„Az osztrák–orosz seregek épp egy rendkívül kockázatos hadmozdulatot hajtottak végre 1805-ben, Austerlitznél, amellyel csapataik stratégiailag kedvezőtlenebb helyzetbe kerültek. Saját tisztjei ekkor arra buzdították Napóleont, hogy haladéktalanul támadjon. Mire a francia császár – a szájhagyomány szerint – így felelt: »Soha ne zavard meg az ellenségedet, amikor hibázik.« Tehát türelem, várjuk ki szépen, amíg az ellen teljesen véghez viszi taktikai baklövését, s csak utána kell lecsapni rá, szétzúzni.A történelemből tudjuk, így is történt. Nem szívlelek egyetlen tömeggyilkost, így Napóleont sem, még ha a történelemkönyvekben utóbbi leggyakoribb minőségjelzője fura mód nem a tömeggyilkos vagy a hentes-mészáros, hanem a »katonai zseni«, a »hódító« meg a »felvilágosult despota«. Miközben a világtörténelem (talán) első ideológiaexport-háborúiban a legóvatosabb becslések szerint is hárommillió európai halt meg, a kevésbé óvatosak szerint meg hat és fél millió. Ám ettől még a türelemre intő szavai érvényesek lehetnek, és gyakran eszembe jutnak. Legutóbb a napokban, a »magyar Jockey Ewing« színre lépésekor.
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
