„…az autó elért a felettünk lévő útszakaszhoz és egy 35 méterre tőlünk megállt. Egy pick up volt az. A nap már a felettünk lévő gerinc alatt járt, de a gerincen futó úton az ellenfényben álló kocsi körvonalai még jól látszottak. Az utastér viszont már teljesen fekete volt. Semmi kétségünk nem volt afelől, hogy egy vadász lesz az”
– emlékezett vissza közösségi oldalán Málnás Kristóf András ökológus a napokban arra a 2024 február eleji estére, amikor combon lőtte egy vadász túrázás közben. Aznap társával a Bükkben túráztak és Noszvaj fölött, Várkút környékén álltak meg vadkempingezni egy tisztáson – amire a jogszabályok alapján teljes joga volt.
Málnás Kristóf András a Telexnek elmesélte, hogy sokszor találkozott már ilyen helyzetben vadásszal, fel sem merült benne, hogy lőni fognak rá. Inkább arra számított, hogy le kell folytatnia a megszokott vitát arról, hogy 24 órát nem meghaladó időt jogosan táborozhatnak az erdőben, ha az nem fokozottan védett területen van. Ezért a földön ülve várt, hogy mikor kezdődik a szokásos dialógus.
Csakhogy a megszokottól eltérően a kocsiból nem szállt ki senki, telefon sem világított benne, csak állt sötéten, idézte fel. Telt az idő, egyre sötétedett, és végül azt gondolták, hogy a vadász nem is látja őket. Annak ellenére, hogy felszerelésük elég színes volt, a sötét háttérben, gondolták, nem látszanak annyira.
Mint később a rendőrségi eljárás során kiderült, a vadász látta őket, legalábbis látta, hogy valami melegvérű van a völgyben. Mint a túrázó írta, „különálló hőkamerája volt, a puskára szerelt Swarovski Z8i 2-16x50P típusú távcső (szakértői nyilatkozat) nem lát a sötétben. Gondolom, a hőkamerával pásztázta a környéket miközben lépésben ment a kocsival. Mikor látta, hogy valami van lent az út mellett, sziluett alapján megcélozta és várt, hogy kiderüljön, mi is az. Aztán amikor már félő volt, hogy teljesen besötétedik és végleg eltűnik a körvonal is, úgy döntött, hogy az ”először lelőjük, azután majd kikérdezzük„ taktikát követi és lőtt.”
Málnás Kristóf András szerint a történet egyszerű: „szándékos, gondosan célzott lövés nem megfelelő fényviszonyok mellett nem beazonosított célra. Nem gellert kapott golyó, nem véletlenül elsült fegyver, nem mozgásra leadott kapáslövés. Ennek eredményeként egy táborozó turista életveszélyes sérüléssel kórházba került, ahonnan nyomorék lábbal távozott.” Ez a turista ő volt.
Az ügyben a rendőrség nyomozást indított, melynek során a helyi vadásztársaság elnöke is nyilatkozott, miszerint az érintett 58 éves vendégvadász az autójából akart egy szarvasborjúra lőni, de véletlenül a túrázót találta el, aki szerinte „a társaival leült iszogatni a vadászterületen”. Amikor a vadász meghallotta a túrázó ordítását, odament segíteni, és egy sátor kötelével próbálta meg elszorítani az érintett részt a combon.
A környékbeli vadászok szerint az alföldi bérvadászt elkaphatta a „lődüh”, nem győződött meg arról, mire ad le lövést. A gyanúsított azonnal észlelte a hibát, ő hívott mentőt, rendőrt. A fegyverét és a vadászengedélyét a helyszínen bevonták. A rendőrök alkoholszondás ellenőrzést is elvégeztek, a vadász józan volt, nem ittassága miatt tévesztett célt.
Tavaly decemberben a Miskolci Járási Ügyészség minősített foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés miatt vádat emelt a vendégvadász ellen. Ez alapján január elején a Mezőkövesdi Járásbíróság tárgyalás nélkül, büntetővégzésben meg is hozta ítéletét: kimondta a vadász bűnösségét maradandó fogyatékosságot okozó foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt. A férfit 3 évre eltiltották a vadászattól, és 420 ezer forint pénzbüntetést kapott.
A büntetés mértéke azonban felbosszantotta Málnás Kristóf Andrást, aminek hangot is adott közösségi oldalán: „Ez az ítélet márpedig azt sugallja, hogy egy vadász szinte büntetlenül agyonlőhet akárkit. (Mert az, hogy sikerült akkor este nem jobblétre szenderülni, miután vadászunk expanziós lőszerrel centizte a combartériámat, olyan 20-25 ember összehangolt munkájának az eredménye.) És ez az ítélet nem biztos, hogy a későbbiekben sokkal megfontoltabb cselekvésre ösztönzi majd a többi vadászt hasonló szituációban” – írta a túrázó.
