Jól hangzik ugyan, hogy 1794, büntetőügyben kirendelést vállaló ügyvéd járhat jobban azzal, hogy több mint 50 százalékkal emelné a kormány az ügyvédi óradíjukat, ám valójában ezzel kis túlzással még mindig ingyenmunkára kötelezi őket az állam.
A friss, a tervek szerint február 1-től életbe lépő, Tuzson Bence igazságügyi miniszter által előkészített rendelettervezet lényege a büntetőeljárás vádelemeléséig terjedő szakaszában a kirendelt védők óradíjának emelése a jelenlegi 7 ezer forintról 11 ezerre.
A rezsiharc kormányzati kommunikációjában használt „lakossági piaci ár” kategóriához hasonlóan azonban normál, piacgazdasági viszonyok között ez a jelentősen megemelt kirendelt védői díj is értelmezhetetlen, mert
a jelenlegi, 40-50 ezer forintos középkategóriás ügyvédi óradíjak idején a kirendelt védők díjazása még az emelés után is alig éri el ennek az összegnek a negyedét.
Pedig a kirendelt védő fontos része az igazságszolgáltatásnak: a nehéz anyagi helyzetben lévő – saját ügyvédet megfizetni képtelen – terheltek jogi segítséghez való hozzájutása a büntetőeljárási jog egyik fontos garanciális kérdése.
A kirendelt védő az igazságszolgáltatás fontos, garanciális eleme
Fülöp Máté
A kirendelt védőket egy listáról jelölhetik ki az adott ügyre, a listáról azonban egyre több ügyvéd iratkozik le, mivel a kirendelt védők központilag megszabott és hosszú ideje megalázóan alacsony díjazása a piaci árnak a töredéke.
Miután az állam régóta szűkmarkú a kirendelt védőkkel és így a kirendelt védői listáról való tömeges leiratkozás egyre komolyabb problémává vált, az igazságügyi tárca évek óta igyekszik megoldást találni: van, hogy némi díjemeléssel, máskor erőpolitizálással.
Utoljára 2024 januárjában emelték 6-ról 7 ezer forintra a kirendelt védők óradíját, ami akkoriban is csak töredéke, alig ötöde volt a jellemző, 30-40 ezres ügyvédi óradíjaknak – a mostani emeléssel jutunk el oda, hogy a díj akár a negyedét is eléri majd a piacinak.
A fenti, 2 évvel ezelőtti, ezer forintos emelés sem tette sokkal vonzóbbá a kirendelt védői munkát, ezért 2024 őszén Tuzson Bence miniszter azzal az ötlettel állt elő, hogy az állam helyett a kirendelt védők óradíját dobja össze a többi, ilyet nem vállaló ügyvéd.
https://hvg.hu/360/20241123_Nehez-Posony-Kata-ugyvedek-buntetougy
Ennek a hatalmi pozícióból született, az állam anyagi felelősségét másra toló, ráadásul fenyegető és büntetés-hangulatú intézkedésnek az ötlete óriási felháborodást okozott a szakmában, elutasította a Magyar Ügyvédi Kamara is.
Úgy tűnt, a felháborodás és az alkotmányossági aggályok ellenére a szaktárca törvénybe írja a valódi megoldást amúgy sem hozó ötletet, ám Tuzson Bence végül visszakozott, így nem vezették be az ügyvédek sarcát, azóta is az állam fizeti a díjat.
A HVG-nek gyakorló ügyvédek a tervezett díjemelésről azt mondták, érdemben ez sem oldja meg az alacsony díj régi problémáját, ráadásul nemcsak az összeg megalázó továbbra is, hanem az is igazságtalan, hogy
a kirendelt védőknek az állam egy sor járulékos, a védelemmel együtt járó idő- és költségelemet sem fizet ki, vagyis jogszabályban előírt kötelezettségeket ingyen végeznek, szemben azokkal a kollégákkal, akik piaci alapon ezeket is elszámolják.
Érdekesség, hogy 2024-ben, az Ügyvédek Napján a korábban szintén ügyvédként praktizáló államfő, Sulyok Tamás beszédében előkerült a tisztességes, piaci díj kérdése is, amiről azt mondta: „az ügyvéd bizony a piacról él (…) a megbízói fizetik ki (…) nem az állam eltartottja.”
Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Fazekas István
Olvasd tovább itt: hvg.hu
