Ha a jóslatok beválnak, Magyarországon ez lenne az első eset, hogy mesterséges intelligencia (MI) bírságol meg embert – legalábbis erre utal Hadházy Ákos posztja, aki szerint a rendőrség a Pride résztvevőinek tömeges megbírságolására készül, az arcképfelismerő kamerákat és a mesterséges intelligenciát is felhasználva. A kiberszakértő szerint ez hatalmas technológiai ugrás lenne a rendőrségnek, a TASZ viszont úgy véli, az intézkedés számtalan jogi aggályt vet fel.
Eddig nagy volt a csend a kormány álláspontja szerint jogellenesen lezajló, ám végül –becslések szerint – több százezres résztvevő kiállásával megtartott Pride következményeit illetően. A kormányfő és több miniszter általánosságban arról beszélt, hogy a törvények betartása mindenki számára kötelező, ugyanakkor a közvélemény és a jogi szakértők nem tartották életszerűnek a hatóságok által kilátásba helyezett tömeges szankciókat.
A hallgatás állóvizét Hadházy Ákos független képviselő kavarta fel, aki hétfő reggel arról posztolt, hogy információi szerint durva válaszra és tömeges bírságok kivetésére készül az ORFK, a mesterséges intelligenciát is felhasználva. Hadházy úgy tudja, a rendőrség által most először élesben bevetett arcfelismerő rendszert az Ügyfélkapuval kötnék össze, így lényegében automatikusan, gyorsan és nagy számban küldenék ki a nagy összegű büntetéseket.
Kétséges a találati arány
– Naprakész ismereteim alapján nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar rendőrség ekkora technológiai ugrást hajtson végre az AI felhasználása tekintetében – intett stratégiai nyugalomra Krasznay Csaba kiberszakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára. Az kétségtelen, hogy a digitális arcképfelismerés és ez alapján eljárások kezdeményezése már ott van a rendőrség eszköztárban jó ideje, így a fedetlen, közelről készített arcképhez rendelt adatok is gyorsan lekérhetők a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adatbázisából egyedi intézkedések során, akár utcai környezetben is. De még itt sem 100%-os a találati arány, és rendőr legyen a talpán, aki esetenként a két-három, gépi úton felajánlott lehetőségből a megfelelőt biztosan ki tudja választani.
– A Pride esetében viszont sokan voltak, akik fedett vagy sminkelt arccal, napszemüvegben voltak jelen, nem beszélve arról, hogy a nyilvántartásban tárolt arckép sok esetben eltér a valóságos fizimiskától – tette hozzá Krasznay.
– Jól tudjuk, hogy digitális arcfelismerésben Kína jár az élen, és nemcsak azért, mert hihetetlen erős a kamerák felbontóképessége, hanem mert az ott használt AI emellett számtalan más forrást is – többek között közösségi oldalakat, a nyilvánosságban megjelenő, képeket, akár családi fotókat – az azonosítás szolgálatába állít, amire óriási szoftveres háttér ad lehetőséget. A szakértő emiatt is pár száztól maximum 1-2 ezer főig tartja elképzelhetőnek, hogy bírságot vessenek ki. A szigorúan védett nyilvántartások összekapcsolása viszont számtalan adatvédelmi és így jogi aggályt felvet – utalt többek között például az adatszivárgás lehetőségére a szakértő.
A több százezres tömegből pár százan vagy ezren számíthatnak büntetésre / Fotó: Zsolnai Péter
Nem készült előzetes adatvédelmi hatásvizsgálat
Több jogi ellenvetést tett Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője is. Az egyik, hogy az arcfelismerési technológia kiterjesztő alkalmazását a kormánytöbbség célzottan a gyülekezési joggal történő visszaélés szabálysértésére „találta ki”, azzal, hogy az erre vonatkozó törvényben már minden szabálysértésre, így extrém módon a szemetelők, a fűre lépők megbüntetésére is alkalmazható a technológia. Árulkodó jel, hogy Hadházy posztjában arról ír, miszerint folyamatban van az arcfelismerő rendszer és a nyilvántartások összekapcsolása. Márpedig egy ilyen horderejű, az egész lakosságot érintő technológiai váltást széles körű konzultációnak kellett volna megelőznie. Semmi nem utal arra, hogy készült volna az EU-s irányelvek szerint adatvédelmi hatásvizsgálat, márpedig a törvények befolyásolják az alapjogok érvényesülését – ezt már Remport Ádám, a TASZ másik szakértője tette hozzá.
Adatvédelmi Hatóság: nincs itt semmi látnivaló
Létezik viszont egy, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke, Péterfalvi Attila által aláírt, közérdekű bejelentésre indított vizsgálat és arra adott válasz, amelyben a NAIH megállapítja, hogy „nem tárt fel olyan hatósági gyakorlatot, amely során az arcképelemzési eljárás és a rendőrség hivatalos eljárása az érintettek személyes adatainak jogellenes kezelésével járna, illetve a NAIH előtt nem ismert a rendőrség arcfelismerésre irányuló eljárásának olyan eleme, amely alapján az ellentétes lenne az adatvédelmi jogelvekkel vagy a bűnügyi adatvédelmi irányelvben foglaltakkal. A vizsgálatot az lnfotv. 55. § (1) bekezdés b) pontja alapján lezártam, miután megállapítottam, hogy jogsérelem közvetlen veszélye nem áll fenn.”
Ezzel csak az a baj, hogy a NAIH-vizsgálat a szakértő közreműködésével elvégzett arcképfelismerés területét vette górcső alá, viszont a nagy tömegű azonosítás esetében amiről a független politikus posztja is szól, az automatikus eljárásról van szó, amikor tehát szakértő nem vesz részt a folyamatban.
Igencsak aggályos, hogy a NAIH egy ilyen, a kompetenciáját érintő kérdésben nem teljesíti be alapvető funkcióját – emelte ki Remport Ádám.
Maradtak a kérdések
Lapunk kérdéseket küldött az ORFK-hoz a politikus információival kapcsolatban. Azt kérdeztük, meg tudják-e erősíteni, hogy komoly nagyságú bírságolásra készül a hatóság, és ha igen, pontosan milyen jogszabályi felhatalmazás alapján, illetve, milyen mértékű bírságokat tervez kiróni a rendőrség, továbbá kitől érkezett az erre vonatkozó utasítás? Amennyiben válaszokat kapunk, természetesen közöljük azokat.
Olvasd tovább itt: www.blikk.hu