Különösen felháborítónak tartja az ítéletnek azt a részét, hogy a vádlottat 3 évre tiltották el a vadászattól. Ugyan a nyomozás dokumentumai alapján Málnás Kristóf András szerint az ügyészség meggyőződhetett róla, hogy a vadász hajlamos felelőtlenül lövöldözni, ennek ellenére hozzájárult, hogy 3 év után ismét vadászhasson, vagyis ismét kezébe adja azt az eszközt, amit a rendőrség elvett tőle.
„Távol álljon tőlem az hogy sajnáltassam magam vagy a vadászok ellen uszítsak, az enyhe ítélet bosszant” – mondta a Telexnek Málnás Kristóf András. Hozzátette, hogy mindenképpen kártérítési pert fog indítani a vadász ellen. Arra a kérdésre, hogy mit javasolna más túrázóknak, ha hasonló helyzetbe kerülnek, mint az övé volt, azt mondta: korábban eszébe se jutott, hogy rálőhetnek az erdőben, de most úgy gondolja, indokolt vigyázni, nem árthat, ha a túrázó a sötétben egy lámpával megvilágítja magát. Azt, hogy ő nem tette, semmiképpen sem menti fel a vadászt, de az erkölcsi fölény nyomorult lábbal semmit sem ér – szögezte le.
Az ügyben próbáltuk elérni a bíróságon keresztül a vadász ügyvédjét, de nem sikerült. Az eljárási rend szerint a bírósági ítélet írásos indoklása pedig legkorábban 25 nap múlva lesz elérhető.
Az eddig ismert infók alapján mind a túrázó, mind a vadász jogosan tartózkodott az erdőben. A túrázó azért, mert 24 órát nem meghaladó ideig valóban lehet táborozni Magyarország erdei területein, ha az nem magánkézben van, nem fokozottan védett, vagy nem hirdettek rá aktuálisan vadászatot – ezek a kivételek pedig nem álltak fent. A vadász pedig vadászterületen keresett vadat, ugyanis az országban szinte minden külterület egyben vadászterületnek is számít, és volt fegyver- és vadászengedélye is. A balesetben a bíróság egyértelműen megállapította a hibást: a vadászt, méghozzá azért, mert nem győződött meg arról megfelelően arról, hogy lövésével eltalál-e valakit.
De előfordulhat-e ez a történet újra és bárkivel? Egyik oldalról az Országos Magyar Vadászkamara szóvivőjét, másik oldalról pedig a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs igazgatóját kérdeztük, hogy lehet elkerülni a hasonló baleseteket.
Földvári Attila, a Vadászkamara szóvivője szerint ha egy vadászban a vad megcélzásakor bármilyen kétség felmerül, akkor semmilyen körülmények között nem adhat le rá lövést. Ezt diktálja a józan ész, de a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény is: „Vadászlőfegyverrel és vadászíjjal lövést leadni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat kétséget kizárólag felismerte, és a lövéssel mások életét, testi épségét, illetve a vagyonbiztonságot nem veszélyezteti. A lövés előtt mérlegelni kell a lövedék várható útját és a becsapódás helyét.”
A szóvivő szerint a nagyvad járműből történő elejtése alapvetően sem jogszabályokba, sem etikai előírásokba nem ütközik, ha az adott jármű áll. A hatályos előírások azt is egyértelműen rögzítik, hogy milyen eszközök milyen esetekben és milyen fajokra használhatók. Alapvetően az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló célzóeszköz használata éjszakai vadászat során tiltott vadászati eszköznek minősül, kivételt képez, ha erre a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetén van szükség. Ezen feltételek szerint a szóban forgó eszközök a nevezett indokokkal vaddisznó, borz, róka, aranysakál, nyestkutya és mosómedve éjszakai vadászata során használhatók, a vadászati hatóság külön engedélyével.
Földvári Attila úgy gondolja, hogy egy vadkempingezést tervező túrázónak feltétlenül figyelembe kell venni, illetve be kell tartani az adott erdőterületre vonatkozó vadászati korlátozásokat. Ha nincsenek érvényben korlátozások, akkor is érdemes a vadkemping – vagy akár egy nem kijelölt turistaútvonalon történő kirándulás – előtt kapcsolatba lépni az adott területen vadgazdálkodó vadászatra jogosult szervezettel, és egyeztetni a félreértések és konfliktusok elkerülése végett, mondta a szóvivő. Amennyiben az interneten nem érhetők el a szükséges információk, a környékbeli települések önkormányzatai vagy a rendőrség is segíthetnek kapcsolatba lépni a vadgazdálkodóval, tette hozzá.
