Magyar Péter mellett kampányol a bukott balliberális botrányrendező

Magyar Péter mellett kampányol a bukott balliberális botrányrendező



Magyar Péter mellett kampányol a bukott balliberális botrányrendező

Az idehaza és Franciaországban is megbukott Schilling Árpád a legújabb szereplő Magyar Péter művészeti holdudvarában. A Krétakör nevű társulat alapítója, aki hírnevét kétes művészeti értékű, de annál botrányosabb rendezéseinek, és a Marton-ügynek köszönheti, most egy nyilvános bejegyzésében így lelkesedik: „Magyar Péter terve, hogy a választásokig összeboronálja az egységes magyar nemzetet.”

Schilling Árpád (Forrás: Ellenpont)

A bukott balliberális rendező ugyanebben a szövegkörnyezetben hozzáteszi:

„Biztos benne, hogy a demokratikus ellenzék így vagy úgy, de rá szavaz, és ebben nem is téved, hiszen itt már mindenki megmérettetett, ő maradt egyedül.”

A fenti érvelés azért rendkívül érdekes, mert négy évvel ezelőtt Schilling még éppen azokat a szereplőket támogatta, akikről mára úgy vélekedik, hogy elfogytak: egyértelműnek tűnik tehát, hogy a mindig hangoztatott világsikerű karrier elmaradása után most politikai gazdatestet keres magának a Krétakör alapítója – olvasható az Ellenpont cikkében.

Annyira komolyan veszi ezt a vágyott szimbiózist, hogy önkéntesen beszédet is írt Magyar Péternek, amiben így fogalmaz:

Nem áruljuk el egymást, ne engedjük el egymás kezét! Soha senki nem maradhat többé egyedül! A szabad Magyarország mindannyiunké!”

A bejegyzés végén pedig egy sokatmondó, nemzetközi popkulturális utalással zár:

…mert kizárólag egyetlen üzenet erősíti a nemzetet: You’ll never walk alone!”

A nyolc éve Franciaországban élő Schilling eközben a magyar művészeti világot fenyegeti, legutóbb például a nagy rendezőt, a Nemzeti Színház igazgatóját, Vidnyánszky Attilát nyilvánosan megszólítva így provokált:

Továbbra is végezhetik a munkájukat, de soha többé nem dönthetnek se pénzről, se pozíciókról. … Lejárt az időd, Attila.”

Vajon mégis, kinek a nevében beszélhet Schilling Árpád? Mi az, hogy megmondja, kinek jár le az ideje? Mondja Schilling, akinek valóban lejárt az ideje, művészi értelemben, de erről nem egy perifériára szorult rendező, hanem a magyar és a nyugat-európai színházi világ egységesen döntött. De ki is ő valójában, a lényegében senkinek nem kellő, érdemi alkotói munkát már kegyelemből sem kapó, 52 éves rendező? Ki is ez az önjelölt színházi tribunus, aki Magyar Péter elkötelezett támogatója lett?

 

Olvasd tovább itt: www.origo.hu