezetésével működő Miniszterelnöki Kabinetirodától az elmúlt 10 évben mindig kapott forrást, ráadásul évről évre egyre többet.
A minisztérium 5 millió forint fölötti költéseit részletező dokumentumokból kiderül, hogy 2016-ban például 254 milliót, 2017-ben 313-at kaptak működésére és programok megvalósítására. Majd a következő években szépen sokszorosára nőttek ezek az összegek, 2018-ban már egymilliárd forintot kaptak Rogán minisztériumától, a következő évben pedig mindjárt kétmilliárdot.
Az alapítvány életében a források, illetve a pénzek elköltése szempontjából lényeges fordulat volt, amikor 2020 őszén egy kétharmados Fidesz–KDNP-döntéssel úgynevezett közérdekű vagyonkezelő alapítvánnyá (kekva) alakították. A kekváknak a K-Monitor összefoglalója szerint az a lényegük, hogy
az állam a feladatellátásukhoz közpénzt és közvagyont szolgáltat, amivel ezek az alapítványok gyakorlatilag teljesen szabadon gazdálkodhatnak.
Sok másik korábban állami tulajdon mellett az egyetemek is ilyen vagyonkezelő alapítványokba kerültek, de így fordulhat elő például az is, hogy a révfülöpi vitorláskikötőt és kastélyt az MCC alapítványának adta az állam. De ez csak néhány példa a rengeteg közül: az Átlátszó 2021-ben azt írta, hogy több ezer milliárdnyi vagyon került így az államtól a kormánypártok által uralt alapítványokhoz.
Már vagyonkezelő alapítványként kapott meg egy nagyon értékes épületet a BLA is. A 2020-as átalakításkor a kormány tolt az alapítványba egy kis tőkét is, hogy rendelkezzen a vagyonkezelő alapítványokra előírt tőkeminimummal. Megkapták az előkelő helyen, a Karmelita és Rogán minisztériumának ölelésében álló, Budai Várnegyedben található panorámás épületet, a Lónyay–Hatvany-villát. A nagy értékű, ekkor félkész épületet 2014-ben az MNB egyik alapítványa vette meg 3,4 milliárdért, majd 4,5 milliárdért fel is újították. A villát 2020-ban az Orbán-kormány visszavásárolta, de gyorsan megszabadultak a közvagyontól, néhány hónap múlva ingyen át is adták Batthyány Lajos Alapítványnak az egészet.
Amióta a BLA-ból közérdekűvagyon-kezelő lett, azóta évről évre, sőt hónapról hónapra olvashatók a hírek, hogy az egyes – leginkább a Rogán által vezetett Miniszterelnöki Kabinetirodán – minisztériumokon keresztül hogyan pumpálják fel egyre több pénzzel ezt az alapítványt. 2020 végén a frissen vagyonkezelővé alakított BLA azonnal egy látványosabb összeggel jelent meg a kabinetiroda szerződéslistájában: 3,5 milliárd forintot kaptak a tárcától az „Alapítvány okiratában szereplő célokra”. Ez 2020-ban már a második kör volt, ugyanis év elején, szintén működésre már kaptak egy nagyságrendileg ekkora összeget. 2021-ben aztán nem kellett sokáig várni az újabb adag pénzre, Rogánék már márciusban adtak további 2,8 milliárd forintot.
A minisztérium elérhető szerződéslistája alapján 2022-ben „az Alapítvány alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében” már 6,4 milliárd forintot utaltak át Rogán Antal minisztériumából. 2023-ban 9,2 milliárd forint támogatást nyújtott a Miniszterelnöki Kabinetiroda, majd 2024-ben, közeledve a korábbiaknál jóval kiélezettebb helyzetben zajló választáshoz, felpörögtek az események: 14,5 milliárd forint állami pénz jutott az alapítványnak.
A minisztériumokon keresztül pénzzel felpumpált alapítványok akár fontos, politikai oldaltól függetlenül elismert, közhasznú célokra is költhetnék a pénzüket, de a probléma ott kezdődik, hogy az esetek többségében ez nincs így, és nem kivétel a cikkben tárgyalt Batthyány Lajos Alapítvány se.
Érdemes megnézni, hogy azt a nem kevés pénzt – összehasonlításképp, a kormány tavaly 17 milliárd forintnyi pluszpénzt ígért az egész szociális szférának –, ami a minisztériumtól a Batthyány Lajos Alapítványhoz kerül, hogyan osztják tovább. A BLA-n keresztül különböző szervezeteknek odaítélt közpénzek egyik legnagyobb nyertese az Alapjogokért Központ, illetve az ezt tulajdonló Jogállam és Igazság Nonprofit Kft.
A CPAC Hungary nevű jobboldali konferenciát szervező Alapjogokért Központ magát „közjogi elemzőintézetként” határozza meg, de valójában egész egyszerűen a Fidesz mellett kampányolnak, kutatási vezetőik és szakértőik pedig rendszeresen megfejtik a közmédiában és egyéb kormányközeli médiatermékekben, hogy miért is jó a kormány politikája. De van 300 milliós migrációellenes kampányuk, drága, de legalább saját logós merchük is. Az Alapjogokért Központnak könyvkiadásra is futja, amibe még egy kis szuverenista, hagyományőrző mókázás is belefér: egy 245 üres oldalból álló Miért is szavazzunk a libernyákokra című könyv.
