A Magyar Kultúra Napja egy olyan ünnep, amikor a magyar nemzet kulturális értékeit, hagyományait és teljesítményeit idézzük fel és ünnepeljük meg. Mióta van ez így és kinek, illetve minek a tiszteletére tartjuk január 22-én? Mutatjuk!
Emiatt a mű maitt van ma a Magyar Kultúra Napja. Fotó: Rosta Tibor / MTIMit érdemes tudni a Magyar Kultúra Napjáról?
A Magyar Kultúra Napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én, annak emlékére, hogy – a kézirat tanúsága szerint – Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le egy nagyobb iratcsomag részeként, és jelölte meg dátummal Csekén a Himnusz kéziratát – olvasható a Wikipédián. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak arra, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk évezredes hagyományainknak, gyökereinknek, nemzeti tudatunk erősítésének, felmutassuk és továbbadjuk a múltunkat idéző tárgyi és szellemi értékeinket.
2022 óta hivatalos emléknap is
A magyar Országgyűlés 2022. december 7-i ülésnapján elfogadta az azt a határozatot, aminek értelmében – a Himnusz befejezésének 200. évfordulójára emlékezve – január 22-ét hivatalos állami emléknapként a Magyar Kultúra Napjának nyilvánította. Az erről a napról való megemlékezés ötletét egyébként Fasang Árpád zongoraművész vetette fel még 1985-ben, végül a nap tényleges megünneplésére a Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december végi ülésén tett felhívást és 1989. januárjában ők szervezték meg az első évfordulós rendezvénysorozatot is.
Ezt érdemes tudni a Himnuszról
A Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból (röviden Himnusz) Kölcsey Ferenc költeménye, ami Magyarország alaptörvénybe iktatott állami himnusza is egyben. A „Hymnus” a költő legnagyobb hatású verse, 1823-ban, a nemzeti ébredés hajnalán írta szatmárcsekei magányában. Először Kisfaludy Károly Aurora című almanachjában jelent meg, kötetben pedig 1832-ben. A magyarságnak a 19. századig nem volt önálló nemzeti himnusza, a katolikusoknak és a reformátusoknak is saját néphimnuszuk volt. Kölcsey csaknem 30 nyelvre lefordított és Erkel Ferenc által 1844-ben megzenésített, össznemzeti imádsággá váló műve, több próbálkozás után végül 1989-ben került jogszabályi védelem alá, hiszen ekkor lett az akkori Alkotmány szövegének része.
Ilyen lesz az idei Magyar Kultúra Napja
Önálló arculatot kap és egy hetesre bővül a Magyar Kultúra Napja – hangzott el a programokat ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeumban. Itt derült fény arra is, hogy idén január 21-én a Magyar Művészeti Akadémián gálaműsort tartanak, amelyhez hasonló gálaestekre idén több megyeszékhelyen is sor kerül majd. A 2026-os programok közt lesz továbbá a Magyar menyegző című film bemutatója, illetve a Liszt Intézetek hálózataiban szervezett különböző események is. Emellett országszerte legalább harminc múzeumban lesz ingyenes a belépés január 22-én, sőt, 190 határon túli művelődési ház is csatlakozott programokkal, rendezvényekkel az eseményhez. Ingyenesen lesz látogatható többek között a
Szépművészeti Múzeum,Magyar Nemzeti Galéria,Petőfi Irodalmi Múzeum,Néprajzi Múzeumés a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum,valamint a sárospataki Rákóczi Múzeum és a visegrádi Mátyás Király Múzeum is.
A Magyar Nemzeti Múzeum pedig január 23-tól várja az érdeklődőket. Aznap nyílik meg ugyanis az új Attila-kiállítás.
Olvasd tovább itt: ripost.hu
