Sehol Európában fiatalok olyan könnyen saját lakáshoz nem juthatnak, mint Magyarországon
– állítja újabb Facebook-videójában Orbán Viktor a – jellemzően kormánykritikus – fiatal generációknak üzenve, mintha csak elkerülte volna a fiatal generáció figyelmét, hogy egy újabb aranykorba értünk. Mindezt ráadásul úgy, hogy kollégánknak a HVG kibeszélő műsorában elhangzott, onnan kiragadott mondataival vezetik fel a fiataloknak szóló üzenetet.
https://hvg.hu/itthon/20260120_hvg-uzenet-orban-viktornak
Orbán szerint tehát abban az országban példátlanul egyszerű ma a fiatalok lakáshoz jutása, amelynek kormánya 2024 végén ismerte el, hogy az országban (és mint hangsúlyozták, főleg a fővárosban) lakhatási válság van, és a téma csak ezután került terítékre.
Pedig a mai generációk érzékelése sokkal inkább az, hogy a saját lakás megvásárlása szinte elérhetetlen távolságba került, erről nagyon alapos cikkben írtunk nemrég:
https://hvg.hu/360/20250723_lakhatas-lakasvasarlas-problema-tortenelem-szocializmus-ingatlan
A miniszterelnöki videó szerint a fiatalok lakáshoz jutását segíti a fix 3 százalékos otthonteremtési hitel mellett a diák- és munkáshitel lehetősége, illetve a 25 év alattiak szja-mentessége is. Vagyis a miniszterelnök annak ellenére a lakásra vágyók számára elérhető pénzforrások bővülését hozza fel érdemeként, hogy a szakértők és az elmúlt évek számadatai egyaránt egyértelművé tették már: a hazai lakhatási válságon nem a keresleti oldal többletfinanszírozásával, hanem a kínálat bővítésével lehetne javítani.
A több pénzből ugyanis nem feltétlenül lehet nagyobb vagy több lakáshoz jutni. Ha például minden potenciális lakásvásárlónak ugyanannyival több pénze lesz – kedvezményes hitellel – elérhető, az ingatlanok eladói ezt egyszerűen beépítik az árszabásukba, vagyis tovább nőnek az ingatlanárak.
A 2010 utáni Orbán-kormányok (demográfiai fókuszú) családtámogatással kombinált lakhatási támogatási rendszerei pontosan ezt érték el. 2010 és 2024 között Magyarországon 309 százalékkal nőttek az ingatlanárak – ami éppen az Európai Unió átlagának (153 százalék) kétszerese. Miközben az extra lakásvásárlói forintokból egyértelműen nem lett több új lakás, hiszen az évente átadott új otthonok száma, ami a kétezres évtizedben átlagosan 34 ezer körül alakult, 2010 után 13 ezerre csökkent, 2025 első kilenc hónapjában pedig közel évtizedes mélypontot ért el.
https://hvg.hu/360/20241129_hvg-simor-andras-essze-ingatlanpiac-lakhatasi-valsag
Hogy az újabb kedvezményes lakáshitel sem változtat ezen a tendencián, már csak a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi lakáspiaci jelentéséből is kiolvasható, ami szerint „a lakáspiaci kereslet már az Otthon Start Program indulása előtt is meghaladta a hosszabb távon fenntartható szintet”, részben a kínálat szűkössége, részben pedig a túlfűtött kereslet miatt. A program szeptemberi indulását követően pedig újabb gyors árugrás következett a lakáspiacon.
Ráadásul azok a külföldi fiatalok, akik a miniszterelnök szerint csak magyar társaiknál nehezebben tudnának lakást venni, nem is feltétlenül neveztek erre a versenyszámra, hiszen számos nyugati országban sokkal jellemzőbb a tartós albérletben élés. Németországban például a lakosság több, mint fele bérleményben él, hasonlóan az osztrákok 45 százalékához. Míg az Európai Unió országaiban átlagosan majdnem minden harmadik ember bérlőként oldja meg lakhatását, addig Magyarország a kirívó kelet-európai országok közé tartozik a maga 90 százalék fölötti tulajdonosi lakóarányával. Európai fiatalok milliói számára tehát nem azon múlik a lakhatásuk elérhetősége, hogy saját ingatlant mennyiért vehetnének, hanem azon, hogy milyen az albérletpiac.
https://hvg.hu/ingatlan/20251211_alberlet-arak-ingatlancom-ksh
Nyitóképünk illusztráció: Orbán Viktor fidelitasok körében. (Fotó: Facebook / Orbán Viktor)
Olvasd tovább itt: hvg.hu