És hogy mennyit kapott csak a BLA-tól csak az Alapjogokért Központ? 2022-ben működésre 2 milliárd forintot ítéltek nekik, 2023-ra már több mint 3 milliárdot adtak, 2024-ben megint egy milliárddal többet, tavaly pedig rekordösszeget, 6 milliárd forintot kapott az anyacégük, a Jogállam és Igazság Nonprofit. Bár közvetetten állami pénzekről van szó, ezeket az adatokat nem olyan egyszerű megszerezni, évről évre közérdekűadat-igényléseket kell benyújtani, a nyilvánosság csak ebben az esetben értesülhet a pénzosztás részleteiről.
De már 2022 előtt is bőven jutott pénz az Alapjogokért Központnak: 2013-tól 2021 végéig már legalább 2,5 milliárd forinttal járultak hozzá a magyar adófizetők ahhoz, hogy az Alapjogokért Központ, valamint a cég által megbízott, illetve tovább támogatott közszereplők és csoportok legitimálják és képviseljék a nyilvánosságban az Orbán-kormány üzeneteit.
A Batthyány Lajos Alapítvány nemcsak az Alapjogokért Központ támogatásával, hanem saját oldalbordájával, az általa finanszírozott Danube Institute-tal erős támogatója Orbánék politikájának.
A BLA támogatásának segítségével gyakorlatilag ezen a szervezeten keresztül exportálják külföldre, de leginkább az Egyesült Államokba az orbánizmust. Ahogy korábban az Átlátszó is írta, a Danube Institute a kormány külföldi hálózatépítésének egyik fő eszköze. Az intézet főleg konferenciák szervezésével és a vendégkutatók munkájának finanszírozásával foglalkozik. Az egyik korábbi, támogatáshoz kapcsolódó okiratban úgy fogalmazták meg céljukat, hogy „a magyar kormányzati álláspontok nemzetközi megjelenítésének erősítése az angolszász politikai döntéshozó elitekben”.
A Danube Institute-nál jön ismét képbe a cikk elején említett, Orbánt az American Conservative-on dicsérő Rod Dreher is. Korábban egy amerikai jogvédő szervezet (SPLC) írta meg, hogy a magyar kormány több amerikai jobboldali lobbistának is milliókat fizetett ki a Batthyány Lajos Alapítványon keresztül azért, hogy a cikkeikben pozitívan tüntessék fel az Orbán-kormányt. A 2023 elején kötött, fél évre szóló szerződés alapján Drehernek többek közt például publikálnia kellett az amerikai médiában a magyarországi tapasztalatairól. A publikációkért és egyéb szolgáltatásokért (Danube Institute-os rendezvényeken való részvétel stb.) a szerződése szerint havi 8750 dollár (kb. 3,1 millió forint) fizetést kapott fél évig.
És ez csak egy példa a sok közül: volt olyan amerikai jobboldali aktivista, akinek a hathetes magyarországi tanulmányútját fizették ki (12 millió). A BLA által fenntartott, az Orbán-kormány egyik fő nemzetközi ideológiai műhelye, a Danube Institute csak 2024 végéig több mint félmilliárd forintot fizetett külföldi munkatársainak. A 32 főt alkalmazó Danube Institute bármikor szívesen kielemzi, hogy mekkora siker volt Orbán Viktor washingtoni útja, szerveznek geopolitikai csúcsokat vagy épp könyvből csinálnak filmet, ami arról szól, hogy „Nyugaton már senki nem szabad”.
A Batthyány Lajos Alapítványon keresztül a nagyobb cégek és szervezetek mellett több tucat kisebb-nagyobb projektre is jutott állami pénz. A Szabad Európa még 2023-ban írt arról, hogy több mint 1,6 milliárd forintjába került a magyar adófizetőknek egy brüsszeli, angol nyelvű hírportál. A hírportál szerint a több ponton a Fideszhez köthető European Conservative 2023 őszéig 1,6 milliárd forintot kapott a BLA-tól. Másik példa a szakértői jelmezben Budapest bajait megfejtő Budapest Műhely: ők 2,5 milliárd forintnyi BLA-s pénzből úgy elemeznek ki mindent szakértőikkel, hogy az lehetőleg egybecsengjen a Fidesz politikai véleményével.
Napestig lehetne sorolni, hogy milyen olyan szervezetre jutott állami, azaz adófizetői pénz, amelyek az Orbán-kormány alá dolgoznak kutatásokkal, elemzésekkel, rendezvényekkel vagy a kormányt külföldön jó színben feltüntető propagandával.
A Batthyány Lajos Alapítvány viszont csak csepp a tengerben, ugyanis nem ez az egyetlen olyan szervezet, amelyen keresztül a Fidesz menedzselte, hogy a közpénz „elveszítse közpénz jellegét”, hogy aztán azt a saját politikájuk erősítésére használják fel mind belföldi, mind nemzetközi viszonylatban.
Olvasd tovább itt: telex.hu