Földvári Attila szerint semmiképp sem lehet elbagatellizálni vagy relativizálni bármilyen vadászattal kapcsolatos baleset jelentőségét. Ezek – és a szóban forgó, bükki eset is – legalább annyira megdöbbentik a vadászközösség tagjait, mint a nem vadászó polgártársainkat, mondta. Ugyanakkor a körülbelül 70 ezer magyar és 20-25 ezer külföldi vadász évente több százezer golyós és többmillió sörétes lövést ad le Magyarország területén, az egyéni és társas vadászatok száma százezres nagyságrendű, mondta. A rendőrség nyilvántartása szerint mindössze évente 4-5 vadászbaleset történik, ami statisztikailag szinte kimutathatatlan, ráadásul az esetek túlnyomó részében nem vadászaton kívülálló személyek sérülnek meg, mutatott rá a szóvivő.
„Először is azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy bár ez ijesztő és sajnálatos incidens volt, az erdő továbbra is biztonságos hely: a túrázókat szerencsére rendkívül ritkán éri vadászbaleset, pláne közvetlen találat” – mondta lapunk érdeklődésére Farkas Péter, a Magyar Természetjáró Szövetség kommunikációs igazgatója. Egy közúti balesetnek sokkal nagyobb a valószínűsége. Ugyanakkor attól függetlenül, hogy a vadásznak kötelessége alaposan meggyőződni róla, mire lő, mi is akkor járunk a legjobban, ha a saját érdekünkben betartunk néhány egyszerű óvintézkedést, tette hozzá.
A kommunikációs igazgató is hangsúlyozta, hogy mindig érdemes tájékozódni előre a túránkhoz kiszemelt területet érintő vadászatokról. A Magyar Természetjáró Szövetség különböző online felületein (az mtsz.org-on, a kektura.hu-n, a hivatalos KÉKTÚRA mobilappban, a Természetjáró.hu-n és a Természetjáró mobilappban) mindig nyilvánosságra hozzák az ismert korlátozásokat, lezárásokat.
Sajnos azonban ez nem teljes körű, tette hozzá Farkas Péter, mert a vadászatra jogosultaknak egyelőre nincs online tájékoztatási kötelezettségük, ezért a legjobb szándék mellett is előfordulhat, hogy a helyszínen futunk bele egy vadászatba. A konfliktusokat ilyenkor úgy lehet a legjobban elkerülni, ha elfogadjuk egymás jelenlétét; amikor valamelyik fél meg van győződve róla, hogy csak neki van joga ott lenni, az biztosan feszültséget okoz, és ritkán oldja meg a helyzetet.
Az MTSZ a következő hat pontot ajánlja azoknak a túrázóknak, akik biztosra szeretnének menni az erdőben:
Vegyék figyelembe, hogy míg az egyéni vadászatok miatt már nem lehet lezárni a szabványosan jelzett turistautakat, az ilyenkor jellemző társas vadászatok miatt igen.Ha észlelik, hogy a közelben vadászat zajlik, a biztonság kedvéért inkább akkor se menjenek arra, ha jogukban áll, vagy ha mégis elkerülhetetlen, akkor tegyék minél egyértelműbbé a jelenlétüket: beszélgessenek, csapjanak zajt (de természetesen nem a környezet aránytalan zavarásával, például hangos zenehallgatással).Igyekezzenek még sötétedés előtt kiérni az erdőből (télen ennek megfelelően célszerű megtervezni a túrát), szürkületben, sötétben pedig mindig kapcsolják be a fejlámpát.Viseljenek minél színesebb ruházatot, és lehetőleg legyen rajta fényvisszaverő csík. Ne terepszínű darabokat válasszanak. A modern hegymászó- és túraruházatot nem divathóbortból készítik rikító színűre, hanem pont azért, mert az ilyenben könnyebb észrevenni valakit, ha balesetet szenved – vagy egyszerűen csak ott van. A láthatósági mellényt felvenni sem rossz ötlet.Amennyiben az erdőben éjszakáznak, lehetőleg a turistaút mentén, kijelölt pihenőhelyen tegyék, ahol a vadászoknak számítaniuk kell rendszeres emberi jelenlétre, ne bújjanak el egy véletlenszerű helyen a sűrűben. Ha úgy nagyobb biztonságban érzik magukat, éjszakára elhelyezhetnek a sátoron egy kis fényforrást is.Ez elsőre talán viccesen hangzik, de életet menthet: ne közlekedjenek négykézláb, különösen sötétedés után. Ilyen könnyen előfordulhat, amikor például sátrat ver, vagy fát gyűjt valaki, azonban jelentősen növeli a tévedés kockázatát.
Olvasd tovább itt: telex.hu
